Tovább zajlanak az amerikai-orosz tárgyalások

Moszkva és Kijev hamarosan elérheti a teljes tűzszünetet, és a békemegállapodás körvonalai kialakultak az amerikai elnök szerint

Jelenleg zajlanak a tárgyalások Ukrajna területeinek felosztásáról és a teljes tűzszünetről Moszkva és Kijev között. Ezt Donald Trump amerikai elnök jelentette be március 21-én.

Az amerikai elnök elismerte, hogy Moszkva és Kijev nagyon hamar elérheti a teljes tűzszünetet – írta a Newspapersaid.ru. Trump hozzátette, hogy ezt követően a felek megállapodást kötnek.

Ugyanezen a beszédében az amerikai elnök elmondta, hogy az orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal és a kijevi vezetővel, Volodimir Zelenszkijjel folytatott kapcsolatai eredményeként már kialakultak az Ukrajnáról szóló békemegállapodás körvonalai.

Március 24-én Rijádban tárgyalásokat tartanak Oroszország és az Egyesült Államok küldöttségei az ukrajnai konfliktus rendezéséről és a fekete-tengeri kezdeményezés végrehajtásáról. Az orosz szakértői csoportot Grigorij Karaszin, a Föderációs Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke és Szergej Beszeda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjének tanácsadója vezeti majd.

Donald Trump amerikai elnök szerint folyamatosan zajlanak az egyeztetések az oroszokkal és az ukránokkal is, most a legnagyobb problémák kerültek terítékre: hova kerüljenek ukrán területek, és milyen részleteket kell tisztázni a Kijev és Moszkva közötti teljes tűzszünet eléréséhez? – írja az orosz Gazeta.

„Jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodásról, a területek felosztásáról”

– mondta  az amerikai vezető.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban  nem akart lemondani semmilyen területről. Ebben az előző amerikai kormány is támogatta, Trump beiktatásával azonban megváltozott a helyzet. Ez Kijev kommunikációjában is változást hozott, mivel

hajlandónak mutatkoztak átmeneti jelleggel  lemondani bizonyos területekről a béke érdekében.

Oroszország szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is fogadja el a területszerzéseit, hogy megkapja azokat a megyéket, amelyeket „magához csatolt” 2022-ben. Ezzel összefüggésben

az egyik legfontosabb kérdés az, hogy pontosan hol húzzák meg a tűzszüneti vonalakat.

Négyszázra nőtt a kurszki régióban megsemmisített ukrán harckocsik száma – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a határ menti Kurszk megyében az elmúlt nap folyamán több mint 240 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, három pedig megadta magát, valamint egyebek között egy harckocsi és öt egyéb páncélozott harcjármű semmisült meg. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 69 120 katonát, 400 harckocsit, 322 gyalogsági harcjárművet, 289 páncélozott szállítójárművet, 2210 páncélozott harcjárművet, 2503 gépkocsit, 568 tüzérségi löveget és 52 sorozatvetőt veszítettek.

A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy

az ukrán fegyveres erők a szomszédos Szumi megyében, Marjine településnél tartalékokat vonnak össze, hogy megpróbálják felmenteni a kurszki határvidéken bekerített csapataikat.

Ide dobták át mások mellett a Ptahi Magyara elit drónkezelői zászlóaljat is. Az összevont erőket orosz pilóta nélküli repülőszerkezetek támadják.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken közölt adatai értelmében Kurszk megyében az ukrán támadásnak 43 ezer károsultja van. 2022 óta a régióban 167 civil vesztette életét, félezer pedig megsebesült. Több ezer polgári infrastrukturális létesítmény semmisült vagy rongálódott meg. Ezen és más bűncselekmények tényállása alapján 736 büntetőeljárást indítottak.

Az SZK a Kurszk megye és más oroszországi régiók elleni dróntámadások felelősei között nevezte meg Kirilo Budanovot, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetőjét, Mikola Olescsukot, a légierő és Olekszij Neizspapát, a haditengerészet parancsnokát, akik ellen távollétükben vádat emeltek, és körözést adtak ki. Az SZK nukleáris terrorizmus kísérlete címén indított eljárást a kurszki atomerőmű 2023 őszén történt megtámadása miatt.

A hatóság közölte, hogy folytatódik a kurszki régió elleni támadásban szerepet vállaló zsoldosok elleni büntetőügyek kivizsgálása.

A vádlottak között vannak brit, grúz, paraguayi, dán, perui, kolumbiai és egyéb állampolgárok. Több ellen már ítéletet hoztak.

Az orosz katonai tárcának a március 15-21. közötti időszakra vonatkozó, pénteken kiadott hadijelentése szerint az orosz hadsereg 15 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónösszeszerelő üzemekre, drónirányítókat kiképző központokra, lőszer- és üzemanyagraktárakra, továbbá az ukrán fegyveres alakulatok ideiglenes telepítési helyeire. A heti összefoglaló értelmében

az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön tudott előrenyomulni, és ezekben a napokban mintegy 10 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt hét során az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy MiG-29-es repülőgépet, 18 harckocsit és 124 egyéb páncélozott harcjárművet, 28 amerikai JDAM irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 1113 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezetet, közülük 536-ot a különleges hadművelet övezetén kívül.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője pénteken újságíróknak kijelentette: annak ellenére, hogy az ukrán hadsereg tartalékokat dobott át Pokrovszk (oroszul: Krasznoarmejszk) és Toreck (Dzerzsinszk) térségébe, az orosz fegyveres erők továbbra is urai a helyzetnek a hadszíntéren.

Pusilin szerint az ukrán csapatok „kapaszkodnak” a domináns magaslaton lévő Csasziv Jar városba, amelynek elfoglalása után az orosz hadsereg számára operatív tér nyílik Kramatorszk, Szlovjanyszk, Konsztyantinivka felé. Azt mondta, hogy ennek ellenére az orosz erők szinte mindenütt előrenyomulnak a régióban.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke pénteken felkereste a Pokrovszknál harcoló Központ csapatcsoportosítás parancsnokságát.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.

A luhanszki régióból két, Belgorod megyéből pedig egy civil haláláról érkezett jelentés, sebesülésről több helyről is. Harkiv megye orosz ellenőrzés alá került részén mentőautót támadott egy FPV-drón, a jármű vezetője légnyomást kapott.

Az Európai Unió és tagállamok pénzügyi és katonai támogatása Ukrajna számára növekedni fog az év folyamán a háború mihamarabbi befejezése érdekében, és előmozdítják az ország uniós integrációját – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos csúcstalálkozót követően csütörtök éjszaka.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Tanács támogatja az „átfogó, igazságos és tartós békét”, és üdvözli az ilyen béke elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést.

Az Európai Unió és tagállamai hozzájárulnak a békefolyamathoz, és hozzájárulnak Ukrajna békéjének szavatolásához, ami mind Ukrajna, mind Európa egészének érdeke – hangsúlyozta a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatába foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.

Egy ezzel összefüggő kérdésre válaszolva Costa közölte: Magyarországnak a többi 26 tagországtól eltérő álláspontja van abban, hogy miként támogassa Ukrajnát a béke elérésében. „Tiszteletben kell tartanunk a különbségeket. Azonban nem lehetünk leblokkolva, mert Magyarország másként gondolkodik. Folytatnunk kell a cselekvést, mi pedig éppen ezt tesszük” – fogalmazott.

A csúcs zárónyilatkozatának szövege szerint az Európai Unió fenntartja a béke az erőn keresztül megközelítést, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, és saját katonai és védelmi képességekkel rendelkezzen.

A dokumentumban az Európai Tanács felszólította Oroszországot, hogy mutasson valódi politikai akaratot a háború befejezésére.

A szöveget támogató tagállami vezetők leszögezték: az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse a háború folytatására való orosz képességeket.

Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna uniós tagsága felé vezető úton tett reformtörekvéseinek támogatását, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tárgyalási folyamat során az előrelépés érdemek alapján történjen.

António Costa a sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elsősorban az EU gazdasági programjaira összpontosítottak, mert – mint kiemelte – ez Európa és polgárai jólétének az alapja.

„Kivétel nélkül minden tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítanunk gazdasági menetrendünket. Ezt tette ma az Európai Tanács azzal, hogy három kulcsfontosságú területen hozott fontos döntéseket” – fogalmazott.

Részleteket ismertetve elmondta: az EU-nak csökkentenie kell a szükségtelen bürokráciát, megfizethetőbbé kell tennie az energiát a polgárok és a vállalkozások számára, a megtakarításokat pedig termelő befektetésekké kell alakítania.

Kiemelte: a tagállami vezetők világos célokban, világos feladatokban és világos határidőkben állapodtak meg. „A bürokrácia 25 százalékos csökkentésével minden vállalat esetében, és 35 százalékos mérséklésével a kis- és közepes vállalatok esetében megkönnyítjük a gazdasági térségünkben működő összes vállalat tevékenységét” – tájékoztatott Costa, majd úgy folytatta: „az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedésekkel segítjük a vállalatokat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Pénzügyi piacaink integrációja révén a vállalkozások és a polgárok pedig finanszírozáshoz jutnak”.

A célok egyértelműek: az energiaköltségek csökkentése, a magánbefektetések egyszerűsítése, minőségi munkahelyek teremtése, az olyan alapvető iparágak erősítése, mint az autóipar, az acél- és fémipar annak biztosítására, hogy Európa az innováció és a technológiai dinamizmus kontinense maradjon – emelte ki beszédében az Európai Tanács elnöke.

Az uniós csúcsértekezlet zárónyilatkozata a versenyképességgel összefüggésben leszögezte: a versenyképesebb unió erősebb, jobban képes megvédeni polgárait, értékeit és érdekeit a globális színtéren. „A védelmünkbe való beruházás szükségessége és versenyképességünk szorosan összefügg” – fogalmaztak.

A palesztin–izraeli konfliktussal összefüggésben a dokumentum közölte: az Európai Tanács a tűzszüneti és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtásához való azonnali visszatérésre szólít fel.

Szíriával kapcsolatban azt írták: a tagállami vezetők elítélik a polgári lakosság elleni erőszakot, és a civil lakosság védelmét sürgetik, továbbá azt, hogy az erőszak elkövetőit a nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban vonják felelősségre.

A migrációval kapcsolatban közölték, az EU-nak az illegális migráció megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítania az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Törekednie kell az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldésének megkönnyítésére és felgyorsítására a vonatkozó összes uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.

Az EU eltökélt szándéka, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megerősítse külső határainak biztonságát és szavatolja azok hatékony ellenőrzését – áll a zárónyilatkozatban.