Vége a tűzszünetnek Gázában

A Hamasz elutasította Izrael kérését a gázai tűzszünet első szakaszának meghosszabbítására – közölte egy magas rangú tisztviselő. A döntés azután érkezett, hogy Izrael a közelmúltban bejelentette, leállít minden áru- és és ellátmányszállítást Gázába. A lépést humanitárius szervezetek és a Hamasz is elítélte, utóbbi „háborús bűncselekménynek és nyílt támadásnak” nevezte a tűzszünet ellen, amelyet egyéves tárgyalássorozat előzött meg, mielőtt januárban hatályba lépett volna.

Mahmúd Mardavi a Al Jazeerának vasárnap elmondta: a militáns szervezet csak a már korábban elfogadott szakaszos megállapodás értelmében hajlandó szabadon engedni a még fogva tartott izraeli túszokat.

A Steve Witkoff amerikai közel-keleti különmegbízott által kidolgozott terv értelmében – amelyet Izrael elfogadott – a tűzszünet első szakasza folytatódna a Ramadán és a Pészah végéig, vagyis április 20-ig

– írja a Sky News.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala korábban közölte, hogy Izrael leállít minden ellátmányt Gázába, mivel szerinte a Hamasz „nem hajlandó elfogadni Witkoff tervét a tárgyalások folytatására, amelyet Izrael már jóváhagyott”.

Egyiptom külügyminisztere, aki kulcsszereplő a konfliktus közvetítésében, azt mondta, Izrael lépése „az éhezés fegyverként való alkalmazása”, és „kirívóan sérti a humanitárius jogot”. Szaúd-Arábia pedig „zsarolási eszköznek” nevezte az izraeli döntést.

A tűzszünet első szakasza, amely szombaton járt le, jelentősen növelte a humanitárius segélyek bejutását Gázába, ahol hónapok óta egyre nagyobb az éhínségveszély.

A második szakaszról szóló tárgyalások egy hónappal ezelőtt kezdődtek volna, de eddig nem indultak el.

Izrael figyelmeztette a Hamaszt, hogy „további következményekkel” kell szembenéznie, ha nem fogadja el a javaslatát.

„Teljes összhangban vagyunk a Trump-kormányzattal”

– mondta Netanjahu, majd hozzátette, a tűzszünet csak addig tarthat, amíg a Hamasz folytatja a túszok elengedését.

Gáza több mint kétmilliós lakosságának túlnyomó része nemzetközi segélyekre szorul, miután a háború nyomán teljesen ellehetetlenült az élet. A január 19-én életbe lépett tűzszünet óta napi 600 segélyszállító teherautó lépett be az övezetbe, csökkentve az éhínségtől való félelmeket.

Akkor vált feszültté a helyzet, amikor az előző túszcsere alkalmával a Hamász élő izraeliek helyett holttesteket adott át. Izrael a hétvégén elhalasztotta hatszáz palesztin fogoly szabadon engedését, amit a Hamász válaszul a további tárgyalások felfüggesztésével torolt meg. 

Közben az amerikai kormány is próbálja fenntartani a tűzszünetet. Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja hamarosan visszatér a térségbe, hogy előmozdítsa a megállapodás második szakaszáról szóló tárgyalásokat.

Izrael újrakezdheti a harcokat

A megállapodás következő lépése Izrael teljes kivonulását és a Gázai övezet jövőjéről szóló tárgyalások elindítását jelentené, de ebben az ügyben a felek továbbra is távol állnak egymástól. A Hamász elviekben hajlandó lenne lemondani a Gázai övezet irányításáról más palesztin szervezetek javára, ám vezetői nem hajlandók száműzetésbe vonulni. 

Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael „bármelyik pillanatban” újrakezdheti a harcokat, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Az izraeli kormány egy része, különösen a jobboldali koalíciós partnerek, határozottan ellenzi a tűzszünet meghosszabbítását, és sürgeti a katonai műveletek folytatását.

Ha nem, akkor az amerikai diplomáciára hárul a feladat, hogy rábírja a feleket a szükséges engedmények megtételére.

„1948 óta nem volt tartós béke, miért jönne el most olyan gyorsan? Nem fogják elkapkodni.” Egyelőre az izraeli vezetésnek nem érdeke, hogy csend és nyugalom legyen. Sok a belső feszültség, a kormányon és a parlamenten belül is hatalmas ellentétek vannak. A Hamásznak sem az a célja, hogy gyors békével kinyomják őket a hatalomból – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott interjúban Kis-Benedek József, aki szerint az orosz-ukrán konfliktusban hamarabb születhet megállapodás, mint a Közel-Keleten. A biztonságpolitikai szakértő azt is elmondta: lehet, hogy csak blöff Donald Trumpnak az az ötlete, hogy a Gázai övezetből mediterrán üdülőközpontot csinálna, hiszen az egész arab világ ellenzi a palesztin lakosság kitelepítést.

–Mi várható a Közel-Keleten, fegyvercsend vagy fegyverropogás?

– Mind a kettő párhuzamosan. Izraelnek a Gázai övezeten túl vannak egyéb függőben lévő ügyei. A libanoni hadsereg még nem vonult le a déli területekről, az izraeli katonák pedig még nem vonultak ki Libanonból. A Gázai övezet tekintetében még el sem kezdődött a tűzszünet második fázisa amikor Izraelnek teljes mértékben ki kell majd vonulnia a területről [utólagos kiegészítés: beszélgetésünk rögzítése után, vasárnapra kiderült, hogy a második szakaszról nem tudtak megállapodni a felek, a tűzszünet pedig véget is ért – a szerk.].

Folytatódnak a harcok, még nagyon korai lenne pontot tenni a folyamat végére. Trump bejelentette ugyan, hogy a Gázai övezetet a Közel-Kelet mediterrán területévé változtatja, de ez még messze van. El kell takarítani a romokat, aztán jöhet az újjáépítés, mindez a következő évek vagy évtizedek kérdése lesz.

– Izrael nem vonult ki a Gázai övezet egyiptomi határáról, megszegte ezzel a tűzszüneti megállapodást?

– Nem, mert az a 2. időszaknak lesz a feladata. Akkor zárul majd le az első időszak, mikor kijelentik, hogy a túszok átadása megtörtént és a halottakat is visszaszállították Izraelbe, ezek után vonul majd ki a zsidó állam a területről.

– Több egyeztetés is zajlik különböző tűzszünetekről.

– Igen, kettős tevékenységet lehet látni, egyrészt vannak tárgyalások közvetítőkön keresztül, másrészt pedig harcok is folynak. Ez még eltart egy darabig.

– Trump víziója a Gázai övezetről hosszú távon realitássá válhat?

– Nem biztos. Messze van még az, hogy Gázából üdülőövezetet hozzanak létre.

Nem beszélve arról, hogy a palesztin lakosság kitelepítését nem fogadják el a szomszédos országok Egyiptom és Jordánia sem, az arab államok száz százaléka ellenzi ezt. Trumpnak ez az elgondolása, szerintem csak ötlet marad vagy egyszerű blöff.

– Hová telepítenék a palesztinokat onnan? Kik adnák Gáza következő lakosságát?

– Hát ez az. És kik adnák a romeltakarításhoz és az építkezéshez a pénzt? Ez még nincs lejátszva, ehhez még felajánlások szükségesek, ahhoz pedig nyugalom kell. Nyilván, amíg harcok dúlnak és ellenségeskedések jellemzik a térséget, senki sem fog ott építkezni.

– Elősegíti a béketeremtést az Amerikában bekövetkezett kormányváltás?

– Igen, mivel a Trump-kormányzat a célja, hogy a béke irányába mozdítsa a folyamatokat, ennek érdekében már folynak tárgyalások, igen kemény diplomáciai egyeztetés kezdődött, és nagyon eltérő álláspontokat kell egymáshoz közelebb vinni, összehangolni. A Trump-adminisztráció ebben a témában még elég sokat fog lépni. Számukra fontosabb a Közel-Keleten valamilyen béke létrehozása, mintsem az orosz-ukrán konfliktus, bár abban is igen aktívan tevékenykednek.

– Azt is bejelentette Izrael, hogy újabb támadást indíthat Irán ellen. Van ennek a realitása?

– Szerintem nem sok, de ha az izraeliek birtokába jutnának olyan információk, amelyekből kiderülne, hogy Irán intenzívebben folytatja az atomprogramot, bekövetkezhetne az iráni atomlétesítmények elleni csapássorozat, ebben az esetben vélhetően az amerikaiak is besegítenének.

– Milyen tanulságokat vontak le a 2023. 10.07-ei terrortámadásból?

– Látszik a bosszú. Ismerjük az izraeli és a palesztin áldozatok számát, utóbbi 47000 körül van.

Emellett Izrael komoly következtetéseket vont le. Most tárták a nyilvánosság elé elég részletesen azokat a hibákat, amelyeket a hadsereg vagy a politikai vezetés elkövetett.

– Mi lehetett a legsúlyosabb hiba?

– Az önelégültség. Rosszul értékelték a helyzetet, azt hitték, a Hezbollah fog támadni és nem számítottak a Hamász terrorakciójára, már csak azért sem, mert éppen elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy palesztin vendégmunkások mehetnek majd Izraelbe.

– A hírszerzésük és a világ egyik legfejlettebb hadserege, hogy aludhatott így el?

– Hát így. Van bennük egy egészséges önelégültség és nagyképűség, de mindent ők sem tudnak, megesik, hogy rosszul értékelnek. Nekik nem a palesztinok a fő ellenfeleik, ezért nem is figyeltek eléggé rájuk. Izraelnek Irán és a proxyjai, tehát a Hezbollah és egyéb síita szervezetek beleértve a hutikat is a fő ellenfele, ezért Iránra koncentráltak.

– Mikor jöhet el a tartós béke ideje a Közel-Keleten?

– 1948 óta nem volt tartós béke, miért jönne el most olyan gyorsan? Nem fogják elkapkodni.

– És mi lesz az Ábrahám-egyezménnyel?

– Egyelőre nem törölték, de nem is halad előre. Szaúd-Arábia például csak akkor szállna be ebbe, ha lezárulna a palesztin-izraeli konfliktus. Donald Trumpnak a Gázai övezettel kapcsolatos kijelentései pedig nem előre, hanem hátra visznek ebben a tekintetben.

– Milyen irányt vehet az Izrael és a Hamász közti háború?

– Valószínűleg mérséklődni fog, de egyelőre az izraeli vezetésnek sem érdeke az, hogy csend és nyugalom legyen. Gondoljunk csak a belső feszültségekre, a vallásosok és a nem vallásosok helyzetére vagy Netanjáhúra, akit akár el is ítélhetnének, ha véget érne ez a konfliktus.

A kormányon és a parlamenten belül is hatalmas ellentétek vannak. Ciszjordánia kérdése is tisztázatlan, ott is jelen van a Hamasz, és nem tudják, hogy mit csináljanak velük. Ez a sok nyitott kérdés semmiképpen sem segíti a gyors megbékélést. A Hamásznak sem érdeke, hogy gyors békével kinyomják őket a hatalomból.

– Mint ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmát is konzerválta az Oroszország elleni háború.

– Igen, de az orosz-ukrán konfliktusban hamarabb megállapodás születhet, mint a Közel-Keleten, ahol sokkal több bonyolult kérdést kell megoldani ahhoz, hogy a béke irányába mozduljanak a felek.