
A britek nagyobb nyomás alá akarják helyezni Putyint
És tovább fokozni Ukrajna támogatását.
Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Healy az úgynevezett „tettrekészek koalíciójába” tartozó, Ukrajnát támogató országok védelmi minisztereinek tanácskozását nyitotta meg a NATO brüsszeli székházában. Az Egyesült Királyság és Franciaország által kezdeményezett ülésen mintegy 30 ország védelmi miniszterei vesznek részt – számolt be az MTI.
John Healy hangsúlyozta: „nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról: milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól”.
A miniszter köszönetet mondott annak a 200 katonai tervezőnek, aki 30 különböző európai és azon túli országból érkezett annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel és biztosítsák Ukrajna jövőjét egy esetleges békemegállapodás után.
„Mai tanácskozásunk új lendületet ad ennek a tervezésnek – azért tervezünk, hogy
Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe hozzuk szuverenitásának megvédésére”
– húzta alá.
Mint mondta, az elsődleges cél, hogy biztosítsák a biztonságos légteret, másodszor a biztonságos tengeri közlekedést, harmadszor a szárazföldi béke támogatását, és negyedsorban azt, hogy
az ukrán fegyveres erők saját maguk legyenek a legerősebb elrettentő erő.
„Az Ukrajnának szánt biztosítóerőnk elkötelezett és hiteles biztonsági megállapodást jelentene, amely garantálná, hogy minden megkötött béke valóban tartós békét hozzon” – tette hozzá.
Healey elmondta, hogy az ülés folyamán a brit és francia védelmi vezérkar vezetői beszámolót tartanak a koalíció katonai tervezésének jelenlegi állásáról. Továbbá arról fognak eszmét cserélni, hogyan működjön a koalíció hadműveleti tervezése, és hogyan lehet teljesen felkészülni arra a pillanatra, amikor a békemegállapodás megszületik.
Szavai szerint harminc ország egységesen vallja: a béke lehetséges, és készen kell állni annak megvédésére. A koalíció munkája ebben kulcsszerepet játszik – egyértelmű üzenetet küldve Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt: a nemzetközi közösség kitart Ukrajna mellett a háborúban és a békében is – tette hozzá.
Pénteken mintegy 50 ország képviselői gyűlnek össze a NATO-nál, hogy további katonai támogatást szerezzenek Ukrajna számára.
Ezt az ülést az Egyesült Királyság és Németország fogja vezetni. Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth részvétele nem várható.
Ukrán drónok támadták a Török Áramlatot ellátó Korenovszkaja kompresszorállomást a Krasznodari területen – közölte az orosz védelmi minisztérium.
„Április 8-án (moszkvai idő szerint) 23 óra 38 perctől április 9-én 1 óra 26 percig az ukrán fegyveres erők nyolc pilóta nélküli repülőszerkezet segítségével támadást hajtottak végre a Krasznodari terület Korenovszki járásában lévő Korenovszkaja kompresszorállomás ellen. Ez az állomás biztosítja a Török Áramlat exportgázvezeték gázellátását. Az állomás szivattyúzási kapacitása (…) évi 31,5 milliárd köbméter” – hangzott a tájékoztatás.
A tárca szerint az orosz légvédelem az összes drónt lelőtte.
Az orosz hadsereg csapásmérő drónokkal támadta Harkiv és Dnyipro térségét, sokan megsebesültek – közölte katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál – írja az MTI.
A Harkiv megyei ügyészség szóvivője, Dmitro Csubenko közölte, hogy késő este az orosz hadsereg mintegy 20 légicsapást mért Ukrajna második legnagyobb városának négy kerületére. Két ember megsebesült, az ipari övezetben komoly károk keletkeztek, 10 családi házat is találat ért. Szerdán a reggeli órákban a katasztrófavédelem nyilvánosságra hozta a Harkivot ért nagy erejű orosz csapás utóhatásának fotóit. Hat helyen, összesen több mint 1200 négyzetméteren csaptak fel a lángok.
Kedden a késő esti órákban orosz drónok támadták meg Dnyiprót, a csapás következtében 14 ember megsebesült, a városban tüzek keletkeztek.
Borisz Filatov polgármester jelentette, hogy Dnyipróban öt többszintes lakóház megrongálódott, néhányban megsérültek a gázvezetékek. A városvezető elmondta, hogy a családi házas övezetben is komoly károk keletkeztek.
Kramatorszk városát is orosz dróncsapás érte kedden, amelynek következtében három ember, közöttük egy gyerek is megsebesült – jelentette Vadim Filaskin, Donyeck megye katonai kormányzója. A légierő parancsnokságának szerda reggeli jelentése szerint az orosz hadsereg összesen 55 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen, amelyek közül 32-őt lelőtt a légvédelem. Emellett 8 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.
Az orosz légitámadás Harkiv és Dnyipropetrovszk megyében okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.
„Az állomásban nem esett semmilyen kár. Ez
a kijevi rezsim szándékos támadása volt egy nemzetközi energetikai létesítmény ellen”
– mutatott rá a minisztérium.
Ezenkívül ugyanezen éjszaka folyamán két ukrán drón próbált lecsapni a Tyemrjuk gázelosztó állomásra, amely az azonos nevű város és kikötő gázellátását biztosítja. A repülőszerkezeteket az objektumtól biztonságos távolságban megsemmisítették a közlemény értelmében.
A tárca hangsúlyozta, hogy Kijev nem állította le az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat, megszegve ezzel a Moszkva és Washington közötti március 18-i megállapodást, miszerint 30 napra leállítják az ilyen csapásokat.
A NATO más tagállamai vállalják át az ukrajnai szállítmányok csomópontjaként használt, délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtér védelmét, miután az Egyesült Államok kivonja onnan a katonáit – erősítette meg keddi sajtóértekezletén Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter.
A lengyel politikus az amerikai hadsereg európai és afrikai térségért felelős, németországi Wiesbadenben működő parancsnokságának keddi közleményét kommentálta, miszerint az amerikai katonákat Rzeszówból más lengyel támaszpontokra helyezik át a katonai műveletek optimalizálását szolgáló átfogó stratégia keretében.
Kosiniak-Kamysz hangsúlyozta: a döntésről az amerikai fél korábban egyeztetett Varsóval, és
a Rzeszówból kivont amerikai katonák Lengyelországban maradnak.
Varsó és Washington megállapodott arról is, hogy a Rzeszówban 2022 óta állomásozó amerikai katonákat mely bázisokra helyezik át – mondta el, hozzáfűzve, hogy az amerikai partneren múlik, nyilvánosságra hozzák-e a kijelölt új helyeket.
Felidézte: az év elejétől
a rzeszówi repülőteret német és norvég katonák biztosítják egy NATO-misszió keretében.
„A szövetségesek nagyobb felelősséget vállalnak a logisztikai csomópont védelméért” – jelentette ki.
A tárcavezető közölte azt is: az amerikai katonák kivonása Rzeszówból mit sem változtat azon, hogy az amerikai fél folytatja az ukrajnai segítségnyújtást az információmegosztás és a felszerelés szállítása terén.
Az észtországi látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel elnök sajtóértekezletén aláhúzta:
az amerikai katonák átirányítása „nem a haderő visszavonását jelenti”,
a rzeszówi váltásról a szövetségesek már korábban megállapodtak.
Donald Tusk kormányfő varsói sajtókonferenciáján szintén azt emelte ki: az amerikai döntés „semmiképpen sem jelenti az amerikai erők létszámának csökkentését Lengyelországban vagy Európában”. Egyben reményének adott hangot, hogy az amerikai fél megvalósítja a katonai jelenlétére vonatkozó korábbi vállalásait.







