Szankciók? Az EU egyre több gázt vesz Oroszországtól

Az EU tavaly az orosz energiahordozókkal szemben bevezetett szankciók ellenére 18 százalékkal több földgázt importált Oroszországból mind vezetékes, mind cseppfolyósított formában mint az előző, 2023-as évben az Ember gazdaságkutató intézet jelentése alapján.

A tanulmány szerint különösen Olaszország, Csehország és Franciaország növelte gázvásárlásait Oroszországtól és az import 2025-ben is tovább fog nőni. A földgáz ára 2024-ben csaknem 60 százalékkal emelkedett.

Az Ember gazdaságkutató intézet szerint azonban az ellátás biztonsága nem lenne garantált, ha az EU egyáltalán nem vásárolna orosz gázt. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy más külföldi források esetében is növekszik a bizonytalanság. Az Egyesült Államokkal kapcsolatos geopolitikai feszültségek megnövelték az onnan származó LNG-szállításokra való támaszkodás kockázatát – írják.

Az EU legnagyobb gázszállítói jelenleg Norvégia és az Egyesült Államok.

Mivel Európának a következő években is szüksége lesz gázra, az EU Bizottsága szeretné szorosabbra fűzni az energiakapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Igyekeznek minél jobban diverzifikálni, de nincs sok alternatíva az LNG beszerzésére – mondta Dan Jorgensen uniós energiaügyi biztos.

Az EU függetleníteni akarja magát az Oroszországtól származó fosszilis tüzelőanyagoktól.

Ez továbbra is prioritás marad – mondta Jorgensen a közelmúltban a European Newsroom hírügynökségi hálózatnak adott interjújában, amelynek a német dpa is tagja. Az EU-bizottság jelenleg az orosz fosszilis tüzelőanyagokból való fokozatos kivonulás ütemtervén dolgozik. Ezt a következő hetekben kívánják bemutatni.

A Handelsblattban Jorgensen bírálta a tagállamok magatartását. „Teljesen tarthatatlan, hogy továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat vásárolunk Oroszországtól, és ezzel közvetve Putyin hadikasszáját töltjük meg” – mondta az energiaügyi biztos.

„A háború kezdete óta annyi pénzt költöttünk Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra, amennyibe 2400 F-35 vadászgép kerülne”.

Kapcsolódó tartalom

Bizonyos orosz pénzintézetek elleni szankciók feloldásához és a SWIFT-rendszerhez való újbóli hozzáféréséhez kötheti Moszkva a fekete-tengeri tűzszünet létrejöttét. Brüsszel szerint az orosz bankok elleni szankciók feloldásának feltétele az, ha az oroszok kivonják egységeiket az általuk ellenőrzött ukrajnai területekről.

Órákkal azelőtt, hogy életbe lépett volna, Moszkva közölte, csak akkor lehet tűzszünet a Fekete-tengeren, ha előbb feloldják az orosz bankszektort érintő nyugati szankciók egy részét – írja a BBC.

2022-ben a háború kitörését követően függesztették fel az orosz bankok hozzáférését a SWIFT-rendszerhez, az intézkedés egyike volt az első kiterjedtebb szankciós csomagnak 2014 óta, és azt a célt szolgálta, hogy a a SWIFT által biztosított normál zökkenőmentes és azonnali tranzakciókhoz való hozzáférés megtagadásával zavar keletkezhet az orosz energia- és mezőgazdasági exportkifizetésekben. A döntés visszavonásához uniós jóváhagyásra lenne szükség, azonban

az Európai Bizottság szóvivője szerint az orosz erők kivonása Ukrajnából az egyik fő feltétele a szankciók feloldásának vagy módosításának.

Donald Trump amerikai elnök arról beszélt nemrég egy interjúban: elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok most húzzák az időt az ukrajnai tűzszünet megkötésével kapcsolatban. Ugyanakkor továbbra is azon az állásponton van, hogy Oroszország bele fog menni a tűzszünet megkötésébe. Az orosz fél legutóbbi bejelentésének tükrében azonban nincs könnyű helyzetben az Egyesült Államok elnöke.

Folytatódtak az orosz polgári energetikai infrastruktúra elleni dróntámadások az ezzel ellentétes ukrán kötelezettségvállalás ellenére, másfelől a kurszki régióban meghaladta a 70 ezer főt az ukrán hadsereg embervesztesége – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. Az ukrán vezérkar közlése szerint azonban nem felelnek meg a valóságnak az orosz védelmi minisztérium kijelentései.

A tárca szerint szerdára virradóan az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím partjainál, a Tarhankut-fok közelében az orosz légvédelem lelőtt két ukrán támadó drónt, amelyek

a glebovszkojei föld alatti gáztároló felszíni berendezéseit vették célba.

Közép-európai idő szerint 2 óra 45 perc körül Brjanszk megyében dróntámadás érte a Roszszetyi Centr – Brjanszkenergo leányvállalatának egyik létesítményét, aminek következtében

megszűnt a Komaricsi járás áramellátása.

Kedd délután Kurszk megyében a Roszszetyi Centr – Kurszkenergo leányvállalatának egyik energetikai létesítményét érte dróntámadás, ami miatt pedig

a Homutovkai járás több mint négyezer fogyasztója maradt áramellátás nélkül.

Az ukrán vezérkar szerint azonban nem szegték az energetikai létesítmények elleni támadásra vonatkozó tűzszünetet – számolt be az MTI.

A szerdai moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg az utóbbi napban hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott törni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1300, a kurszki régióban pedig több mint 230 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy haditechnika-javító és több drónösszeszerelő műhelyt, drónirányító pontot, lőszerraktárt, egy amerikai MRLS sorozatvető indítóállását, két harckocsit és hét egyéb páncélozott harcjárművet, egy önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, két amerikai JDAM irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 58 távirányítású, repülőgép típusú repülőszerkezetet.

A Kurszk megyében folyó harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy az elmúlt nap folyamán egyebek között egy harckocsi és két páncélozott harcjármű, egy drónirányító pont és egy lőszerraktár semmisült meg.

Moszkva szerint a kurszki régióba tavaly augusztus 6-án betört ukrán erők eddig legkevesebb 70 190 embert, 402 harckocsit, 327 gyalogsági harcjárművet, 290 páncélozott szállítójárművet, 2223 páncélozott harcjárművet, 2548 gépkocsit, 585 tüzérségi löveget és 53 sorozatvetőt veszítettek el.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, valamint orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás és újságíró törvényes szakmai tevékenységének akadályozása címén büntetőeljárást indított Anna Prokofjevának, a Pervij Kanal tévécsatorna haditudósítójának halála miatt. Prokofjevát Belgorod megyében ukrán akna robbanása ölte meg, kollégája, Dmitrij Volkov operatőr súlyosan megsebesült.

Az orosz déli körzeti katonai bíróság 13-tól 23 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte szerdán Azov-na-Donu városban az ukrán Azov alakulat 23 tagját. A testület 12 vádlottat személyesen, 11-et pedig távollétében ítélt el, mert két férfit és kilenc nőt kicseréltek orosz hadifoglyokra.