Mi jöhet Ukrajnában a részleges tűzszünet után?

Részleges tűzszüneti megállapodást kötött Kijev és Moszkva Donald Trump amerikai elnök közvetítésével: Ukrajna és Oroszország is belement, hogy 30 napig nem támadják egymás energetikai infrastruktúráját. Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában arról beszélt, hogy ugyan messze vagyunk még a háború lezárásától, de minimális engedményeket már tettek a felek, ez pedig mindenképpen üdvözlendő.

A szakértő úgy látja, Oroszország jobban járt a részleges tűzszüneti megállapodás megkötésével, hiszen bár Ukrajna energetikai infrastruktúráját sem érik támadások az elkövetkező hetekben, de már eddig is olyan hatalmas károk érték őket, amiknek a helyreállítása éveket vehet igénybe, cserébe viszont az orosz olajipari finomítók is érintetlenek maradnak, amiket az elmúlt időszakban igencsak intenzíven vettek célba az ukránok.

Az amerikai elnök egyeztetésük során azt is felvetette Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok segítene Ukrajnának helyreállítani és üzemeltetni a zaporizzsjai atomerőművet. Arra a kérdésünkre, hogy Trump a ritkaföldfémekhez hasonlóan ebben is üzleti lehetőséget lát-e, hogy kapjon az országa valamit az elmúlt években adott hatalmas támogatásokért cserébe az ukránoktól, vagy esetleg egyfajta politikai nyomásgyakorlásról van szó Oroszország felé, Hidegkuti úgy felelt, hogy inkább az utóbbiról van szó.

A szakértő hangsúlyozta, ha Zelenszkij meg is állapodna erről az amerikai elnökkel, az sem jelentene semmit, hiszen az ország legnagyobb, de jelenleg nem üzemelő atomerőműve felett a kontrollt jelenleg az oroszok gyakorolják, ők pedig a saját stratégiai szempontjuk miatt ezt nem fogják átadni.

Hidegkuti szerint az amerikaiak elsődleges célja egyébként nem is az, hogy anyagilag profitáljanak a konfliktusból, hanem hogy további jelentős adófizetői pénzeket már ne emésszen fel a háború. A szakértő úgy látja, Trump nem véletlenül beszélt arról a részleges tűzszüneti megállapodás megkötése után, hogy ezzel párhuzamosan csökkenteni lehet Ukrajna finanszírozását.

Hidegkuti rávilágított, nem is csoda, hogy az Egyesült Államok nem akarja a továbbiakban kivenni a részét abból a teherből, amit Ukrajna támogatása jelent, a szakértő szerint ugyanis gazdasági szempontból

ez egy feneketlen fekete lyuk, amely bármelyik országot csődbe vinné idővel.

Elmondta azt is, Ukrajna már a háború kitörése előtt sem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amik ahhoz kellenének, hogy felvegyék az Európai Unió tagjai közé, ez azóta meg pláne így van. Nem véletlen szerinte az sem, hogy az oroszok nem tiltakoznak az ukránok EU-csatlakozása kapcsán, hiszen ők is tisztában vannak vele, hogy ez milyen gazdasági károkkal járna a közösségre nézve.

A szakértő a műsorban beszélt arról is, hogy bár Zelenszkij szempontjából most úgy tűnhet, mintha kedvezőbb irányba mennének a folyamatok, hiszen Washington egy ideje már nem hozakodott elő az ukrán választások megtartásával, mint feltétel, de szerinte ez csak átmeneti, hiszen arra lát esélyt, hogy a tűzszünetről még a jelenlegi elnök állapodjon meg, de szerinte a békét az oroszok már csak olyan emberrel fogják aláírni, akit legitim szereplőnek tartanak, és aki jogi garanciát teremt ahhoz, hogy ez egy tartós rendezése legyen a konfliktusnak, és pár éven belül ne lehessen felbontani.

„Megvétóztam a közös nyilatkozatot Ukrajna ügyében, ameddig a magyarok nem mondják el véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, addig semmilyen ezzel kapcsolatos közös álláspontot nem tudunk támogatni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán csütörtökön, az MTI szerint.

A miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs szünetében rögzített és a Facebook-oldalán közzétett videójában azt mondta: „nem ez az első ilyen csatája” Magyarországnak.

„Mi nem megyünk bele abba, hogy egy olyan közös európai álláspont jöjjön létre, amelynek Magyarország is része, és ami háborúpárti”

– fűzte hozzá.

„Elvesztettek a magyar családok háztartásonként körülbelül 2,5 millió forintot az elmúlt három évben a háború miatt és nekem ezt meg kell állítanom, ennek véget kell vetni, nem szabad megengednünk, hogy a magyar családok fizessék továbbra is a gazdasági következményeit a háborúnak” – jelentette ki. Orbán Viktor hangsúlyozta: ezt egy módon lehet elérni, „hogyha rávesszük Európát, hogy ahelyett, hogy háborús kalandokba bocsátkozna, egész egyszerűen támogassa az Egyesült Államok elnökét a békeerőfeszítéseiben és akkor lesz béke.”

„Ez a vita zajlott le. Nem tudtuk egymást meggyőzni, én megvétóztam a közös álláspontot ”

– emelte ki.

Hozzátette, emiatt nincs az Európai Uniónak közös álláspontja. „Amit ma majd nyilvánosságra hoznak az nem más, mint 26 tagállam magán álláspontja, nem pedig az Európai Uniónak közös álláspontja, mert Magyarország nélkül nem lehet ilyet elfogadni” – fejtette ki Orbán Viktor.

Megjegyezte: részt vett ebben a vitában az ukrán elnök is.

„Nem mondanám, hogy barátságos módon tette ezt. Szereptévesztésben van Ukrajna elnöke, úgy viselkedik, mintha bent lenne az Európai Unióban és ezért megengedhetne magának élesebb hangnemet, holott ezt nem teheti.”

– fogalmazott a kormányfő.

„Ő egy kérvényező, aki szeretne bekerülni az Európai Unióba” – szögezte le a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: Magyarországon éppen most kérdezik meg az embereket arról, hogy ők mit gondolnak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.

„Hiába sürget bennünket Zelenszkij elnök úr, vagy áll éppen a feje tetejére, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt ebben nem tudom támogatni”

– emelte ki a miniszterelnök.

Két hét elteltével ismét összeültek az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői Brüsszelben. A csütörtökön 11 órakor kezdődő kétnapos csúcstalálkozón Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte. A csütörtöki ülésen az ukrán csatlakozás kérdése váltotta ki a legnagyobb vitát, Orbán Viktor pedig megvétózta az Ukrajnáról szóló közös nyilatkozatot.

Norvégiában beszélt arról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az atomerőműveknek ukrán állami tulajdonban kell maradnia – az amerikai modernizációs fejlesztésektől ugyanakkor nem zárkózott el. Beszélt még azokról a sajtóértesülésekről is, miszerint elismerhetik az orosz fennhatóságot a Krím félszigeten. Ezenfelül 5 milliárd eurót kért Brüsszeltől tüzérségi lőszerekre.

Norvégiában tett hivatalos látogatást Volodimir Zelenszkij csütörtökön, ahol Jonas Gahr Störe miniszterelnökkel találkozott. A megbeszélést követően tartott közös sajtótájékoztatón részletesebben is kifejtette álláspontját az ukrán elnök a szerdai telefonos megbeszéléséről Donald Trump amerikai elnökkel, amelyről a Sky News tudósított.

Az ukrán elnököt megkérdezték arról az amerikai sajtónyilatkozatba is bekerült fehér házi javaslatról, mely szerint az Egyesült Államok átvenné az ukrán atomerőművek tulajdonjogát és üzemeltetését, állításuk szerint így garantálva az energetikai létesítményeket érintő  30 napos tűzszünet betartását.

„Minden atomerőmű Ukrajna népéhez tartozik”

– jelentette ki Zelenszkij, majd úgy folytatta: az atomerőművek olyan ukrán állami tulajdont jelentenek, amelyek nem válhatnak amerikai magántulajdonná. Hozzátette ugyanakkor, hogy az erőművek amerikai fejlesztésének gondolatától nem zárkózik el, egyedül a tulajdonjog kérdésében nem kötne kompromisszumot.

Turisták a Krím félszigeten?

A hirado.hu is beszámolt azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Trump elnök a tűzszüneti és béketárgyalások részeként elismerheti a Krím félsziget feletti orosz fennhatóságot, amelyet Moszkva a majdan téri forradalmat követően, 2014-ben annektált katonai erővel és egy népszavazással, amelynek eredményét és legitimitását a nemzetközi közösség idáig nem ismerte el.

Ezzel kapcsolatban Zelenszkij azt mondta: „Ez egy ukrajnai félsziget, Trump elnök ilyesmiről velem nem beszélt.”

Ezt követően a Krím félsziget nyújtotta turisztikai és ingatlanfejlesztési lehetőségekről beszélt – a Sky News szerint ezzel Trump befektetői oldalára igyekezett hatást gyakorolni. Ugyanakkor szerinte ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha a félsziget újra ukrán kézre kerül.

Mindeközben 5 milliárd eurót kért Brüsszeltől, tüzérségi lőszerekre

Még norvégiai sajtótájékoztatója előtt, a Telegramon foglalta össze Zelenszkij az Európai Tanács korábbi ülésén elhangzott beszédét. Szerinte szükséges, hogy az Ukrajnának nyújtott európai támogatás „ne csökkenjen, hanem folytatódjon és növekedjen”. Az ukrán elnök segítséget kért a légvédelemben és a tüzérségi lövedékek finanszírozásában:

Zelenszkij 5 milliárd eurót kér a tüzérségi lőszerekre az Európai Uniótól.

„Mindent, ami a kontinens védelméhez szükséges, itt, Európában kell előállítani. Együtt kell dolgoznunk ezen” – mondta. Hozzátette, hogy Európa profitálhat abból, ha Ukrajna drónokat és elektronikus hadviselést használ a védelmében. Zelenszkij arra is sürgette az EU-t, hogy ne enyhítse az Oroszországra nehezedő szankciós nyomást. „A szankcióknak érvényben kell maradniuk mindaddig, amíg Oroszország meg nem kezdi csapatainak kivonását a földünkről, és teljes mértékben kompenzálja az agresszió által okozott károkat” – mondta. A tűzszünetről szóló tárgyalások nem vezethetnek a nyomás enyhítéséhez – hangsúlyozta.