Minden magyar háztartás több millió forintot bukott el az ukrajnai háborún

Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának adott interjút szerda este, amelyben többek közt beszélt a háborúról és Ukrajna uniós csatlakozásáról is.

A kormányfőt először az ukrajnai háború lezárását célzó egyeztetésekről kérdezték, és arról, hogy mekkora szerepe lehet ebben az Európai Uniónak és Ukrajnának.

Orbán Viktor erre azt mondta:

„Az unió vergődik, és maga sem tudja, hogy van-e jövője, és ha igen, az miben is állna.”

Megfogalmazása szerint az EU a „végletekig” elkötelezte magát abban, hogy a NATO határát kitolják Oroszországig, vagy ha ez nem megy, akkor legalább beintegrálják a nyugati katonai rendszerbe.

„Erre jött válaszként az oroszok támadása” – fogalmazott a miniszterelnök hozzátéve: Oroszország most is nyerésre áll a háborúban, és továbbra is feltételként szabja, hogy a NATO katonai erői nem jelenhetnek meg Ukrajnában. Hozzátette: az új amerikai kormány hivatalba lépésével az amerikaiak az erre vonatkozó tervüket föladták, miközben Európa még mindig ugyanezt tervezi.

„Ezért ma elválik egymástól stratégiailag mindaz, amit az Egyesült Államok képvisel, meg az unió. Az Egyesült Államoknak van ereje, az uniónak nincs ereje. Az amerikaiaknak vannak eszközei, az uniónak nincsenek eszközei […] ezért az unió ma egy fogatlan oroszlán”

– mondta Orbán Viktor.

Ennyit buktak el a magyar családok a háborún a számításaik szerint

Azzal kapcsolatban, hogy mi lenne, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, Orbán Viktor azt mondta: most az unió vezetői még azt álláspontot képviselik, hogy gyorsan fel kell venni őket, „de a kijózanodás az nem kerülhető el”. Mint mondta, szerinte előbb-utóbb ez megtörténik, és minden ország ki fogja számolni, hogy rájuk nézve milyen következményekkel járna ez. „És az egész ott el fog halni.  Csak harcolni kell, magától nem hal meg, ezért harcolni kell, mert Brüsszel nyomni fogja Ukrajna gyors uniós tagságát”– mondta, majd hozzátette:

Magyarországon most „egy izgalmas vita” kezdődik arról, hogy mennyibe került a magyaroknak a háború eddigi három éve, és mennyibe kerülne Ukrajna uniós tagsága a közvetlen és a közvetett költségeket tekintve.

„Az elmúlt három év esetében azt tudjuk mondani, hogy három nagy költség volt, amit nekünk fizetni kellett, vagy állnunk kellett. Az egyik, hogy megváltoztak a nemzetközi gázárak, és ezen sokat vesztettünk. A másik, hogy megváltozott a piaci környezet, és ezért a hitelekhez is csak magasabb kamatokkal lehetett hozzájutni, itt van egy kamatveszteségünk. És elvesztettük az orosz exportpiacot a szankciók miatt” – sorolta fel, majd hozzátette:

„Ezt ha mind összeadom, akkor kijön egy nagyon magas, 9000 milliárd forint feletti összeg, amit, ha visszaosztok családokra, az magyar családonként, mondjuk háztartásonként két és fél millió forintot jelent. Ez a múlt, ennyit buktunk eddig. ”

Hozzátette, hogy eközben „százával, ezrével, tízezrével” halnak meg emberek a háborúban, és ez a magyarországi közösséget nem érintette ugyan, de a magyaroknak is sokba került anyagilag a háború.

„A Putyinnal szembeni legnagyobb kritika az volt, hogy…”

„Ez a múlt. És akkor itt a jövő, hogyha az uniós tagsága bekövetkezne Ukrajnának […] akkor előáll egy újabb cech, amit nekünk fizetnünk kell” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette, hogy e tekintetben is három nagy tétel lenne. Egyrészt Ukrajna újjáépítését az Európai Uniónak kellene finanszíroznia a csatlakozás esetén, másrészt pedig működtetni kellene az ukrán államot, mert ők a jelenlegi helyzetben végképp nem tudják fenntartani magukat. De, mint mondta, már a háború előtt is problémát jelentett ez Ukrajnában.

„Hát a Putyinnal szembeni legnagyobb kritika három évvel ezelőtt éppen az volt, hogy fölösleges volt megindítani a háborút, mert Ukrajna hamarosan összeomlott volna gazdaságilag, mondták akkor az elemzők. Ez már régen volt, mindegy is. De Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fenntartani magát. Ha bejön az unióba, ezt mi fogjuk fizetni”

– fogalmazott e ponton Orbán Viktor. Ezt követően harmadik tételként a közvetett költségeket nevezte meg, megemlítve többek közt az agrártámogatásokat, amely területen töredékükre esnének vissza a magyar gazdáknak járó források is (e témáról egy korábbi cikkünkben már írtunk részletesebben).

 Évente 500 ezer forintba kerülhet háztartásonként Ukrajna csatlakozása

„Hatalmas földterületek és agrárképesség jön be az unióba. Támogatást fognak igényelni, az majd jár nekik, és a magyar gazdák majd tönkremennek” – mondta a miniszterelnök. Megemlítette, hogy ugyanez történhetne meg egy másik forráscsoportnál, a kohéziós alapoknál is, amelyek a legfejletlenebb régiók támogatását szolgálják. „Magyarországnak is van négy ilyen régiója”, és ezek a pénzek szintén átkerülnének Ukrajnába – mondta Orbán Viktor, majd úgy összegzett:

„Tehát ez azt jelenti, hogy évente a magyarok, családonként fizetnek majd körülbelül félmillió forintot – ötszázezer forintot minden háztartás – az ukrán tagságért.”

A kormányfő végül arról is beszélt, hogy az uniós egyeztetéseken a zárt ajtók mögött, ahol „egyenesen és őszintén kell beszélni”, csak Magyarország érvelt Ukrajna uniós tagsága ellen a fenti és egyéb szempontok miatt.

„De a folyosón azért többen vagyunk. […] Hát előbb-utóbb ez a hang majd a folyosóról bekerül a tárgyalóterembe”

– tette hozzá

Ki szigetelődött el, mire számít a csütörtök uniós csúcstalálkozón?

Majd arról is beszélt: szerinte sokak véleményével szemben nem Magyarország maradt magára a nemzetközi politikában, hanem az Európai Unió, amely „kereskedelmi háborúban van Kínával, szankciós háborúban van az oroszokkal, és egy politikai háborút vív az Egyesült Államokkal, mert Trumpot itt úgy gyűlölik, hogy azt elmondanom is nehéz.

„Ezzel szemben Magyarország kiváló viszonyt, sőt baráti viszonyt ápol az Egyesült Államok új vezetésével, fair együttműködésünk van az oroszokkal, és egy kifejezetten biztató, jó együttműködés a kínaiakkal. Az unió el van szigetelve, Magyarország nincs. Nekem az a dolgom, hogy ne hagyjam, hogy az unióval együtt Magyarország is elszigetelődjön”

– fogalmazott Orbán Viktor, majd utalt arra is, hogy Magyarország széles együttműködés kínál világszerte, és az unión belül is sok országgal igyekeznek együttműködni, főként a közép-európai államokat tekintve. „Magyarország az unión belül nem állandó szövetségeseket keres, hanem üzleteket kötünk, vagy megállapodásokat kötünk, attól függően, hogy milyen ügy van az asztalon. […] Ügyről ügyre haladva kötök szövetségeket és együttműködéseket” – tette hozzá.

Az interjú végén – a csütörtöki európai tanácsi csúcstalálkozó témáival kapcsolatban – Orbán Viktor azt mondta: az unió egyszerűen fel akarja használni Ukrajnát Oroszország ellen középtávon, nekik háborús stratégiájuk van, ami teljesen eltér az Egyesült Államok és Magyarország békestratégiájától. Ezért nem fognak tudni közös álláspontot kialakítani most sem, ahogy az előző találkozón történt, és ebbe már „beletörődtek” a tagállami vezetők.

Azonban Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban a kormányfő szerint folytatódni fog még a vita. Ezzel kapcsolatban azt mondta:

„Az erre vonatkozó javaslatokat azzal fogom megállítani, hogy udvariasan fogalmazott, hogy éppen zajlik Magyarországon egy referendum, ami arról szól, hogy az emberek elmondják a véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról. Ne is próbálkozzanak azzal, hogy ebben itt most álláspontot akarnak kialakítani, mert amíg a magyar emberek véleménye nem ismert, én ezt meg fogom állítani.  […] Majd megismerjük a magyar emberek véleményét, és annak fényében jön majd a magyar álláspont Brüsszelbe, és akkor folytathatjuk a vitát.”

A teljes interjú itt visszahallgatható: