Vége a tűzszünetnek Gázában

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elutasította Izraelnek azt a javaslatát, hogy „hosszabbítsák meg” a gázai tűzszünet első szakaszát, amely szombaton lejárt. Izrael válaszul bejelentette, hogy többé nem engedik át az országuk területén a Gázába tartó humanitárius segélyszállítmányokat.

Az MTI beszámolója szerint a Hamász még szombaton utasította el az izraeli javaslatot.

A terrorszervezet közölte azt is, hogy jelenleg nem folynak tárgyalások Izraellel egy második gázai tűzszüneti szakaszról, és hogy addig nem is bocsátanak szabadon újabb túszokat, amíg meg nem kezdődnek tárgyalások az újabb szakaszról.

Izrael képviselői egy nappal korábban, Kairóban terjesztették elő azt a javaslatot, hogy az első szakaszt hat héttel hosszabbítsák meg. A két fél azt tervezte, hogy a tűzszünet második szakaszában megállapodnak 59 túsz sorsáról (közülük az izraeli hírszerzési információk szerint legkevesebb 35-en már nem élnek, így legfeljebb a holttesteiket tudják hazaszállítani).

Az izraeli fél javaslata az Egyesült Államoktól származott eredetileg: a hosszabbítás részleteit Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff dolgozta ki.

Izrael válaszul bejelentette, hogy leálltak a humanitárius szállítmányok

A CNN vasárnap reggel számolt be arról, hogy Izrael bejelentette: többé nem engedik át a Gázába tartó humanitárius szállítmányokat, mivel lejárt a tűzszünet első szakasza.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala vasárnap közölte: „A túsztárgyalás »A« szakaszának befejezésével, és tekintettel arra, hogy a Hamász nem fogadta el a tárgyalások folytatására vonatkozó, Witkoff-féle javaslatot – amelybe Izrael beleegyezett –, Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy ma reggeltől kezdve leáll minden áru és szállítmány bevitele a Gázai övezetbe.” Hozzátették:

„Izrael nem engedi meg a tűzszünetet túszaink szabadon bocsátása nélkül. Ha a Hamász folytatja az elutasítást, annak további következményei lesznek.”

Mindeközben Mahmúd Mardawi, a Hamász vezetője vasárnapi nyilatkozatában közölte, hogy „A regionális stabilitáshoz és a foglyok visszatéréséhez vezető egyetlen út a megállapodás teljes körű végrehajtása, kezdve a második fázissal”. A Hamász azt akarja, hogy a második fázis magába foglalja a tartós tűzszünetről szóló tárgyalásokat, az izraeli csapatok teljes kivonását a Gázai övezetből, az enklávé újjáépítését, „majd a foglyok szabadon bocsátását egy elfogadott megállapodás részeként” – közölte Mardawi.

Ezzel szemben, mint a CNN írta, az izraeliek azt akarják, hogy az első fázis folytatódjon – vagyis az életben maradt túszok és a holttestek átadása, cserébe a palesztin fogvatartottak csoportjainak további szabadon bocsátásáért, valamint a nagyobb mennyiségű segélyek beáramlásáért a Gázai övezetbe.

Téves koncepció és az elbizakodottság okozta felkészületlenség vezetett az izraeli hadsereg kudarcához a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-i terrortámadásával szemben – állapítja meg maga a hadsereg jelentésében.

A hadsereg (IDF) maga indított vizsgálatot a hasonló fiaskók jövőbeli elkerülése érdekében. „A Hamászról az izraeli elitben – a kormányban, a hírszerző szervezeteknél – alkotott kép, miszerint a radikális iszlamista szervezet nem érdekelt egy súlyosabb konfliktus kirobbantásában, megszilárdult volt, és nem mutatkozott hajlandóság ennek felülvizsgálatára”.

Noha a vezetés a hozzá eljutott információk alapján megkérdőjelezhette volna ezt a koncepciót, és vitatkozhatott volna róla, nem tette – állapította meg a hadsereg.

Az IDF bírálja, hogy másodlagosnak tekintették a Gázai övezet felőli fenyegetést, valamint hogy a Hamásszal fennálló konfliktust anélkül próbálták meg kezelni, hogy felmutattak volna a palesztinoknak valamilyen alternatívát a szervezettel szemben.

Következtetése szerint Izrael nem engedheti meg, hogy ellenségei megerősödjenek, de „a fenyegetés megszüntetését előnyben kell részesíteni a nyugalom megteremtésével szemben”.

Az izraeli vezetés a fejlett technológiával ellátott hírszerzés rabja lett, miközben a Hamász középkori jellegű támadást készített elő. A hírszerzés eredményei nem jutottak el a megfelelő időben a megfelelő emberekhez, és ha eljutottak is, helytelenül elemezték azokat a megszilárdult hibás koncepció alapján.

A hírszerzés úgy ítélte meg, hogy ha a Hamász végrehajtana is egy rajtaütést Izrael ellen, az legfeljebb csak kevés helységet érne, ezért nem készítettek védelmi tervet egy lehetséges nagyszabású támadás ellen, mint ahogy ilyen már akkor létezett Irán és az általa támogatott Hezbollah libanoni szervezet támadása esetére.

A terrorszervezet főhadiszállásán talált dokumentumok és a foglyul ejtett palesztin fegyveresek kihallgatásai alapján a Hamász már 2014 óta készült egy nagyszabású támadásra.

Jahja Szinvár, a szervezet vezetője megválasztása után előállt a „Jerikó falai” nevű tervvel, és 2018-ban erőszakos összecsapásokat provokált a határon, hogy ezzel arra sarkallja Izraelt: a palesztinok életkörülményeinek javítására koncentráljon, miközben a Hamász saját katonai szárnyának megerősítésére összpontosít.

Izraelben a politikai elit a katonai hírszerzés és általában az IDF támogatásával arra törekedett, hogy megállapodjanak a Hamásszal, mert azt feltételezték, hogy közben a gázaiak az Izraeltől kapott segélyek hatására nyomást gyakorolnak az iszlamista szervezetre,

eltántorítják nagyobb konfliktus kezdeményezésétől.

A Hamásznak sikerült megtévesztenie Izraelt, ezért hírszerzése nem foglalkozott a vészjósló információkkal. Az utolsó két évben a Hamász felgyorsította felkészülését a támadásra, vezetése 2022 áprilisa óta többször megtárgyalta a megindítás lehetőségét.

Noha 2022 májusában a „Jerikó falai” tervet már ismerték Izraelben, látta azt a katonai hírszerzési osztály vezetője, a déli parancsnokság főparancsnoka és a Gázával szomszédos területek hadosztályának parancsnoka, nem tekintették azt a Hamász hadműveleti tervének. Meglepetésszerű támadás esetén legfeljebb 70 fegyveres akciójára számítottak.

A katonai jelentés a kutatási részleget tekinti felelősnek a figyelmeztetés elmaradásáért, de azt is állítja, hogy a kudarc „a politikai és a katonai koncepciók rendszerének egészéből” fakadt, és az alapgondolat az volt, hogy a Hamász egy pragmatikus szervezet, amellyel „alkut lehet kötni”.

„A vizsgálat utólag azonosított számos olyan jelentős információt vagy olyan eseményeket, amelyek kritikus értelmezése ellentmondott a Hamászról alkotott felfogásnak, de ezeket félreértelmezték” – írták.

Megvizsgálták a 2023. október 7. előtti eseményeket és az IDF aznapi reakcióját a támadásra, és eszerint a parancsnokok szintén hibákat követtek el. Hosszú órákig nem fogták fel az események súlyát, nem volt megfelelő az egységek vezénylése, azok késve érkeztek a helyszínekre, és felkészületlenek voltak arra, amit ott találtak.

Kudarcuk nyomán több száz civilt és katonát meggyilkoltak a Hamász terroristái, és a Gázai övezetbe hurcoltak 251 embert. A határkerítés mellett az első három órában 157 katona esett el.

Terroristák ezrei 37, eredetileg zárt kapun és a kerítés további 77 pontján egy időben törtek be Izraelbe.

Az első hullámban 1175 jól kiképzett terrorista érkezett, akiket délután 4 óráig 5-6000 további fegyveres követett, akik szintén részt vettek a mészárlásban és a fosztogatásban. Közben az övezetből elindítottak 1400 rakétát Izrael ellen.

A déli egységeknek a múlt hónapban visszavonult parancsnoka elismerte, hogy a terrortámadás napján nem fogta fel a harci helyzetet, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonított azoknak az értékeléseknek, amelyek szerint a Hamásztól nem várható hirtelen támadás.

A légierő is csak a támadás reggel fél hét órai kezdete után három órával fogta fel a helyzet súlyosságát. A helikopterek főként katonákat evakuáltak sérült civileket hátrahagyva. Órákat késve szállt fel 14 repülőgép, köztük vadászgépek, helikopterek és drónok. A gépek délelőtt 11 óráig mintegy száz csapást hajtottak végre, a drónok ötvenet.

A pilóták nehezen tudtak különbséget tenni a terroristák és az izraeli civilek között, a vadászpilóták pedig féltek támadni a terroristák által ellepett kibucokat. A haditengerészet az övezet partjaitól az izraeli partokhoz eljutó hét terroristahajó közül ötöt eltalált, a fedélzetükön lévő 38 terrorista közül 22 meghalt, de 16-an bejutottak Izraelbe a tenger felől, ahol aztán meggyilkoltak 17 civilt.