Miért alkalmatlan Ukrajna az EU-csatlakozásra?

Brüsszel korábban tételesen felsorolta milyen alapvető feltételekkel  lehetne felvenni Ukrajnát az Európai Unióba. Ezekből tételesen végigvéve gyakorlatilag semmi sem valósult meg. 

A tenyellenor.hu vezető szakértője Szalai Szilárd felsorolta a bizonyítékokat.

• A korrupció- és pénzmosás ellenes harcban, illetve a jogállamisági reformok terén jelentős visszalépések tapasztalhatók az ukrán jogalkotásban .
• Kérdéses továbbá Ukrajna gazdasági integrációjának realitása, ugyanis részben a háború, részben a historikusan - az ország függetlensége óta folyamatosan - gyenge gazdasági mutatók következtében Ukrajna rendkívül távol áll a gazdasági felzárkózástól. 95 százalékos az államadósság, az újjáépítés költségei pedig a jóindulatú becslések szerint is Ukrajna 3 évi GDP-jét emésztenék fel teljesen. Az ukrán fizetőeszköz januárban történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben.
• Nem beszélve a kisebbségi jogok helyzetéről, amelyben ugyan javulás történt 2023 decemberében, azonban ez még messze van a 2014 előtti állapottól. Nem is beszélve a visszatérő atrocitásokról, amelyekkel a kárpátaljai magyarságnak is szembesülnie kellett.
• Az Európai Bizottság elnöke , a legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt vezetője és számos államfő, e tények ellenére világosan állást foglalt Ukrajna integrációja, illetve további támogatása mellett.
• Orbán Viktor ugyanakkor a csütörtöki európai uniós csúcsot követően kijelentette, véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna Európai Uniós csatlakozását illetően.

A mindenkori tagjelölt országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz egy sor követelményt kell teljesíteniük. Ezeket a csatlakozási kritériumokat (más néven koppenhágai kritériumokat) az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették.

A koppenhágai kritériumok a következők:

• a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása .

A dokumentum B pontja hat általános kritériumot (négy politikai: demokrácia, közigazgatási reform, jogállam, alapvető jogok; két gazdasági: működő piacgazdaság és képesség az EU-n belüli versenyképességi és piaci nyomás kezelésére) jelöl ki.

Ezek alapján az Európai Bizottság hét konkrét lépés teljesítését  határozta meg feltételül:

• Alkotmánybírósági reform
• Bírósági reform
• Korrupcióellenes reformok
• Pénzmosás elleni fellépés
• Oligarchaellenes törvények hozatala
• Az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén
• A nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása

 Ha Ukrajna nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformokat, fennáll a veszélye, hogy örökös "jelöltként" marad, vagy felkészületlenül lép be az EU-ba, ami mindkét fél, illetve az egyes tagállamok számára is hátrányos lehet. A Tényellenőr annak járt utána, hogy Ukrajna mennyiben képes teljesíteni a csatlakozás egyedi feltételeit, illetve a csatlakozás után van-e érdemi esélye a monetáris integrációra.

Jogállamisági reformok

Az integrációs törekvések részeként az ukrán kormány egy Reform Roadmap (reform ütemterv) nevű tervet készített az igazságügyi reformok irányítására. Azonban a Dejure nevezetű, a program kiértékelésében résztvevő szervezet riportja szerint a tervezet jelenlegi változata aggályokat vet fel: ahelyett, hogy mélyreható változásokat hozna, inkább felszínes intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem kezelik az igazságszolgáltatás évtizedes problémáit .

A legutóbbi, 2024. októberi, bővítési jelentések szerint Ukrajna egyre inkább lemarad más tagjelölt országokhoz képest, és a kulcsfontosságú területeken elért haladás minimális. Az Európai Bizottság jelentései ismétlődő ajánlásokat tartalmaznak, amelyeket Ukrajna nem hajtott végre.

Bírósági reform és korrupció

Az ukrán kormány nemcsak lassan halad, hanem egyes esetekben vissza is fordítaná a reformokat. Példa erre egy nemrég elfogadott törvény, amelyet az "uniós jogharmonizáció" részeként hozott meg az ukrán parlament, és amelynek értelmében akár nyolcéves börtönbüntetést is kiszabhatnak az állami nyilvántartásokból származó információk "jogosulatlan" nyilvánosságra hozataláért – ami komoly fenyegetést jelent az átláthatóságra.

Emellett a bírósági reform sem halad megfelelően. 2023 tavaszán korrupciós vádak miatt letartóztatták a legfelsőbb bíróság vezetőjét , a bírák függetlenségét és feddhetetlenségét ellenőrző Integritási Tanácsot pedig egy jogszabály-módosítással a kormány éppen most rendelné saját felügyelete alá . 

A fenti folyamathoz kötődően az Európai Bizottság ismételten felszólította Kijevet az igazságügyi rendszer reformjára, illetve a Legfelsőbb Bíróság megtisztítására, miután egy legfelsőbb bírósági ítélet lehetővé tette 180 bíró számára, hogy elkerüljék a minősítési vizsgálatokat és a felelősségre vonást azáltal, hogy felülírta az Integritási Tanács bírók átvilágítására vonatkozó gyakorlatát. Ez azért aggályos, mert a Tanács ellenőrzése nélkül olyan bírók is hivatalba kerülhetnek, akiket korábban összeférhetetlennek minősítettek a bírói hivatással .

Kisebbségi jogok védelme

A kisebbségi, ideértve a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos máig tartó vita ismertetése előtt meg kell említenünk, hogy 2012-ben, amikor az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics aláírta azt a nyelvtörvényt, amely hivatalosan is engedélyezte a kétnyelvűséget Ukrajnában – azaz az államnyelv mellett bizonyos kisebbségi nyelvek használatát.

A nyelvtörvény értelmében az ukrán maradt az ország hivatalos nyelve, de a kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket, ha arányuk elérte a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. 

Eszerint az orosz nyelv Ukrajna 27 megyéje közül 13-ban kapott regionális státust, Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedett regionális szintre.

Előre vetítette ugyanakkor egy későbbi kedvezőtlen fordulat veszélyét az, hogy az akkori – amúgy „nyugatbarátnak” tekintett – egyesült ellenzéki pártok az államfő döntésének bejelentése után arról adtak ki nyilatkozatot, hogy amennyiben a soron következő választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, el fogják érni a nyelvtörvény visszavonását . Két és fél évvel később Janukovics elnök megbukott, a nyelvtörvényt pedig visszavonták.

A 2017-ben elfogadott új ukrán oktatási törvény értelmében, Ukrajnában az oktatás nyelve ukrán. És az általános iskola első négy osztályát leszámítva a nemzetiségi nyelven való oktatást nem engedélyezték.

2019-ben aztán még tovább szorítottak a kisebbségi jogokon, hiszen az ebben az évben elfogadott, 2021-ben hatályba lépő államnyelvi törvény 30. cikkelye kötelezővé tette az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, és ebbe beletartoznak az internetes platformok is.

E törvény értelmében Ukrajna minden állampolgára köteles B1-es szinten beszélni az ukrán nyelvet. A törvény azonban itt nem állt meg: az ukrán nyelv ennél magasabb szintű ismeretére és állásának betöltése során használatára is köteles minden kormányzati tisztviselő, parlamenti képviselő, illetve az ezen tisztségekre pályázó jelöltek; minden állami alkalmazott; minden önkormányzat polgármestere és helyettesei; minden jegybanki alkalmazott; minden rendőr és a hadsereg minden tisztje; minden ügyész, bíró, ügyvéd, közjegyző; minden oktatási vezető és tanár; minden egészségügyi alkalmazott állami és önkormányzati intézményekben; valamint minden állami és önkormányzati cég minden alkalmazottja. Aki a fentiek közül megszegi a nyelvhasználatra vonatkozó szabályt, az szankciókkal néz szembe.

Ahogy azt fent is jeleztük, az ukrán csatlakozáshoz fűzött követelmények között szerepelt a kisebbségi jogok rendezése, a magyar kormányzat a 2014 előtti nyelvtörvényhez való visszatérést szorgalmazta több ízben is .2022-ben életbe lépett az új nemzeti kisebbségekről szóló törvény.

A fenti jogszabályt is számos kritika érte a nemzeti kisebbségek jogfosztásának bebetonozása miatt. Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoring bizottsága magyar–román közös kezdeményezés eredményeképpen 2023 januárjában felkérte a Velencei Bizottságot (VB) a törvény nemzetközi kötelezettségekkel való összhangjának vizsgálatára. A vizsgálat végül megállapította, a jogszabály továbbra sincs összhangban az európai standardokkal . A bizottság véleménye szerint 6 pontban sértette a törvény a kisebbségek jogait:

• Az akadémiai véleménynyilvánítás jogát, a tudományos publikációk nyelvhasználatának korlátozásával.
• A filmművészeti alkotások szabad nyelvválasztásának jogát, a szinkronok részleges tilalmával.
• Az általános véleménynyilvánítás jogát azáltal, hogy a nyomtatott reklám és médiakiadványok kötelező nyelve az ukrán lett.
• A kisebbségi nyelvhasználat védelmét azáltal, hogy nyilvános helyeken, például sporteseményeken is kötelező a kizárólag ukrán nyelvű tájékoztatás.
• Alkotmányos jogot sértett az is, hogy az államaparátusban és a nem kormányzati szervekben kötelezővé tették az ukrán nyelv használatát.

• Az új szabályozás szerint a magántulajdonban lévő intézmények maguktól határozhatják meg, hogy mely kisebbségi, uniós nyelven tartják az oktatást, orosz nyelvű oktatás azonban így sem lesz lehetséges . Ugyanakkor a szabályozás nem tér ki a közoktatási intézmények, valamint az állami, hivatali és egyéb nyilvános interakciókban használatos nyelvre. 
• Kivételt képez ez alól a rendelkezés azon szakasza, miszerint az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként beszélő diákok, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg általános középfokú tanulmányaikat nemzeti kisebbség nyelvén, jogosultak a teljes középfokú tanulmányaik befejezéséig folytatni ezt az anyanyelvi oktatást . 
• Ezzel együtt a kisebbségi nyelvhasználat nem került államilag támogatott keretek közé a reform ellenére sem, csupán az arra vonatkozó tiltást oldotta fel nem állami viszonylatban, illetve a közoktatás egy relatíve szűk szegmenségben az új jogszabály.

Egy hónappal később Szijjártó Péter Dmitro Kuleba, akkori külügyminiszterrel találkozott és világossá tette, Magyarország számára csak a 2015 előtti kisebbségi törvények helyreállítása megfelelő.

A magyar álláspont határozottságának egyik oka, hogy a kárpátaljai kisebbséget súlyos diszkriminációk, esetenként atrocitások érték 2015 óta.

• A vereckei honfoglalási emlékhelyet nem egyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát pedig előbb felgyújtották, kicsivel később pedig felrobbantották, a háború kitörése előtt nem sokkal, 2022 októberében pedig a munkácsi Turul-emlékművet távolíttatta el a város polgármestere, amelynek helyére egy ukrán címer került .
• A háború kitörése után, 2022 novemberében a kormányzat nem biztosította az áramellátást Kárpátalja több településén. Az áramszolgáltatás szüneteltetése miatt alapvető szolgáltatásokat sem tudnak megfelelő szinten fenntartani .
• A kisebbségi törvények szigorítását követően, 2023 nyarán leváltották egy munkácsi magyar iskola igazgatóját annak korára hivatkozva. A helyére egy ukrán igazgatót neveztek ki , aki az ukrán nyelvű oktatás bevezetését szorgalmazta a döntő többségében magyar diákokat oktató intézményben .
• 2023 júniusában egy ukrán újságíró, Denisz Kazanszkij azt vetette fel, hogy ukránokkal kellene benépesíteni Kárpátalját. Szerinte nem lenne nehéz 10-15 ezer embert találni, aki hajlandó lenne Kárpátaljára költözni, "csak a volt Bahmutból is több ezer lakos lesz" .
• Pontosan egy héttel a kisebbségi törvény 2023-as lazítását követően egy ember életét vesztette, 26-an pedig megsérültek a kárpátaljai Kereckén, ahol egy férfi három gránátot dobott a községi tanács ülésére.

Oligarchaellenes törvények

2021-ben Ukrajna egy új oligarchaellenes jogszabályt fogadott el, amely egyfelől megalapította az Ukrán Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanácsot (NSDC), amely jogosultságot kapott egy az oligarchákat listázó nyilvános regiszter létrehozására. A törvény meghatározta azt is, hogy ki számít oligarchának:

• Politikailag aktívnak kell lennie (párttagnak kell lennie, vagy személyes kapcsolatban kell állnia politikusokkal)
• Jelentős befolyással kell rendelkeznie a médiára
• Monopol helyzetben lévő üzleti érdekeltséggel kell rendelkeznie
• Vagyonának meg kell haladnia a 2,270 milliárd hrivnyát (88 millió amerikai dollárt)

A jogszabály által oligarchának minősített személyekre egy sor korlátozást hozott, ezek:

• Megtiltották nekik pártok finanszírozását
• Kitiltották őket a privatizációs pályázatokból
• Megtiltották a politikai rendezvények finanszírozását

A jogszabály ugyan szigorú keretek közé szorítaná az oligarchákat, végrehajtását azonban felfüggesztették a Velencei Bizottság vizsgálata miatt. A Bizottság véleményét tartalmazó dokumentum 59. pontja végül úgy határozott, hogy "a politikai pluralizmus biztosításának" érdekében és "az oligarchák jelentette veszély háború utáni kiértékeléséig" a törvény végrehajtásának felfüggesztését javasolja . A Velencei Bizottság véleményének nyilvánosságra kerülése után Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Szabad Európa Rádiónak elmondta, figyelembe veszik a Bizottság állásfoglalását, és nem léptetik életbe a törvényt a háború lezárásáig . Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a háború végleges lezárásáig Ukrajna semmiképpen nem képes az uniós csatlakozási feltételek teljesítésére.

A jogszabály azért is kiemelt jelentőségű Ukrajnában, mert az oligarchia sok versengő klán formájában él az országban, és rendszerszintű problémákat okoz a gazdaságban és társadalomban. A hatalom irányításért folytatott klánverseny kevésbé kiszámítható választási eredményekhez vezet, ami melegágya a politikai és gazdasági korrupciónak. Ennek a háború sem vetett véget.

• Nagy-Britannia 2024-ben szankciós listára helyezett egy ukrán üzletembert, Dmitro Firtas-t, amiért az állítólag több millió fontnak megfelelő összeget "vont ki" Ukrajnából, hogy a pénzt a brit ingatlanpiacon fektesse be .
• Zelenszkij elnök egyik legnagyobb támogatóját, és Ukrajna egyik legnagyobb hatalmú oligarcháját Ihor Kolomoisky-t 2023-ban tartóztatták le. Az üzletember ellen több, kisebb súlyú bűncselekmény mellett azért nyomoznak, mert 2013 és 2020 között állítólag fél milliárd hrivnyát, vagyis 130 millió amerikai dollárt mosott tisztára az irányítása alatt működő bankokban, a pénzt pedig külföldre vitte .
• De Zelenszkij elnök személyesen is érintett volt hasonló botrányban. A 2021-ben nyilvánosságra kerülő Pandora-iratok tanúsága szerint az ukrán elnök is rendelkezhetett (vagy akár még rendelkezhet is) egy olyan offshore számlával, amelyet néhány héttel a választási győzelme előtt adott át egy barátjának, és amely nem szerepelt vagyonnyilatkozataiban. A Guardian oknyomozó cikke szerint az ukrán elnök egy szövevényes offshore-hálózatban érdekelt, amelyben egykori filmes kollégáival együtt rejtettek el pénzeket.

Pénzmosás elleni törvények

A MONEYWALL 2017-es elemzése szerint Ukrajna jelentős pénzmosási kockázatokkal néz szembe a korrupció és az illegális gazdasági tevékenységek, például a fiktív vállalkozások, az adóelkerülés és a csalás miatt. A tanulmány megemlíti, és az oligarchák fent idézett tevékenységéből is kitűnik, hogy a pénzmosás Ukrajnában elterjedt mechanizmusai közé tartoznak az úgynevezett konverziós központok, amelyeken keresztül a pénzeszközöket a hivatalos gazdaságból az árnyékgazdaságba irányítják, illetve amelyeket a bevételek készpénzre váltására és az országból való kiutalására használnak.

A pénzmosás elleni küzdelem az uniós csatlakozási feltételei között is szerepelt, de már a fent idézett jelentés is további reformjavaslatokat állapított meg. A javaslat a magas kockázatú ágazatok szigorúbb felügyeletét, a virtuális eszközök szigorúbb ellenőrzését, valamint a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyabb érvényesítését írja elő annak érdekében, hogy Ukrajna teljes mértékben összhangba kerüljön az uniós normákkal54 .

Ennek következtében 2020-ban a parlament elé került az új pénzmosási törvény, amelynek lényege, hogy létrehoz egy elsődleges monitoring rendszert, amely a pénzügyi tevékenységet végző szervezetek és magánszemélyek tevékenységét, eredményességét vizsgálja.

Bekerült a rendszerbe továbbá a gazdasági tevékenységet folytató személyek kockázatelemzése, illetve a felügyelő hivatal jogosulttá vált a számlák befagyasztására, amennyiben terrorszervezetek vagy cselekmények finanszírozásának gyanúja merülne fel.

Van-e reális esély Ukrajna gazdasági integrációjának?

Az Ukrajnában három éve tartó háború árnyékában a legtöbb feltétel értelmezhetetlen az ukrán gazdaság állapotának vizsgálatakor.

Az ukrán hrivnya értéke történelmi mélypontra került a dollárral szemben, az árfolyam zuhanása pedig 2021 év vége óta folyamatos, így igen nehéz olyan célsávot meghatározni, amelyet képes lehet teljesíteni az ukrán fizetőeszköz.

Az inflációs céltól szintén nagyon távol áll az ország. A 2022-es 20,2 százalékos éves inflációt követően 2023-ban 12,2 százalékon állt a pénzromlás, ami a legfrissebb adatok szerint tovább romlott idén januárban, 12,9 százalékos adatot regisztráltak.

Mindeközben az Unió három legalacsonyabb inflációval rendelkező országa (Írország, Olaszország, Finnország) egyaránt 1,7 százalékos pénzromlást regisztrált januárban.

A költségvetési hiányra vonatkozó célkitűzés Ukrajna esetében a hadiállapot idején értelmezhetetlen, hiszen a hadi kiadások jelentős terhet jelentenek az országnak. A historikus adatok vizsgálata lapján kiderül, hogy a háború előtti két évben is magasabb volt a költségvetési hiány, mint a három százalékos célhatár. Meg kell azonban jegyzeni, hogy 2015 és 2019 között Ukrajna képes volt három százalék alatt tartani a hiányt.

A GDP-arányos államadósság tekintetében elmondható, hogy 2014 óta csak két olyan év volt, amikor Ukrajna megfelelt volna a maastrichti kritériumoknak, 2019-ben és 2021-ben. Ezzel szemben jelenleg az ukrán Pénzügyminisztérium jelentése szerint 95,45 százaléka volt a GDP-nek az államadósság . Itt azonban meg kell jegyeznünk azt is, hogy a háború utáni újraépítés költségeit mintegy 524 milliárd dollárra teszik a szakértők , amely közel háromszorosa Ukrajna éves GDP-jének (181 milliárd dollár) .

Társadalmi egyeztetés nélkül nem csatlakozhat Ukrajna

2025. március 6-án az Európai Tanács ülésén terítékre került Ukrajna további segélyezése, illetve az ország katonai kapacitásainak biztosítása, amit az Európai Unió tagállamainak vezetői közül 26 támogatott. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor előzetes ígéretéhez híven vétózott, majd az ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, társadalmi egyeztetés nélkül nem csatlakozhat Ukrajna az Unióhoz . "Magyarország a béke oldalán maradt, mi azt mondtuk, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a lehető legnagyobb erővel és energiával támogatni kell az Amerikai Egyesült Államok elnökét a béketárgyalásai sikerességében" – közölte a döntés után Orbán Viktor .

Másnap hajnalban pedig közösségi oldalán arról írt a magyar miniszterelnök, hogy "Ukrajna európai uniós tagságáról nem lehet az emberek feje fölött dönteni. Véleménynyilvánító szavazást indítunk Magyarországon Ukrajna EU-csatlakozásáról!"

Ukrajna csatlakozásáról tehát véleménynyilvánító szavazás következhet, ahol a magyar állampolgárok mérlegelhetik a fenti mérföldkövek milyen eredményességgel érvényesültek az ukrán törvényhozásban az elmúlt években. A Tényellenőr elemzése mindazonáltal rávilágít, hogy bár Ukrajna ért el részleges eredményeket az uniós jogharmonizáció terén, ezek az eredmények egyelőre nagyon távol állnak attól, hogy teljesítsék a csatlakozás feltételeként megszabott mérföldköveket.