Trump sürgeti a tűzszünet megkötését

Alexander Stubb finn elnök azt mondta amerikai hivatali partnerének, Donald Trumpnak, hogy határidőt kell tűzni az ukrajnai tűzszünet megkötésére, hogy az megvalósulhasson – közölte vasárnap a finn államfő hivatala.

„Április 20. jó lenne egy feltételek nélküli tűzszünethez (…) Mert kell egy határidő, tekintettel húsvétra, és mivel Donald Trump elnök akkor lesz három hónapja hivatalban” – hangoztatta Stubb finn újságíróknak Londonban nyilatkozva – számolt be az MTI.

A finn elnök szerint Trump türelme fogytán van Oroszországgal szemben,

és – mint fogalmazott – messzeható következményekkel bíró amerikai tervek vannak arra az esetre, ha Oroszország nem fogadja el a tűzszünetet.

Stubb szombaton tett előre nem bejelentett – informális – látogatást Floridában, ahol az amerikai elnökkel egyebek között a két ország bilaterális kapcsolatainak erősítéséről beszéltek, illetve golfoztak is.

Truth Social közösségi oldalán Trump közölte, hogy partnerével a kétoldalú kapcsolatok keretében megvitatták jégtörőhajók beszerzését, illetve fejlesztését is. Finnország a jégtörők vezető gyártója, a világon létező ilyen hajók mintegy 80 százalékát tervezték, illetve 60 százalékát gyártották finn vállalatok.

Donald Trump amerikai elnök arról beszélt nemrég egy interjúban: elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok most húzzák az időt az ukrajnai tűzszünet megkötésével kapcsolatban. Ugyanakkor továbbra is azon az állásponton van, hogy Oroszország bele fog menni a tűzszünet megkötésébe. Az orosz fél legutóbbi bejelentésének tükrében azonban nincs könnyű helyzetben az Egyesült Államok elnöke.

Donald Trump a Newsmax nevű tévécsatornának nyilatkozva beszélt arról: úgy véli, hogy Oroszország be akarja fejezni az Ukrajnával vívott háborút, de elképzelhetőnek tartja, hogy a moszkvai vezetés „húzza az időt”, mielőtt ez megtörténne.

„Úgy gondolom, hogy Oroszország véget akar vetni ennek, de lehet, hogy húzzák az időt. Az évek során én is megtettem ugyanezt”

– fogalmazott Trump az interjúban, amelyet amerikai idő szerint kedd este sugároztak.

A CNN szerint az amerikai elnök azt is hozzáfűzte még:  „Szerintem Oroszországazt  szeretné, ha vége lenne, és szerintem Zelenszkij is azt szeretné, ha vége lenne, jelen pillanatban.” 

Európai tisztségviselők szerint nehéz helyzetbe kerülhetett az elnök Oroszország keddi bejelentése után

Trump mondatai alig néhány órával azután hangzottak el, hogy Oroszország közölte: csak akkor hajlandó végrehajtani az Egyesült Államok által elért tűzszüneti megállapodást a Fekete-tengere, ha a nyugati államok ezért cserébe feloldják az ukrajnai invázió miatt az orosz bankszektorra és az orosz exportra kivetett szankciókat.

Ezzel kapcsolatban több európai tisztségviselő is azt nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy meglátásuk szerint Donald Trumpot nehéz döntés elé állíthatja az orosz követelés. Meglátásuk szerint

Vlagyimir Putyin egyértelműen kihasználja azt, hogy Donald Trump a nyilvánosság előtt számos alkalommal arról beszélt, hogy gyorsan le akarja zárni a háborút.

A tisztségviselők szintén úgy látták, hogy a Kreml szándékosan húzza az időt, és az orosz vezetés igyekszik lassítani a tárgyalásokat (ezzel az amerikai félre is nyomást gyakorolhatnak, de abból a szempontból is előnyös lehet számukra, hogy jelenleg náluk van a kezdeményezés az ukrajnai háborúban, ők nyomultak előre az utóbbi hónapokban).

Véleményük szerint az amerikai elnöknek a mostani helyzetben vagy fokoznia kell a nyomást Oroszországon, vagy pedig kénytelen lesz engedményeket tenni Moszkvának a tűzszünet érdekében. Ezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is közölte nemrég: véleménye szerint Oroszország kihasználja Trump tűzszüneti törekvései arra, hogy olyan követelésekkel álljanak elő, amelyek eddig nem szerepeltek az alkuban.

A Bloomberg nemrég egyébként úgy értesült, hogy Donald Trump kormánya április 20-ig szeretné elérni a teljes tűzszünetet Ukrajnában (ugyanez a dátum szerepelt egyébként egy hónapokkal ezelőtt megjelent állítólagos tűzszüneti tervezetben is, amely szerint május 9-én hirdetnék ki hivatalosan a fegyvernyugvást).

A jelek szerint a szokásosnál is nagyobb ünnepre készülnek idén Moszkvában, az orosz győzelem napja ünnep alkalmából. Orosz közlésből kiderült, hogy az eredetileg a második világháborús győzelmet ünneplő eseménynek most még Kína elnöke, Hszi Csin-ping is a vendége lesz. Ráadásul az is felvetődik párhuzamként, hogy a jelek szerint nemcsak a nyolcvan éve aratott győzelmet akarják ünnepelni az oroszok – ugyanis az utóbbi hetekben több olyan béketervezet is kiszivárgott, amelyeknek értelmében még a nyár előtt véget érhet az ukrajnai háború is, és ezek egyike szerint épp május 9-én hirdetnék ki a békét.

Május 9-én a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem évfordulóját ünneplik Oroszországban. Az évről évre megrendezett eseményen ilyenkor nagy katonai felvonulást is tartanak a moszkvai Vörös téren, amelyet rendszerint az orosz elnök is megtekint, és gyakran külföldi vezetőket is vendégül lát az ünnepség alkalmából.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) és Emomali Rahmon tádzsik államfő a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2024. május 9-én, a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Az ukrajnai invázió kezdete óta az ünnep aktuálpolitikai üzenetei is felerősödtek. Ebből a szempontból nézve különösen érdekes az a hétfőn megjelent hír, mely szerint

Kína elnöke, Hszi Csin-ping is ott lesz a 2025. május 9-i, nyolcvanadik évfordulós ünnepségen.

A Meduza nevű orosz híroldal beszámolója szerint ezt a hírt először Igor Morgulov pekingi orosz nagykövet közölte a Rosszíja–24 nevű orosz állami tévécsatornán. Közlése szerint Hszi Csin-ping már elfogadta a Moszkvába szóló meghívást, és (viszonzásképp) Vlagyimir Putyin orosz elnököt meghívta Kínába a Japán feletti győzelem és a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendezett kínai ünnepségekre.

Nem sokkal később az orosz politikai vezetés is megerősítette, hogy a kínai elnök részt vesz a május 9-i moszkvai ünnepségen, és azt is közölték, hogy már szervezik is a látogatást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Az efféle kapcsolatfelvételek és látogatások előkészítése folyamatban van, és kölcsönösen nagy jelentőséget tulajdonítunk ezen dátumok szimbolikájának. Ezek emlékeztetnek a kulcsfontosságú történelmi eseményekre, országaink hozzájárulására a nácizmus elleni küzdelemhez és a kétoldalú kapcsolatok állapotára.” 

Mint a The Moscow Times emlékeztetett, Hszi Csin-ping utoljára 2023. márciusban járt Moszkvában, amikor három napot töltött az orosz fővárosban Vlagyimir Putyin meghívására (a győzelem napján pedig legutóbb 2015-ben, a hetvenedik évfordulón vett részt – akkor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 112 fős díszőrsége is elkísérte őt oda).

Kik lesznek vagy lehetnek még ott?

A kínai fél mostanáig egyelőre nem kommentálta hivatalosan a moszkvai látogatásáról szóló információkat – azonban külföldi hírek szerint nem Kína elnöke az egyetlen, aki meghívott kapott Moszkvába május 9-re.

A május 9-i eseményre nemcsak államfőket hívtak meg, hanem külföldi hadseregek katonáit is. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter még januárban számolt be arról, hogy Oroszország összesen 19, úgynevezett baráti országként számontartott állam katonai egységét hívta meg a május 9-i parádén való részvételre. Akkor azt is közölte, hogy a 19 közül tízen már meg is erősítették a részvételüket (a tárcavezető azt is elárulta, hogy a 10 ország közt hét olyan állam van, amely egykor a Szovjetunió részét képezte).

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy nyitott Aurus limuzinban a győzelem napi katonai díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2024. május 9-én, a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Arról nincs biztos információ, hogy mind a 19 állam esetében meghívták-e az adott ország vezetőjét is.  Az viszont már ismert, hogy Oroszország nagyon sok államfőt meghívott – ezt szintén Dmitrij Peszkov közölte, még korábban. Ami a konkrét neveket illeti, akkor azt írták, hogy

Moszkvába utazhat Robert Fico szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vagy Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is.

Közülük Robert Fico már tavaly ősszel megerősítette, hogy elfogadta a moszkvai meghívást, és a napokban így tett a brazil elnök, valamint a palesztin vezető is.

Érdemes lehet felidézni ezzel összefüggésben azt is, hogy az előző években, az ukrajnai invázió kezdete óta milyen külföldi vezetők vettek részt ezen az eseményen:

• 2022-ben – a konfliktus kitörése után pár hónappal – egyetlen külföldi állam vezetője sem ment Moszkvába (bár nagyköveti szinten több állam is képviseltette magát az eseményen);
• 2023-ban viszont – mint a The Moscow Times írta – hét egykori szovjet tagállam (Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) – vezetője is részt vett az eseményen;
• 2024-ben pedig a fentiek közül ismét jelen volt hat állam vezetője (Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán), akiken kívül Kuba, Laosz és Bissau-Guinea vezetője is csatlakozott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz Moszkvában. Az örmény államfő a 2024-es eseményre nem ment el, miután az előző ősszel történt hegyi-karabahi konfliktus miatt megromlott az orosz–örmény viszony.

Egy kiszivárgott béketervezet szerint épp május 9-én érhetne véget a háború

A győzelem napi eseményt érdekes kontextusba helyezi két külföldi sajtóhír, amely az utóbbi hetekben jelent meg. Ugyanis először egy ukrán híroldal, a Sztrana, majd a Bloomberg hírügynökség is azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnöknek már van egy olyan béketerve, amelynek értelmében épp május 9-én zárulna le a háború.

A Bloomberg viszonylag kevés részletet árult el a tervről, de azt állította a lap, hogy az amerikai elnök Ukrajna és Oroszország ügyében illetékes megbízottja, Keith Kellogg az e hét végén megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián ismertetni fogja azt (Kellogg valóban ott lesz ezen az eseményen, de azt cáfolta, hogy bármilyen tervet is bemutatna. Korábban viszont azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak tényleg van már terve a háború lezárására).

A Sztrana mindeközben egész részletesen leírta még két hete, január 26-án, hogy mi minden szerepel Donald Trump úgynevezett 100 napos tervében, amely a birtokukba került (bár megjegyezték, hogy a hozzájuk eljutott dokumentum valódiságát nem tudják biztosan megerősíteni). Mindenesetre a közelmúltbeli események egy részét már igazolták az általuk leírtaknak. Ennek értelmében:

• Donald Trump február elején telefonon egyeztet Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről (ez, mint a hétvégén írtuk, meg is történt);
• Ezt követően februárban vagy március magasságában írtak elő egy két- vagy háromoldalú találkozót Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij részvételével (ezzel kapcsolatban egy magas beosztású orosz vezető már azt mondta a múlt héten: 100 százalékig biztos abban, hogy lesz valamilyen kapcsolatfelvétel az orosz és az amerikai elnök között);
• Az ortodox húsvét vasárnapján, április 20-án tűzszünetet léptetnének életbe a frontvonal teljes hosszában (az ukrán félnek azonban ki kellene vonulnia a nyugat-oroszországi Kurszki területről, amelynek egy részét tavaly nyár óta elfoglalták);
• Április végén nemzetközi békekonferenciát rendeznének a világ számos vezetőjének részvételével;
• És ha ott sikerülne szentesíteni a megegyezést, akkor május 9-én lehetne kihirdetni a békekötést a felek között.

Az ukrán nemzeti gárda 13. Hartija dandárjának katonái egy BMP–1 TSz ukrán páncélozott harcjárművel a kelet-ukrajnai Harkiv környékén tartott gyakorlatozáson 2025. január 17-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Azt persze egyelőre nem tudni, hogy ténylegesen sikerül-e a következő hetekben megállapodnia a rendezésről az orosz–ukrán, vagy az orosz–ukrán–amerikai feleknek a rendezés feltételeivel kapcsolatban úgy, ahogy azt jelenleg Donald Trump környezetében elképzelhetik. Mindemellett, akár lesz valamiféle megegyezés május 9-ig, akár nem, az borítékolható, hogy az ukrajnai háború árnyékában, illetve a külföldi vendégek listáját elnézve most nemcsak szimbolikus, történelmi jelentősége lesz az orosz győzelem napjának.