A lengyelek pénzt akarnak csinálni Ukrajnából?

Tusk az Új Ötletek Európai Fórumán tartott beszédében az ukrajnai különleges katonai művelet befejezése utáni vágyainak adott hangot:

A lengyel miniszterelnök szem előtt tartja „Lengyelország saját nemzeti érdekeinek merev védelmét” és „az ország vállalatainak érdekeit”.

Korábban az EADaily arról számolt be, hogy az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat szerint Varsó „Ukrajna helyreállítása” ürügyén az ország nyugati részének megszállását tervezi, amely történelmileg a XIX-XX. században Lengyelországhoz tartozott.

Az ukrajnai háborúért három ember felelős, Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett Joe Biden volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban újságírók előtt, amikor fogadta Salvador elnökét.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy az első számú felelős az orosz elnök, akinek nem lett volna szabad elkezdenie a háborút, de megjegyezte, hogy elődjének, Bidennek és Zelenszkijnek lehetősége lett volna megállítani azt.

Trump hozzátette, nem tehet mást, mint hogy

megpróbálja megállítani a háborút, mert milliók haltak meg, és adott egy ország, amely területének 25 százalékát elveszítette, köztük legértékesebb részeit.

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e az ukrán államfővel az amerikai Patriot rakéták és kilövő berendezések vételére vonatkozó ukrajnai ajánlatról, Trump azt válaszolta, hogy Zelenszkij „állandóan vásárolni szeretne”. Az amerikai elnök kifejtette, hogy „amikor az ember egy háborúba bocsátkozik, tudatában kell lennie annak, hogy azt a háborút képes megnyerni, és nem kezd bele azzal, aki nála hússzor nagyobb, és aztán abban reménykedik, hogy az emberek majd adnak neki rakétákat”.

Az amerikai elnök megjegyezte, hogy

véleménye szerint az ukrajnai háború lezárása felé jó úton halad, reményét fejezte ki az eredményre, és hozzátette, „nagyon hamarosan nagyon jó javaslatokat látunk majd”.

Közben kiterjedt ukrán dróntámadás érte hétfő éjjel az oroszországi kurszki régiót, a moszkvai katonai tárca szerint 109 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőttek le a terület légterében. Egy ember életét vesztette, többen megsebesültek, és épületek rongálódtak meg.

Az orosz védelmi tárca – amely csak az általuk megsemmisített drónok számát teszi közzé, nem az Ukrajnából indított repülőszerkezetekét – kedden közölte, hogy a légelhárítás az éjszaka folyamán összesen 109 ukrán drónt semmisített meg a kurszki régió légterében.

„Kurszk ellen súlyos ellenséges támadást hajtottak végre az éjjel. Egy 85 éves nő sajnos életét vesztette” – írta a Telegramon kedden a kurszki régió közigazgatása.

A dróntámadásban 24 többlakásos társasház szenvedett károkat, három közülük súlyosakat – közölte Alekszandr Hinstejn, a régió kormányzója a Telegramon.

Egy többemeletes lakóépület is megrongálódott, és több lakás is kigyulladt. A lakókat egy közeli iskolába evakuálták – közölte Kurszk város megbízott polgármestere. A hatóságok fényképeket tette közzé a többszintes lakóépületről, amelynek ablakai kitörtek, a homlokzata pedig megrongálódott a dróntámadás okozta tűzben. A repülőszerkezetek egy mentőállomás garázsát is eltalálták, és 11 járművet megrongáltak.

„Hétfő este három ember vesztette életét dróntámadásban a kurszki régióban” – közölték a hatóságok.

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 64 drónnal támadást intéztek az oroszországi Belgorod városa és Belgorod megye 8 körzete ellen is, négy ember megsebesült – közölte a Telegramon kedden Vjacseszlav Gladkov kormányzó.

Meggyőző volt a múlt heti találkozó Vlagyimir Putyin orosz államfővel, lehetőség látszik az orosz-amerikai kapcsolatok átformálására és az orosz elnök végül kimondta, hogy a tűzszüneten túl tartós békét szeretne – mondta Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott a Fox News amerikai televízió Hannity című műsorában hétfőn.

Witkoff az ukrajnai rendezésről és az orosz-amerikai kapcsolatokról tárgyalt Putyinnal Szentpéterváron múlt hét pénteken.

A megbeszélés mintegy négy és fél órán át tartott, az elnöki különmegbízott azt mondta, hogy meggyőző volt a találkozó, és lehetőséget lát arra, hogy „átformálják az orosz-amerikai kapcsolatokat néhány nagyon meggyőző kereskedelmi lehetőségen keresztül”.

Elmondta, hogy a békemegállapodás rendkívül összetett, és területi, biztonsági és egyéb kérdésekről is egyeztettek. Witkoff úgy véli, hogy ez a régiónak is valódi stabilitást fog majd nyújtani.

„A szövetségek stabilitást teremtenek” – jelentette ki a különmegbízott.

Beszámolt arról is, hogy a tárgyaláson végül azt is kimondta az orosz elnök, hogy a tűzszüneten túl tartós békét szeretne.

Az Európai Unió az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza, májusban pedig a külügyminiszteri tanács elé kívánják terjeszteni – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő hétfőn Luxembourgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján – írja az MTI.

A főképviselő szerint az EU-tagállamok egyértelműen a béke pártján állnak, hiszen mind a 27 ország támogatta a tűzszünetet, és Ukrajna már egy hónappal ezelőtt feltétel nélkül beleegyezett abba. Oroszország viszont szerinte továbbra is a háborút keresi: ezt bizonyítják a legutóbbi, különösen halálos támadások is, köztük a hét vég légicsapás Szumiban. Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország csak húzza az időt, és nem törekszik a békére – fogalmazott Kallas.

„Ezért az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot komoly tárgyalásra kényszerítsük az, ha még nagyobb nyomást helyezünk rá”

– hangsúlyozta.

Szavai szerint Oroszországnak be kell látnia, hogy hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mivel nem győzhet – az ukrán nép elszántsága töretlen, és a nemzetközi közösség kitart mellette, a vérontás pedig csak akkor érhet véget, ha Oroszországot helyezik nyomás alá, mert az orosz vezetők felelősek az erőszakért.

A főképviselő úgy véli, hogy az egyik oldalról Oroszországra kell nyomást gyakorolni, a másik oldalon az a cél, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Az Európai Unió ebben kulcsszerepet játszik: egyszerre a legnagyobb vásárlója és legfőbb támogatója is az ukrán védelmi iparnak, továbbá eddig több mint 73 ezer ukrán katonát képeztek ki. A megbeszélések során felmerült az is, hogy a kiképzési missziók mandátumát érdemes lenne bővíteni, különösen annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Ukrajna védelmét támogató nemzetközi koalíció biztonsági garanciáihoz.

A kétmillió lőszer Ukrajnának történő leszállítását célzó kezdeményezésről Kallas azt mondta, hogy a kitűzött cél kétharmadát már sikerült teljesíteni, bár a teljes mennyiség még nincs meg. A tagállamok többsége egyetért abban, hogy folytatni kell az ilyen típusú erőfeszítéseket is, és további lépésekre van szükség. A támogatás nem csupán az Európai Unió keretein belül történik, hiszen például Norvégia is hozzájárult a célhoz négymillió euróval – mutatott rá. Ami az idei támogatást illeti, Kallas elmondása szerint az EU és a tagállamok idén már több mint 23 milliárd eurót nyújtottak Ukrajnának, míg tavaly ez 20 milliárd volt.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a főképviselő kiemelte:

a felek térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, legyen tűzszünet, és engedjék szabadon az összes túszt.

„Az EU által nyújtott humanitárius segítséget Gázának és a palesztinoknak nem lehet politikai fegyverként használni. El kell jutnia azokhoz, akik rászorulnak. Izraelnek joga van megvédeni magát, de jelenlegi lépései túlmutatnak az arányos önvédelem határain” – vélte. Üdvözölte a Gáza újjáépítésére vonatkozó arab tervet, de felhívta figyelmet, hogy három fontos elem hiányzik belőle: a finanszírozás, a biztonság és a kormányzás. „Készek vagyunk együttműködni arab és nemzetközi partnereinkkel ezek kidolgozásában” – tette hozzá.

Szíria kapcsán Kallas beszámolt arról, hogy a luxembourgi ülésen tanácskoztak a szankciók enyhítéséről. Felmerült, hogy az újjáépítéshez elengedhetetlen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, ugyanakkor az új vezetés részéről eddig nem történtek érdemi előrelépések – jelentette ki. A főképviselő szerint az ország jövője továbbra is bizonytalan, mégis van remény a fejlődésre. A miniszterek abban állapodtak meg, hogy értékelik az eddigi intézkedéseket – mivel már korábban is enyhítették némiképp a szankciókat -, és azt követően dolgozzák ki a következő lépéseket.

Bosznia-Hercegovináról szólva a főképviselő azt mondta, hogy az ország jelenleg alkotmányos válságban van, és egyértelmű, hogy az ország szétszakítására irányuló bármilyen kísérlet elfogadhatatlan. „A politikai vezetőknek nem a megosztottságot kellene mélyíteniük, hanem hidakat kellene építeniük egymás között. A bővítés olyan ügy, amelyben mindannyian egyetértenek, ezért döntéseket is kellene hozniuk ezzel kapcsolatban” – jelentette ki. Azt is kiemelte, hogy Szerbia és Koszovó kapcsolatainak normalizálása kulcsfontosságú, ezért e két fél között folytatni kell az az uniós közvetítéssel zajló párbeszédet, amelyhez új különmegbízottat is kinevezett az EU. Kallas egyúttal figyelmeztetett: nem marad következmények nélkül, ha valaki részt vesz a május 9-i moszkvai ünnepségeken, mivel Oroszország teljes körű háborút folytat Európában.

„Egyértelművé tettük, hogy nem szeretnénk, ha bármelyik tagjelölt ország részt venne a május 9-i moszkvai eseményeken”

– hangsúlyozta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a találkozó alatt a sajtónak nyilatkozva nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök az eszmecserét követően telefonon kapcsolatba léphet egymással.

Witkoffnak ez már a harmadik látogatása volt Oroszországban, legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta.

Február elején pedig a különmegbízott azért repült Oroszországba, hogy tárgyaljon a kábítószercsempészetért és -birtoklásért elítélt amerikai Marc Vogel kicseréléséről, majd Rijádban részt vett a magasszintű amerikai-orosz tárgyalásokon.