POLITIK
Feltéleket is szabott.
A nyugati szankciók akaratlanul is megerősítették Oroszország gazdasági és technológiai ágazatát – mondta Vlagyimir Putyin elnök pénteken a moszkvai Jövő Technológiái Fórumon. Hozzátette, hogy a nyugati cégek esetleges visszatérését az országba gondosan szabályozni kell a hazai vállalatok védelme érdekében.
Donald Trump amerikai elnök kormánya az elmúlt napokban jelezte, hogy a nyugati szankciókat enyhíthetik, ha Moszkva és Kijev között békemegállapodás születik. Ez felvetette az Oroszországot a szankciók miatt elhagyó vállalatok visszatérésének lehetőségét.
„A szankciók minden kihívásuk és nehézségük ellenére fontos, ösztönző szerepet játszottak” – jelentette ki Putyin. Hozzátette, hogy a korlátozások szorosabb együttműködésre késztették a hazai vállalkozásokat és a tudományt.
„Az orosz vállalatok most egyre inkább a hazai tudósokhoz fordulnak, és megkapják a szükséges megoldásokat. A hazai megoldások pedig gyakran hatékonyabbnak bizonyulnak, mint a külföldi alternatívák.”
„Gyenyisz Manturov miniszterelnök-helyettes csütörtökön azt mondta, hogy csak olyan cégeket engednek vissza, amelyek Oroszország számára előnyösek. Miközben az EU és az USA szankciós csomagokon dolgozott, Oroszország átdolgozta közbeszerzési rendszerét és az üzleti támogatási intézkedéseket, és alkalmazkodott a változásokhoz – tette hozzá.
A hazai gyártók és a Belaruszt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Örményországot tömörítő Eurázsiai Gazdasági Unió vállalatai mostantól „abszolút prioritást élveznek” Oroszország technológiai szuverenitása szempontjából – folytatta Manturov.
Források szerint a Fehér Ház egy tervet készít az Orosz szankciók esetleges enyhítésére, mivel Donald Trump a Moszkvával való kapcsolatok javítására és az ukrajnai háború befejezésére törekszik.
Miközben Donald Trump igyekszik helyreállítani a kapcsolatokat Moszkvával és véget vetni az ukrajnai háborúnak, az Egyesült Államok egy olyan terven dolgozik, ami lehetőséget teremtene az oroszországi szankciók enyhítésére – mondta egy amerikai tisztviselő és egy, az ügyet ismerő másik forrás a Reutersnek.
A Fehér Ház arra kérte a külügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot, hogy készítsenek egy listát azokról a szankciókról, amelyeket enyhíteni lehetne. Ezeket amerikai tisztviselők az elkövetkező napokban vitathatnák meg az orosz felekkel, részeként a Moszkvával folytatott szélesebb körű tárgyalásoknak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok javításáról.
A szankciókkal foglalkozó hivatalok jelenleg egy olyan javaslaton dolgoznak, amely meghatározná, hogy mely
szervezetek és magánszemélyek, köztük egyes orosz oligarchák esetében lehetne feloldani a szankciókat.
Bár a szankciós döntésekkel foglalkozó tisztviselők gyakran készítenek „opciós dokumentumokat”, az, hogy a Fehér Ház az elmúlt napokban kifejezetten ilyen elemzést kért, azt mutatja, hogy Trump és tanácsadói nyitottak az orosz szankciók enyhítésére egy esetleges megállapodás részeként.
Az Egyesült Államok, ha enyhítene az energiaszektorát érintő szankciókon, az segíthetne megakadályozni az üzemanyagárak emelkedését, különösen akkor, ha Trump szigorúbb intézkedéseket vezetne be az OPEC-tag Irán olajexportjával szemben.
A Kreml tavaly „nulla alatti” szintre minősítette az amerikai–orosz kapcsolatokat
Joe Biden demokrata elnöksége alatt, aki katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, valamint szigorú szankciókkal sújtotta Oroszországot a 2022-es invázió miatt.
Trump azonban, aki gyors megoldást ígért a háborúra, radikálisan átalakította az amerikai külpolitikát, és megnyitotta a tárgyalásokat Moszkvával. Február 12-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyet amerikai és orosz tisztviselők közötti találkozók követtek Szaúd-Arábiában és Törökországban.
Az Egyesült Államok 2022 óta jelentős szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, Biden továbbá számos orosz energetikai vállalatot és olajszállító hajót sújtott szankciókkal, beleértve az elnöksége utolsó heteiben bevezetett legszigorúbb intézkedéseket is.
Trump januárban még azzal fenyegette Oroszországot, hogy
további szankciókat vezet be, ha Putyin nem hajlandó tárgyalni az ukrajnai háború befejezéséről,
azonban az utóbbi időben a Trump-adminisztráció tisztviselői már nyíltan beszélnek a szankciók enyhítésének lehetőségéről.
A Fehér Ház azelőtt kérte a külügyminisztériumtól és a pénzügyminisztériumtól a szankciós enyhítési terv kidolgozását, hogy Trump múlt héten meghosszabbította volna az Ukrajnával kapcsolatos nemzeti vészhelyzeti állapotot – közölték az amerikai források.
Trump eközben egy ásványkincsekre vonatkozó megállapodásra törekszik Ukrajnával is, amely hatalmas lítium- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik. Azonban a múlt pénteken Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között lezajlott feszült találkozó után nem született megállapodás.
A Politico értesülései szerint az amerikai elnök négy, magas beosztásban dolgozó embere titkos megbeszéléseket folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai ellenfeleivel Kijevben: Julija Timosenko korábbi miniszterelnökkel és Petro Porosenko volt elnök párttársaival. A megbeszélések középpontjában az állt, hogyan lehet Ukrajnában minél hamarabb elnökválasztást tartani.
A Trumphoz közel álló politikai szövetségesek tárgyalásokat folytattak az ukrán elnök belpolitikai riválisaival: Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnökkel, valamint Petro Porosenko pártjának vezető politikusaival – mondta három ukrán parlamenti képviselő és egy amerikai republikánus külpolitikai szakértő a Politicónak.
Az ukrán alkotmánynak megfelelően a választásokat a hadiállapot miatt elhalasztották. A választások megtartásának ellenzői szerint egy ilyen szavazás káoszhoz vezethet, és Oroszország malmára hajthatja a vizet, hiszen rengeteg szavazásra jogosult katona van a fronton, illetve sokan külföldre menekültek. Trump tanácsadói azonban biztosak abban, hogy Zelenszkij elbukna egy választást a háborús fáradtság és az ukrán kormányzatot átszövő korrupció miatti társadalmi elégedetlenség következtében.
Noha az ukrán elnök támogatottsága évek óta csökkenő tendenciát mutatott, a múlt heti Fehér Házban történt botrány után – amikor Donald Trump és alelnöke, J. D. Vance gyakorlatilag kidobták Zelenszkijt az Ovális Irodából egy vita után – ismét erősödhetett Zelenszkij népszerűsége.
A brit Survation közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint
a múlt heti fehér házi botrány után az ukrán választók 44 százaléka támogatná Zelenszkijt egy elnökválasztáson.
Az ukrán elnök legközelebbi riválisa, Valerij Zaluzsnij volt főparancsnok és jelenlegi londoni ukrán nagykövet több mint 20 százalékponttal le van maradva mögötte. Porosenko támogatottsága mindössze 10 százalék, míg Timosenkóé csupán 5,7 százalék.
Háttértárgyalások
A háttérben zajló egyeztetések kulcseleme az elnökválasztás megtartása egy ideiglenes tűzszünet megkötése után, de még a teljes körű béketárgyalások megkezdése előtt (az előre hozott választásokat a Kreml is támogatná, hiszen évek óta próbál megszabadulni Zelenszkijtől).
Timosenko és Porosenko azonban eddig nyilvánosan ellenezte a választások lebonyolítását a háború vége előtt – ahogyan Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is, aki szintén Zelenszkij ellenfele az ukrán belpolitikában. Ennek ellenére most
„Porosenko emberei és Timosenko is tárgyalásokat folytat Trump köreivel, olyan politikai szereplőkként pozicionálva magukat, akikkel könnyebb lenne együttműködni. Olyan emberekként, akik hajlandók lennének beleegyezni olyan dolgokba, amelyeket Zelenszkij elutasít”
– mondta egy vezető republikánus külpolitikai szakértő a Politicónak, névtelenséget kérve.
Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás azt állítja: „Narratívánk nem az előre hozott választások sürgetése, hanem a háború utáni szabad és tisztességes választások biztosítása.”
Több helyről is erősödik a Zelenszkij lemondására irányuló nyomás
Trump hétfőn kijelentette, hogy Zelenszkij nem lesz már sokáig a helyén, ha nem történik előrelépés egy számára megfelelő békemegállapodás felé. Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója pedig úgy fogalmazott: „Olyan vezetőre van szükségünk, aki képes velünk tárgyalni, végül pedig az oroszokkal is, és be tudja fejezni ezt a háborút.”
Egy republikánus szenátor, Lindsey Graham pedig még ennél is tovább ment: szerinte Ukrajnának új vezetőre lesz szüksége, ha Zelenszkij nem fogadja el Trump feltételeit. Ez a politikai nyomás már Zelenszkij egykori szövetségeseit is arra készteti, hogy Trump köreihez közeledjenek. A Fehér Házban történt eset politikai következményei az ukrán parlamentben is érezhetők.
Timosenko az elmúlt hetekben aktívan próbál képviselőket átcsábítani más pártokból saját frakciójába, arra hivatkozva, hogy Zelenszkijnek előbb-utóbb el kell majd rendelnie a választásokat. Zelenszkij pedig egyelőre elutasította a lemondás lehetőségét, és a hétvégén Londonban viccelődve azt mondta: „Ha most lennének a választások, úgyis nyernék.”
Ripost hírek
