Vannak, akiknek nem tetszik a szigorú, drog elleni küzdelem

Erről beszélt Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, súlyos hibát követnek el a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) vezetői, amikor bírálják a magyar kormány drogellenes intézkedéseit, mert amikor a legalizáció útjára lépett nyugati példákat hozzák fel, figyelmen kívül hagyják, hogy Amerikában az egyik szer vezető halálokká vált. Hozzátette, az USA-ban rájöttek arra, hogy ez az út nem járható, ezért Donald Trump elnök háborút hirdetett a drogok ellen, hasonlóan a magyar kormányhoz.

Súlyos hibát követnek el a TASZ vezetői, amikor bírálják a magyar kormány drogellenes intézkedéseit és a legalizáció útjára lépő Amerikával, illetve Nyugat-Európával példálóznak – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intéztet stratégiai igazgatója. A TASZ érvként éppen azt az USA-t hozta fel példának, ahol annyira elszabadult a drogfogyasztás, hogy a fentanil nevű szer mára vezető halálokká vált.

Kardos Tamás, a TASZ drogpolitikai vezetője szerint az Egyesült Államok kihátrált a zéró tolerancia, vagyis a „drogellenes háború” politikájából, és a legalizáció felé mozdul el. Ennek meg is lett az eredménye, mivel a használatot engedő amerikai államokban 20 százalékkal gyakrabban használnak cannabist, mint azokban az államokban, ahol tiltott a használata. 

Beköszöntött a drogapokalipszis

A DKI stratégiai igazgatója hangsúlyozta: az Egyesült Államok azon részein, ahol a drogliberalizációs lobbi célba ért, valóságos drogapokalipszis köszöntött be, olyan társadalmi pusztítás, ami családokat tett tönkre. Az amerikai állampolgárok az életükkel és az egészségükkel fizették meg ennek az árát, a közbiztonság rohamosan romlásnak indult, a drogkereskedők pedig meggazdagodtak. 

– magyarázta.

Támad a TASZ, csak nem mond igazat

Kardos szerint az ENSZ több mint egy évtizede a dekriminalizáció felé való elmozdulást sürgeti, ami egész egyszerűen nem igaz. Hogy a különféle ENSZ-rendezvények előszobáiban nyüzsgő drogpárti aktivisták ezt nyilatkozzák, attól még nem fog az ENSZ hivatalos álláspontjává válni. A szikár valóság az, hogy mind az ENSZ, mind az EU a drogok teljes tiltását tartja üdvözítőnek kereskedelem, terjesztés és előállítás terén – fogalmazott Téglásy Kristóf.

Hozzátette, 

A szegénység és az alkohollal való összehasonlítás erőltetésével próbálja nevetségessé tenni a kormányzati intézkedéseket, miközben ő is fő problémaként azonosítja a vidéki dizájnerdrog-fogyasztást, ami ellen a kormányzati intézkedések leginkább irányulnak. Nagyon erősen kritizálja, hogy a kormány alaptörvényi szintre kívánja emelni nemcsak a drogterjesztés, -előállítás és -kereskedelem témakörét, hanem a népszerűsítését is – mutatott rá.

A kormány keresztbe tesz a droglobbinak

A DKI stratégiai igazgatója szerint jellemző és árulkodó, ahogy Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója fogalmaz: a népszerűsítés tiltása „akár felesleges öncenzúrához is vezethet, például olyanok esetében, akik az ártalomcsökkentés kiterjesztését szeretnék elérni, vagy más kábítószer-fogyasztással kapcsolatos […] tevékenységet végeznek.” 

Hiába az átnyomott fővárosi stratégia, hiába a soha meg nem valósított hozzá kapcsolódó akcióterv, a szakmai definíciót tévesen alkalmazó ártalomcsökkentő szemlélet nem fog és nem tud teret nyerni – szögezte le Téglásy Kristóf. 

Drogok legalizálásáért tüntetett volna az ellenzéki párt, villámgyorsan léptek a rendőrök

A jövőben erre sem lesz lehetőség az alaptörvény módosításának köszönhetően.

Magyar Kétfarkú Kutya Párt idén is megszervezte volna Magyarországon Million Marijuana Marchot, ami egy nemzetközi, a marihuána legalizációját követelő demonstráció, a rendőrség azonban az alaptörvény tizenötödik módosítására hivatkozva nem engedélyezi a rendezvény megtartását.

– írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Facebook-oldalán. Mint kifejtették: „Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez is ugyanolyan gyülekezés, mint a Pride.” Hozzátették, a Kúriához fordulnak jogorvoslatért, hogy mindenképp meg tudják szervezni az eseményt. 

Mint korábban beszámoltunk róla: a Fidesz parlamenti frakciója március 11-én késő éjszaka benyújtotta az alaptörvény tizenötödik módosítását. A 11 cikkből álló javaslat többek között kiutasíthatóvá teszi a kettős állampolgárokat, rögzíti, hogy Magyarországon tilos a kábítószer-fogyasztás, alkotmányos joggá emeli a készpénzhasználatot, és kimondja, hogy az ember csak férfi vagy nő lehet.

Visszájára fordult a tavaly áprilisban bevezetett németországi kannabisz legalizáció. Többek között romlott a közbiztonság, fellendült a fekete piac, valamint emelkedett a marihuána hatása alatt okozott közlekedési balesetek száma. A szakemberek aggasztónak tartják, hogy már a fiatalok is egyre korábban válnak függővé. Friedrich Merz leendő német kancellár és pártja már a törvény visszavonásáról beszélt, miközben épp a drogliberalizációt támogató Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) lépnének koalícióra. Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy a szabad kannabisz-fogyasztás milyen súlyos következményeket okozott.

Németországban tavaly áprilisban rekreációs céllal, kizárólag személyes használatra legalizálták a kannabiszt. A vitatott törvényjavaslatot Olaf Scholz leköszönő német kancellár hárompárti koalíciója fogadta el. A szabályok értelmében a 18 éven felüliek szabadon fogyaszthatnak marihuánát a köztereken, kivéve az iskolák, óvodák, játszóterek, sportlétesítmények területét és 100 méteres körzetét. Az embereknél nyilvános helyeken maximum 25 gramm, míg otthonaikban 50 gramm kannabisz lehet, emellett ingatlanonként három tő kendert termeszthetnek.

A drogliberalizációs intézkedés azt is lehetővé teszi, hogy hatósági engedéllyel nyilvános kannabiszklubok működjenek ötszáz fő részvételével. A tagoknak díjat kell fizetni, és csak közösségi formában, saját célra termeszthetik a növényt. A börtönből olyan bűnözőket és dílereket is automatikusan kiengedtek, akiket korábban a szer fogyasztása és birtoklása miatt ítéltek el.

A baloldali kormánykoalíció érvei szerint a marihuána legalizálása visszaszoríthatja a feketepiacot és a szintetikus anyagok terjedését, valamint a hatósági szervek leterheltsége is csökkenhet.

Közel egy év elteltével a felmérésekből is látható, hogy a kannabisz legalizálása csak még nagyobb káoszt, és közbiztonsági problémákat okozott Németországnak.

Az olcsó kínálattal rendelkező drogdílerek sokkal nagyobb teret szerezhettek maguknak. A németeknek nem egyszerű törvényesen marihuánához jutniuk, ráadásul a kannabiszklubok megnyitását a bürokratikus engedélyek is hátráltatják. A szerhasználóknak továbbra is a  fekete piac a legegyszerűbb út, amely a növekvő kereslet miatt jelentősen fellendült. A kannabisz-fogyasztást a német közlekedési szabályokra sem terjesztették ki, így előfordult, hogy többen önkívületi állapotban vezettek autót. A közlekedési balesetek számában már tavaly decemberben drasztikus növekedést tapasztaltak.

Rainer Thomasius, a Német Gyermek- és Ifjúsági Addiktológiai Központ igazgatója egy interjúban hangsúlyozta, hogy a marihuána továbbra is belépő drognak számít, ráadásul a legalizálással a fiatalok még hamarabb kezdenek aktív szerhasználókká válni. Németországban a 16–19 évesek körében a kannabisz a leggyakoribb drogfüggőségi probléma. A tanulmányok azt mutatják, hogy a pszichoaktív növény neurobiológiailag az alkoholnál is veszélyesebb. Az emberi agy 25 éves korig folyamatosan változik, így a korai marihuána-fogyasztás visszafordíthatatlan károkat okozhat. A tinédzsereknél megállapították, hogy a szerhasználat miatt a skizofrénia, a depresszió és a bipoláris zavar kockázata is nő, miközben az értelmi képességek csökkennek.

Friedrich Merz és pártja is tiltaná a kannabiszt

Az előrehozott német parlamenti választások győztese, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) a kezdetektől fogva ellenzi a kannabisz dekriminalizálását. Kiáltványukban egyenesen kudarcnak minősítették a legalizálást, majd ígéretet tettek, hogy hatalomra kerülésük esetén visszavonják a törvényt.

Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy miért volt hibás döntés a kannabisz legalizálása Németországban. Véleménye szerint egyre több felmérés és adat bizonyítja, hogy semmi nem működött azokból az érvekből, amit a törvény elfogadása mellett fektettek le. „A feketepiac nem visszaszorult, hanem erősödött, és radikálisan emelkedtek a közúti balesetek számai, úgyhogy az egész egy kudarcra ítélt folyamat.”

„Azt gondolom, hogy nincs köztes út, tehát az egész törvényt vissza kell vonni és az írott toleranciának kell érvényesülnie. Azt, hogy be lehet-e csukni ezt a legalizációs kaput, amit kinyitottak, arról vannak kétségeim, de nincs más megoldás, mint a zéró tolerancia”

– hangsúlyozta Téglásy Kristóf.

A stratégiai igazgató elmondta, hogy kannabisz-fogyasztók 30 százaléka fizikai függővé válik, ami olyan szinten terheli meg az egészségügyi és a kezelési rendszert, hogy azt még a német gazdaság sem tudja elbírni. Az elmúlt évtizedek kutatásai megállapították, hogy a szerhasználóknál – különösen a fiataloknál – nő a depresszió, a paranoia, a szorongás, az öngyilkosság, és a skizofrénia. A kannabisz fogyasztása a mentális zavarok mellett szív- és érrendszeri problémákat is okozhat. Tanulmányok szerint a THC rendkívül negatívan hat a serdülők agyi működésére. A tizenéves fogyasztóknál a memóriával, a tanulással, az érzelmi kontrollal, és a kockázatvállalással kapcsolatban is súlyos problémák alakulhatnak ki.

Vadkenderlevéllel díszített német zászló az indiai vadkender legalizálásáért rendezett kannabisz felvonuláson a berlini tévétoronynál 2018. augusztus 11-én (Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher)

Tiltás vagy kompromisszum?

Az új Bundestag március 25-én alakul meg, azonban a választások győztesének, a CDU/CSU-nak még pártszövetségre kell lépnie. Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje március elején közölte, hogy érdemi koalíciós tárgyalásokba kezdtek a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD), akikkel várhatóan meg is állapodnak. Az összefogásban különösen érdekes lesz, hogy miként döntenek majd az olyan ellentétes kérdésben, mint a marihuána.

Friedrich Merz nemrég kijelentette, hogy pártja szeretné megreformálni a kannabisz legalizációjáról szóló törvényt. Az SPD ezzel szemben továbbra is elkötelezett a reform mellett, sőt kiáltványában az európai joggal összhangban lévő további legalizálást is szorgalmazta. Niklas Kouparanis, a Bloomwell Group, Németország egyik legnagyobb orvosi kannabisz holdingjának vezérigazgatója és társalapítója az Euractiv brüsszeli lapnak nyilatkozott arról, hogy nem vár teljes fordulatot a kannabisziparban.

Érvelése szerint a marihuána kábítószerre való átminősítése túl sokáig tartana. A cégvezető kompromisszumra és kisebb visszalépésekre számít – például az engedéllyel rendelkező, non-profit kannabiszklubokra és az otthoni termesztésre vonatkozó szabályok szigorítására, különösen a maximális birtoklás terén. Hozzátette, hogy Olaf Scholzék túl nagy erőfeszítéseket tettek a törvény kidolgozására, így ha mégis beleegyeznének a kannabisztörvény visszavonásába, úgy az SPD megszegné választási ígéretét, és elveszítené a hitelességét.

Kouparanis biztos abban, hogy amennyiben eltörölnék a jelenlegi szabályokat, úgy a már engedéllyel rendelkező kannabiszklubok is kártérítést követelnek a német kormánytól. A cégvezető kitért az egészségbiztosítással fedezett kannabinoid alapú gyógyszerek (CBD) növekvő eladásaira is, amely gazdaságilag szintén fontos lehet Németországnak.