Ukrajna csatlakozása megroppanthatja a magyar nyugdíjrendszert

Ukrajna uniós csatlakozása alapjaiban robbantaná fel a közösség, így Magyarország gazdaságát is. Olyan területeken is, amelyre nem is gondolnánk. Hegedűs Tamás, a Századvég makrogazdasági szenior elemzője a Világgazdaságnak elmondta:  Ukrajna uniós csatlakozása jelentős hatást gyakorolhat a hazai nyugdíjrendszerre, a magyar nyugdíjakra is.

A nyugdíjrendszer fenntartása kizárólagos nemzeti hatáskör, abba az Európai Uniónak vagy bármelyik intézményének beleszólása nincs. – A felületes válasz tehát arra a kérdésre, hogy milyen hatása lehetne az ukrán uniós csatlakozásnak a magyar nyugdíjakra, az lehetne, hogy bármilyen változás is van az unióban, annak a magyar nyugdíjakra nincs hatása. Csakhogy ez téves válasz lenne – ismertette Hegedűs Tamás.

Egy ilyen lépés háborús mértékű veszteséget okozna a gazdaság szereplőinek, a háztartásoknak és az államháztartásnak egyaránt. Márpedig a nyugdíjkiadások az államháztartás legnagyobb tételét jelentik. Átmenetileg ki lehet és ki is kell védeni azokat a káros hatásokat, amelyek gazdasági nehézségek esetén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát fenyegetik, és ezt meg is teszi a kormányzat. 

Ukrajna uniós csatlakozásával akár több millió ukrán nyugdíjas is szerezhetne magyar nyugdíjat egy 1962-es megállapodás alapján. Jelenleg 2,5 millióan részesülnek itthon nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, erre a célra az állam idén 7200 milliárd forintot fordít. Ha Ukrajna felvétele miatt megjelenne több millió ukrán idős a magyar nyugdíjrendszerben, a kiadás drasztikusan megnőne, ami vagy azonnal padlóra vinné a költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.

Illusztráció Forrás: Pixabay

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (SZSZKSZ) Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége azon óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok szellemében tovább mélyítsék és szélesítsék az együttműködést a szociális ellátások terén, elhatározták, hogy egyezményt kötnek – így kezdődik az az 1962-es nemzetközi egyezményt kihirdető törvényerejű rendelet, amely a magyar és az ukrán szociális kapcsolatokat, így a nyugdíjügyeket mind a mai napig meghatározza. A helyzet azonban a legkevésbé sem azért bizarr, mert a jogszabály a szovjet időkben készült, és több mint hatvanéves.

Átvette az SZSZKSZ helyét Ukrajna

A nemzetközi egyezmény eredetileg megannyi országra kiterjedt, ám Azerbajdzsán, Belaruszia, Grúzia, Kazahsztán, valamint az Örmény, a Tádzsik, a Türkmén, az Üzbég és a Kirgiz Köztársaság nem tekintette magát az SZSZKSZ jogutódnak, így nem alkalmazták a megállapodást, ami így egy idő után már csak az Oroszországi Föderációra és Ukrajnára vonatkozott. Ám évekkel ezelőtt az oroszokkal is megszületett az 1962-as egyezmény leváltásáról szóló államközi megállapodás, Ukrajnával viszont annak ellenére sem, hogy a sajtóban időről időre felmerült az új egyezség tető alá hozásának lehetősége. Ez – egyes állítások szerint – éppenséggel Ukrajna ellenállása miatt maradt el. Így jutottunk el oda, hogy szomszédunk esetleges uniós csatlakozása súlyos veszélybe sodorná a magyar nyugdíjrendszert.

Miről is állapodtak meg 1962-ben?

Ahhoz, hogy a helyzet komolysága érzékelhető legyen, először érdemes áttekinteni, miről is szól az 1962-es egyezmény és az azt átültető törvényerejű rendelet. A részleteket a Világgazdaság rendezte össze néhány évvel ezelőtt.

Eszerint az egyezmény alkalmazásának fő feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. De a nyugdíj folyósítását az dönti el, ki hol él. A lényeg így foglalható össze: a nyugdíjat a két ország közül az állapítja meg, és – ami fontos – folyósítja is, amelynek területén az illető a kérelem beadásakor életvitelszerűen lakik. Például ha valaki átköltözik Ukrajnából, akkor az ország elhagyásának hónapjának végével ottani nyugdíja megszűnik és a következőtől már a magyar állam fizet neki járandóságot. Feltétel persze a nyugdíjkorhatár betöltése. Szintén nem mellékes részlet, hogy a két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani.

– Ez a rendelkezés veri ki újra és újra a biztosítékot az Ukrajnából Magyarországra áttelepült nyugdíjasok kapcsán – jegyezte meg öt évvel ezelőtti cikkében a Világgazdaság.

Eddig a DK hergelt ezzel

Merthogy az ukránok magyarországi nyugdíjának témája korábban belpolitikai üggyé fejlődött, illetve fejlesztette a baloldal. Az előzmény az volt, hogy a 2010-es évek közepétől nagyobb számban költöztek át Ukrajnából emberek, leginkább bizonyosan kárpátaljai magyarok a keleti megyékbe, a DK pedig kiváló témának találta ezt egy politikai hecckampányhoz. (Az a DK egyébként, amelyik a háború kapcsán az utóbbi időben elkezdett aggódni az ukrajnai magyar kisebbségért.)

Akárhogy is, a kérdés napirendre került, s nyilvánossá vált, hogy éves szinten tízmilliárdos összeget fordított már akkor az államkassza a szovjet időkben aláírt egyezmény alapján járó nyugdíjak kifizetésére. Azt részletezni is felesleges, hogy az ukrán átlagnyugdíj alacsonyabb, mint a magyar.

Több millió nyugdíjas szakadhat rá Magyarországra

Ezzel el is érkeztünk napjainkig és a probléma lényegéig. Amit tudunk, hogy Ukrajnában becslések szerint annyi nyugdíjas él ma, mint mennyi Magyarország teljes lakossága. Anyagi helyzetükről, biztonságukról egy 2023-as Financial Times-beszámolót érdemes idézni. Akkor ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy félmillió közigazgatási alkalmazott, majdnem másfél millió tanár bére mellett késik a tízmillió nyugdíjas járandósága, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja a megígért pénzügyi segítséget. Kérdés, hogy a háború után Ukrajna ki tudja-e majd saját maga fizetni az állami juttatásokat.

Merthogy jelen állás szerint Ukrajna uniós csatlakozása esetén akár több millió ukrán nyugdíjas is megpróbálhatna magyar nyugdíjat szerezni egy olyan megállapodás alapján, amelyet még a Szovjetunió idejében kötött a magyar kommunista párt és amit Ukrajna azóta sem hajlandó módosítani. És akik egyszer eljöttek, azoknak a többsége vissza valószínűleg nem megy. Erre utalnak azok a friss adatok, amelyek szerint a múlt év végére 43 százalékra csökkent az ukrán menekültek körében azoknak az aránya, akik tervezik a hazatérést, szemben a 2022 decemberében mért 74 százalékkal.

Most 7200 milliárdot költ az állam

Érdemes felidézni, hogy jelenleg 2,5 millióan részesülnek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Erre a célra az állam idén 7200 milliárd forintot fordít. Ebből a 13. havi ellátás valamivel több mint 500 milliárd forint. Ha Ukrajna uniós csatlakozása miatt megjelenne a magyar nyugdíjrendszerben több millió ukrán idős, a nyugdíjkassza terhei drasztikusan megnőnének. A hatalmas kiadási kötelezettség vagy azonnal padlóra vinné a magyar költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.

Véleménynyilvánító szavazás jön

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nem írta alá az Ukrajnának küldendő katonai segélyről szóló uniós következtetéseket. A kormányfő ezután bejelentette: véleménynyilvánító szavazást kezdeményeznek itthon Ukrajna európai uniós tagságáról. – Nem szeretném, hogyha az emberek feje fölött születne erről döntés, úgyhogy arra jutottam itt a vita végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról.