Ukrajna belegyezne egy részleges tűzszünetbe?

Ukrajna egy részleges tűzszünet ötletét is fel fogja vetni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyaláson, amelyet kedden Szaúd-Arábiában tartanak – értesült a Financial Times. Mindeközben az amerikai fél képviselői is nyilatkoztak a találkozóról, amelynek fő kérdése álláspontjuk szerint az lesz, hogy Ukrajna valóban készen áll-e a „reális békére”- összegezte a friss információkat a hirado.hu.

Mint korábban írtuk, az amerikai és az ukrán fél képviselői még a múlt héten közölték, hogy a kudarcba fulladt fehér házi találkozó után ezen a héten Szaúd-Arábiában ülhetne össze ismét.

A Financial Times ezzel a találkozóval összefüggésben osztott meg egy saját értesülést, amely szerint

a tárgyaláson Ukrajna megpróbálja majd meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy folytassák a hírszerzési és katonai támogatást – amiért cserébe egy részleges tűzszünetet javasolhatnak majd.

E részleges tűzszünet értelmében Ukrajna felhagyna az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokkal és a fekete-tengeri akciókkal. A lap szerint az ukrán küldöttség arról igyekszik majd meggyőzni az amerikai fél képviselőit, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nyitott a háború gyors befejezésére.

Egy ukrán tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak: Kijev rövid távon az Egyesült Államokkal való kapcsolatépítést helyezi előtérbe. Ugyanakkor két európai tisztviselő szerint Ukrajna a részleges tűzszünetet  „szívességet a szívességért” alapon ajánlaná fel a fegyverszállítások és a hírszerzési támogatás visszaállításáért cserébe.

Az amerikaiak kíváncsiak Ukrajna álláspontjára, tisztázni kell Zelenszkij mondatait

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nemrég közölte, hogy Marco Rubio külügyminiszter hétfőtől szerdáig a szaúd-arábiai Dzsiddában tartózkodik, hogy megbeszéléseket folytasson „az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló elnöki cél előmozdítása érdekében”. Úgy tudni, hogy ennek részeként az amerikai–ukrán találkozóra kedden kerül majd sor.

A Reuters hírügynökség friss cikke szerint két amerikai tisztviselő is megerősítette ezt az információt. Azt is közölték továbbá:

a találkozó célja az lesz, hogy megállapítsák, Ukrajna hajlandó-e anyagi engedményeket tenni Oroszországnak a háború befejezése érdekében.

„Nem lehet egyszerre azt mondani, hogy »békét akarok«, és azt, hogy »semmiben sem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni«” –  mondta a névtelenül nyilatkozó tisztviselők egyike Zelenszkijről. Hozzátette: „Látni akarjuk, hogy az ukránok nemcsak a békében, hanem egy reális békében is érdekeltek-e. Ha csak a 2014-es vagy 2022-es határok érdeklik őket, az beszédes.”

Az amerikai küldöttség arra is figyelni fog, hogy az ukránok tényleg komolyan gondolják-e a Trump-kormányzattal való kapcsolatok javítását. Az ukrán delegáció élén várhatóan Andrij Jermak, Zelenszkij egyik legfőbb bizalmasa, az ukrán elnöki hivatal vezetője fog állni.

Emellett úgy tudni, hogy hétfőn Volodimir Zelenszkij is országba érkezik, hogy Szaúd-Arábia koronahercegével találkozzon (az ukrán elnök eredetileg pár hete, az orosz–amerikai tárgyalások idején érkezett volna az országba, de ezt akkor lemondták).

Zelenszkij a minap azt mondta: Ukrajna „teljes mértékben elkötelezett” a konstruktív párbeszéd mellett Szaúd-Arábiában. „Reális javaslatok vannak az asztalon. A kulcs az, hogy gyorsan és hatékonyan lépjünk” – fogalmazott.

Amerikai részről Marco Rubio mellett Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Donald Trump közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff is ott lesz a tárgyaláson.

Miközben Ukrajna minden fronton visszaszorul és hadereje az amerikai hírszerzési információk szüneteltetésével máris veszített ütőképességéből, a Guardian és a Politico elemzése is követendő és egyetlen választható opcióként írja le a háború támogatását átvállaló, évek óta energiaválsággal küzdő európai államok súlyos eladósodását – a hitelfelvételen és a költségvetési szigor elengedésén kívül ugyanis nincs mozgástere az energiaválsággal küszködő Nyugat-Európa vezette országcsoportnak.

Az amerikai hírszerzés Ukrajnát támogató tevékenységének leállítása máris érezhető a Politico című, amerikai kézben levő brüsszeli lap szerint. Az USA-beli Maxar műholdas cég, amely kereskedelmi műholdképek egyik vezető szállítója Ukrajna számára, ugyanis blokkolta Ukrajna hozzáférését a szolgáltatásaihoz, amelyeket

az ukrán haderő a harctéri terepadatok tanulmányozására és az orosz állások elleni csapások megtervezésére

használ fel.

Gia DeHart, a Maxar szóvivője közleményében elmondta, hogy az amerikai kormány felfüggesztette az ukrán hozzáférést a vállalat „Global Enhanced GEOINT Delivery” programjához, amelyet egy korábbi szerződés alapján nyújtottak.

Rövid távú következmények

Az amerikai hírszerzés nélkül az ukránok is sokkal kevesebb valós idejű, „horizonton túli” – (tehát a szabad szemmel vagy egyszerű radartechnikával már nem látható, illetve a hagyományos haditechnikával fel nem deríthető) információval rendelkeznek az orosz katonai alakzatokról, mozgásokról és logisztikáról – szögezi le a Demokrata Párthoz közel álló, s a Biden-adminisztráció idején tekintélyes támogatással rendelkező lap.

A pusztítás nyomai egy orosz légicsapásban súlyosan megrongálódott háromemeletes épület előtt a kelet-ukrajnai Harkivban 2025. március 7-én. A támadásban legkevesebb nyolcan megsebesültek. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

„A hírszerzés kikapcsolása a legkárosabb és legellenségesebb döntés” – véli a lap által idézett Camille Grand, a NATO korábbi védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese. „A fegyverellátás csökkentése csak néhány hónap múlva lesz masszív hatással, s ezt a kiesést az európaiak részben enyhíthetik. Ám a ha az (amerikai) hírszerzési adatok átadásának megtagadása tovább tart, annak már rövid távon lesznek következményei” – tette hozzá Grand.

A brit Guardian, mely úgy fogalmaz: az amerikai „büntetőintézkedések” az ukránokat megdöbbentették, szintén az ukrán védelmi képességek visszaeséséről számol be. „A riasztórendszerek, amelyek a civileket a beérkező rakétákra és az orosz bombázó repülőgépek felszállására figyelmeztették,

már nem működnek hatékonyan. Oroszország keményen kihasználta

az új helyzetet, amikor pénteken nagyszabású légicsapást mért Ukrajna energiahálózatára és lakóépületeire”. A baloldali brit lap úgy véli: Trump „közömbös volt az általa lehetővé tett vérengzés iránt”.

Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A régió ügyvivő kormányzója, Alekszandr Hinstejn közölte, hogy az orosz területen tavaly augusztus óta támadó ukrán csapatok eközben Mahov Kologyec falut támadták, ahol tizennégy ház megrongálódott.

A Leningrádi terület kormányzója szombaton arról számolt be, hogy Kirisi város kőolajfinomítójában egy heves ukrán dróntámadás következtében lehulló roncsok miatt megrongálódott egy tartály, de tűz nem keletkezett. A Szurgutnyeftegaz kirisi létesítménye egyike a két legnagyobb orosz kőolajfinomítónak. Évente 17,7 millió nyersolajat (napi 355 ezer hordót) dolgoznak fel itt, ami az ország termelésének 6,4 százaléka.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 24 óra alatt harmincegy ukrán drónt ártalmatlanítottak Oroszország felett, közöttük huszonhatot a Krasznodari terület, négyet pedig a Voronyezsi terület légterében.

A moszkvai minisztérium szerint az orosz csapatok a héten négy települést – Andrijivkát, Szkudnét, Burlackét és Privilnét – foglalták el Kelet-Ukrajnában.

A tárca adatai szerint az ukrán hadsereg a héten az orosz Északi Hadseregcsoport műveleteinek következtében több mint 1590 katonát, a Dnyeper Hadseregcsoport felügyelte térségben 575 katonát, a Keleti Hadseregcsoport előrenyomulásával pedig több mint 1210 katonát veszített a frontvonalakon.