A németek végre szigorítják a migrációs jogszabályokat

A két párt (CDU/CSU és SPD), amely Németország következő kormányát alakítja majd, a Politico által látott tárgyalási szövegtervezet szerint sokkal szigorúbb migrációs politikában állapodott meg, miután egy általuk szélsőjobboldalinak nevezett párt a második világháború óta a legjobb eredményt érte el az országos választásokon.

A jobbközép Kereszténydemokraták (CDU/CSU), Friedrich Merz leendő kancellár pártja, valamint a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) egy sor olyan intézkedést hagyott jóvá, amely a következő négy év várható kormányzati politikájának alapját képezi majd.

Az intézkedések közé tartozik:

• a fogvatartási kapacitás jelentős növelése azokkal a migránsokkal összefüggésben, akik kitoloncolásra várnak,
• a családegyesítési program két évre történő felfüggesztése a migránsok számára,
• a biztonságos országok listájának bővítése Algériával, Indiával, Marokkóval és Tunéziával – amelynek értelmében ezekbe az országokba is vissza lehet majd toloncolni a bevándorlókat,
• újabb jogszabályok bevezetése azoknak a migránsoknak a kitoloncolásával összefüggésben, akik börtönbüntetés elé néznek,
• valamint a kötelező jogi segítségnyújtás eltörlése a kitoloncolás előtt.

A megállapodás Németország évtizedek óta legszigorúbb migrációs politikáját jelentené. A szélsőjobboldalinak nevezett, Alice Weidel vezette Alternatíva Németországért (AfD) a február 23-i választásokon a második helyen végzett, és valószínűleg erős ellenzéki hang lesz a következő parlamentben – írja a Politico.

A migrációs politika egyes kérdéseiben azonban még nincs egyetértés. Az SPD eddig elutasítja a CDU azon követelését, hogy külföldön is hozzanak létre a menedékkérelmek feldolgozásáért és a migránsok visszaküldéséért felelős központokat.

A migrációtól eltekintve a két párt még nem jutott megállapodásra a védelmi kiadások ügyében sem.

A CDU radikálisan növelné Németország katonai befektetéseit a GDP 3,5 százalékára – ami jóval meghaladná a NATO 2 százalékos célkitűzését –, ezzel Németországot a világ vezető katonai hatalmai közé emelve, ami jelentős hatással lenne az európai védelemre.

Az SPD ugyan elismeri, hogy az ország fegyveres erőit meg kell erősíteni, de nem akar ilyen messzire menni.

Miközben Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy meggyengíti Európa védelmét, Merz pártja szorgalmazza a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. A Szociáldemokraták ebben a szakaszban még önkéntes alapon tartanák meg a szolgálatot. Németország 2011-ben szüntette meg a kötelező katonai szolgálatot a férfiak számára.

A tervezetek pártok közötti munkacsoportoktól származnak, amelyek egyes szakpolitikai területekkel foglalkoznak. A csoportoknak hétfőig kellett benyújtaniuk tervezeteiket, ezt követően a pártvezetők végső tárgyalásokba kezdenek egy egységes koalíciós megállapodás kialakítása érdekében. Mindkét fél korábban nyilvánosan azt mondta, hogy a tárgyalásokat húsvétig szeretnék lezárni, de azóta kevésbé ambiciózusak lettek, hangsúlyozva, hogy a tartalom fontosabb, mint a gyorsaság.

A német gazdaság az idén ismét enyhén zsugorodik, jövőre azonban növekedésbe válthat, 2022 óta az első alkalommal – írja a Handelsblatt német lap saját gazdaságkutató intézete prognózisára hivatkozva. Németországban márciusban emelkedett a munkanélküliek száma és nőtt a munkanélküliségi ráta is februárhoz képest – a szövetségi munkaügyi hivatal (BA)  jelentése szerint.

A Handelsblatt Research kutatóintézet (HRI) az idén 0,1 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál Németországban. A koalícióra törekvő CDU/CSU és az SPD növekedésfinanszírozási tervei nem alkalmasak a német gazdaság növekedési pályára állítására.

„A jószándék nem elegendő” – kommentálta a Handelsblatt vezető közgazdásza, Bert Rürup a feltehetően következő német kormány szerinte elsősorban a német gazdaság strukturális problémáinak a kezelésére összpontosító pénzügyi csomagját. „Ez rövid távon kissé serkentheti a gazdasági növekedést, de nem fogja megfordítani a termelési potenciál markáns csökkenését”  – mondta Rürup.

Ezzel együtt a Handelsblatt jövőre már 0,9 százalékos GDP-növekedésre számít Németországban. 2022 óta ez lenne az első alkalom, hogy nő a németek GDP-je.

A HRI feltételezi, hogy a tervezett új juttatások a reálbérek további enyhe emelkedésével együtt biztosítják, hogy a magánfogyasztás 2025-ben és 2026-ban meglehetősen erőteljesen, 0,7, illetve 1,5 százalékkal növekedjen. Mindazonáltal ez az összeg több ember között oszlik majd meg, tekintettel a népesség jelentős növekedésére. A munkanélküliség növekedése kezdetben tovább folytatódik. A HRI szerint az idén átlagosan hárommillió lesz a regisztrált munkanélküliek száma, ami 2026-ra 3,14 millióra emelkedik. Ez lenne a legmagasabb szám 2010, a pénzügyi válságot követő év óta.

Nőtt a munkanélküliség Németországban márciusban

A szezonálisa kiigazított munkanélküliségi ráta 6,3 százalékra nőtt a februári 6,2 százalékról. Elemzők a februárival megegyező, 6,2 százalékos rátával számoltak. Egy éve márciusban 5,9 százalék volt a munkanélküliség.

A jelentés szerint a munkanélküliek száma márciusban az előző haviról 26 ezerrel, 2,922 millióra nőtt, ami az egy évvel korábbit 203 ezerrel haladta meg. Szakértők szerényebb, 10 ezer fős márciusi növekedésre számítottak. Németországban a munkanélküliek száma az elmúlt tíz évben nem haladta meg a hárommilliót.

A koalíció megalakításáról tárgyalásokat folytató Kereszténydemokrata Unió (CDU és a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot akar létrehozni, ehhez pedig enyhíteni akarják az alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátokat, ami lehetővé tenné a biztonsági kiadások növelését is – erősítették meg a pártok képviselői.

A CDU és a CSU, az SPD és a Zöldek vezetői  meggyőződésüket fejezték ki, hogy

el tudják érni az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget, amely előfeltétele a költségvetési irányváltásnak.

„Legalább egy évtizede hamis biztonságérzetben élünk” – mondta kedden Friedrich Merz, a kancellári hivatal kereszténydemokrata várományosa a törvényhozóknak, hozzátéve, hogy „a védelmi felkészültséggel kapcsolatos mai döntésünk nem lehet más, mint az első nagy lépés egy új európai védelmi közösség felé”.

Az infrastrukturális alap szorgalmazói részben az évtizedek óta tartó költségvetési konzervativizmust okolják Németország elmúlt két évben tapasztalt gazdasági visszaeséséért. A terv bejelentése az elmúlt héten máris felhajtotta az euróövezeti hozamokat, az euró árfolyamát és az európai részvényeket.

Amennyiben a jogszabály átmegy a Bundestag alsóházán, még a Németország 16 szövetségi államának kormányait képviselő felsőháznak is el kell fogadnia.

A reformok, ha elfogadják őket, az a németországi adósságfék jelentős visszavágását jelentené.

A három párt szeretné még a leköszönő parlamenttel elfogadtatni a jogszabályt, mielőtt  március 25-én  megváltozik a Bundestag összetétele. Merz a szoros menetrendet a gyorsan változó geopolitikai helyzettel indokolta.

A terv bírálói azzal vádolják Merzet, hogy kampánya során a kiadások visszafogását ígérte, győzelme után néhány nappal azonban bejelentette a költségvetési politika megváltoztatását.

Jóváhagyta a német parlament  az újabb, hárommilliárd eurós katonai támogatást Ukrajna számára.

A parlament alsóházának költségvetési bizottsága megszavazta a segélyt folyósítását, amelyet a kormány az ország költségvetési helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt korábban hónapokra felfüggesztett – írja az MTI.

A jóváhagyást az tette lehetővé, hogy a parlament pénteken megszavazta az eladósodást fékező rendszer módosítását is, amely a védelmi kiadások esetében enyhíti a költségvetési szigort. Ezt a jogszabályt Friedrich Merz leendő kancellár kezdeményezte.

„Azért tesszük, hogy Ukrajna megvédhesse a függetlenségét és a szuverenitását” – mondta a héten a segély kapcsán Olaf Scholz leköszönő kancellár.

A hárommilliárd eurón kívül a 2025. évi költségvetésben még négymilliárd eurót irányoztak elő Ukrajna számára, azaz

Kijev összesen 7 milliárd eurós német támogatásra számíthat.

A német kormány szerint Kijev ebből azonnal rendelkezésre álló lőszereket és más, egy vagy két éven belül szállítható fegyvereket vásárolhat, egyebek mellett Iris T légvédelmi rendszereket.

A Bundestag költségvetési bizottsága további 8,25 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára a 2026-2029-es időszakra.

Az ukrajnai háború kezdete óta Németország több mint 28 milliárd euró értékű katonai felszerelést szállított Kijevnek a kormány szerint.