Putyin Észak-Koreát is be akarja vonni a békefolyamatba

Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan országokat is bevonna az ukrajnai békefolyamatba, mint Kína, India, Brazília, Dél-Afrika vagy épp Észak-Korea. Az elnök közülük külön kiemelte Észak-Koreát, mint Oroszország szoros szövetségesét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön felvetette, hogy az Oroszországgal baráti viszonyt ápoló országok is részt vehetnének a békefolyamatban és az orosz–ukrán háború befejezését célzó tárgyalásokon –számolt be a The Kyiv Independent.

Az Arhangelszk orosz atom-tengeralattjáró tengerészeivel beszélgetve Putyin felsorolta Kínát, Indiát, Brazíliát, Dél-Afrikát és Észak-Koreát azok között, akiket lehetséges résztvevőknek tart.

A találkozón Putyin partnernek nevezte Észak-Koreát, és megjegyezte, hogy a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködésről szóló, tavaly aláírt szerződés hatályba lépett.

A megállapodás értelmében mindkét ország köteles támadás esetén „minden rendelkezésre álló eszközzel” segítséget nyújtani a másiknak. Az orosz elnök elmondta, hogy az együttműködés Észak-Koreával „katonai-technikai és katonai téren” is folyamatos. Észak-Korea Oroszország kulcsfontosságú katonai beszállítójává vált, tüzérségi lövedékeket, rakétákat és csapatokat biztosít Oroszország számára, olajtermékekért és fejlett rakétatechnológiáért cserébe.

Tavaly ősszel 12 000 észak-koreai katonát telepítettek az orosz Kurszki területre, megerősítve Moszkva egységeit Ukrajna határon átnyúló betörése ellen. Az ukrán erők kezdetben 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglaltak el, majd az orosz csapatok észak-koreai erősítéssel megerősítve ellentámadásba kezdtek a hónap elején, visszafoglalva kulcsfontosságú területeket, köztük Szudzsa városát. Nyugati sajtóinformációk szerint Észak-Korea mintegy 3000 további katonát küldött Oroszországba januárban és februárban, hogy kompenzálja a harctéri veszteségeket.

A dél-koreai hadsereg csütörtökön bejelentett számításai szerint Észak-Korea idén már 3000 újabb katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúban, emellett rakétákat, tüzérségi eszközöket és lőszereket is szállít az orosz erőknek.

A dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága közölte: információi szerint az újabb erők január eleje és február vége között érkeztek meg Oroszországba. A közlemény szerint a szöuli vezetés úgy számolja, hogy mind ez idáig már 11 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik közül mintegy négyezren halhattak vagy sebesülhettek meg a harcokban.

A vezérkari bizottság szerint Phenjan emellett „jelentős mennyiségű” rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát (SRBM), valamint tüzérségi eszközöket is küldött az orosz félnek.

Oroszország és Észak-Korea 2024-ben átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, Kim Dzsongün észak-koreai vezető pedig a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott júniusi egyeztetésén teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Az észak-koreai katonáknak az ukrajnai harctéren való részvételéről szóló közléseket sem Moszkva, sem Phenjan nem kommentálta.

Gránátot robbantanak az álluk alatt, hogy ne kerüljenek fogságba. Bajtársaikat csaliként használják drónok ellen. Leveszik a golyóálló mellényüket és sisakjukat, hogy gyorsabban tudjanak mozogni. Ezek az észak-koreai katonák brutális, szinte öngyilkos taktikái, akik november óta a dél-oroszországi Kurszk régióban harcolnak Ukrajna ellen.

Nyugati hírszerzési jelentések szerint Oroszországba eddig akár 12 000 észak-koreai katonát is küldhettek, közülük körülbelül 4000-en meghaltak vagy megsebesültek. Az ukrán katonai hírszerzés szerint Moszkva létszámhiánnyal küzd, és Észak-Korea újabb csapatokat küldhet, ahogy a béketárgyalások előtt várhatóan fokozódnak a harcok – írja a CNN.

A CNN ritka betekintést nyert az Oroszországért harcoló észak-koreai katonák világába, miután ukrán különleges műveleti katonákkal készített interjút. Az ukrán katonák elmondása szerint az észak-koreaiak intenzív harcok során sem adták meg magukat.

Egy videón, egy ukrán katona közeledik egy sérült észak-koreai katona felé, aki arccal lefelé feküdt a földön. Amikor az ukrán katona a lábánál fogva megpróbálja megnézni, hogy életben van-e, az észak-koreai katonától egy koreai kiáltás hallatszik, mielőtt egy gránátot robbantana a feje mellett. Az ukránok gyorsan tüzet nyitnak és fedezékbe ugranak. A dél-koreai hírszerzés – amely segíti Kijevet – arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a katona utolsó szavai a videón ezek voltak: „Kim Dzsongun tábornok.”

„Gránátokat használnak, képesek felrobbantani magukat” – mondta Pokémon, az ukrán 6. különleges műveleti egység egyik parancsnoka, aki biztonsági okok miatt nem árulta el valódi nevét.

Bár Észak-Korea a világ egyik legmilitarizáltabb társadalma – körülbelül 1,2 millió fegyveres szolgálatot teljesítő személyzettel és 17 éves kortól kötelező katonai szolgálattal –, katonáinak csak nagyon korlátozott harctéri tapasztalatuk van azóta, hogy az 1953-as fegyverszünet véget vetett a koreai háború fegyveres összecsapásainak.

„Képesek vakmerően harcba szállni, egészen addig, amíg nem semlegesítik őket” – tette hozzá, megjegyezve, hogy minden kísérlet ellenére, hogy megadásra szólítsák fel őket, tovább küzdenek. Hozzátette, hogy az észak-koreaiak nem voltak felkészülve az ukrán harctéri valóságokra.

„Legfeljebb 1980-as háborús állapotokra készültek fel”

– mondta.

A parancsnok szerint az észak-koreai katonák fiatal, edzett és kitartó harcosok, de valószínűleg még sosem találkoztak drónokkal a harcban, amelyek teljesen megváltoztatták az ukrajnai háborút.

Az ukránok szerint az észak-koreaiak frontális, tömeges támadásokat hajtanak végre, gyakran ugyanazon a helyen, megismételve az offenzívát jelentős veszteségek árán is.

Amur, egy ukrán századparancsnok elmondta, hogy egyes észak-koreai katonák levették a sisakjukat és a golyóálló mellvértjüket, hogy könnyebben mozoghassanak és gyorsabban támadhassanak.

„Nagyon mozgékonyak, gyorsan futnak és mozognak” – mondta Amur. „Nehéz elkapni őket, különösen drónokkal” – tette hozzá, magyarázva, hogy gyakran kerülőutakon haladnak az ukrán védelem felé, mintha kiképezték volna őket arra, hogy ne fussanak egyenes vonalban.

A századparancsnok bemutatott katonai felszereléseket is, amelyeket egy elesett észak-koreai katonánál találtak, köztük egy hátizsákot, amelyben a túléléshez szükséges minimum volt, de sok lőszert tartalmazott.

„A hátizsákjukban alig egy liter víz van, nincs benne meleg ruha – sapka, sál, semmi”

– mondta. Emellett azonban modern felszereléssel látják el őket, köztük AK–12-es gépkarabélyokkal, valamint gránátokkal és aknákkal.

Amur elmondása szerint az észak-koreaiak könyörtelen ellenfelek:

„Nem ejtenek foglyokat, az összes katonánkat, akiket megtaláltunk, tarkón lőtték.”

A CNN birtokába jutott néhány észak-koreai katona levele, amelyet ukrán katonák találtak meg az elesettek holttestén. Az egyik levélben hűségeskük szerepeltek Kim Dzsongun iránt, valamint győzelmi ígéretek. Egy másik jegyzet szerint: „Páratlan bátorságot fogok tanúsítani teljes mértékben. Világ, figyelj jól!”

Találtak olyan levelet, amely Észak-Korea harci erejét méltatta, miközben Ukrajnát becsmérelte:

„A halál kalapácsa közeleg az ismeretlenekre és a bábokra. Olyan erőt birtoklunk, amely remegésre készteti őket.”

Egy másik feljegyzés taktikákat tartalmazott dróntámadások ellen, például azt, hogy egy katona csalogassa elő a drónt, míg társai lelövik.