Maradj csöndben, kisember! Ezt üzenték a lengyeleknek

Musk, aki az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója, legfrissebb bejegyzésében azt üzente a lengyel külügyminiszternek, hogy

„maradj csöndben, kisember”.

Nem sokkal korábban Sikorski ugyanis azt üzente Musknak, hogy Varsó évi 50 millió dollárt fizet a Starlink ukrajnai használatáért, de szükség esetén más szolgáltatót keres az amerikai helyett.

Elon Musk az X közösségi oldalon a nap folyamán tett bejegyzésében békét sürgetett Ukrajnában, és azt írta, hogy az ukrajnai frontvonal összeomlana, amennyiben a tulajdonában lévő Starlink műholdas internethálózat szolgáltatása leállna.

Musk bejegyzésére válaszolva Sikorski az X-en megerősítette: az ukrajnai Starlinket a lengyel digitalizálási minisztérium (is) fizeti. Hozzátette: a lengyel támogatás évi mintegy 50 millió dollárba kerül.

Sikorski bírálta, hogy Musk „az agresszió áldozatát fenyegeti” a Starlink kikapcsolásával. „Ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más szolgáltatók után nézni” – fűzte hozzá.

Február végén Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter közölte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. „Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese” – fogalmazott Gawkowski.

Senki sem fenyegetett azzal, hogy elvágja Ukrajnát a Starlinktől – közölte vasárnap Marco Rubio amerikai külügyminiszter az X-en.

„Csak képzelődik. Senki sem fenyegetett azzal, hogy elvágja Ukrajnát a Starlinktől. És mondjon köszönetet, mert

Starlink nélkül Ukrajna már régen elvesztette volna a háborút, és az oroszok már Lengyelország határán lennének”

– írta az amerikai diplomácia vezetője reagálva Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Elon Musk, a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosának vitájára.

„Köszönöm Marco a megerősítést, hogy Ukrajna bátor katonái számíthatnak az ukrán hadsereg nélkülözhetetlen internetes szolgáltatására, amelyet az Egyesült Államok és Lengyelország közösen biztosít” – válaszolt Rubiónak az X-en a lengyel diplomácia vezetője. Sikorski hozzátette: Európa és az Egyesült Államok „közösen segíthetnek Ukrajnának az igazságos béke elérésében”.

„Amitől rosszul vagyok, az az évekig tartó mészárlás patthelyzetben, amelyet Ukrajna elkerülhetetlenül el fog veszíteni” – hangsúlyozta Elon Musk az X-en, hozzátéve, hogy kihívná Putyint akár egy fizikai közelharcra is Ukrajnáért.

„Szó szerint kihívtam Putyint egy az egy elleni fizikai harcra Ukrajnáért” – írja Elon Musk az X-en, aki azt is hangsúlyozta, hogy az ő Starlink rendszere az ukrán hadsereg gerince.

„Összeomlana az egész frontvonaluk, ha kikapcsolnám”

– tette hozzá az amerikai milliárdos.

„Amitől rosszul vagyok, az az évekig tartó mészárlás egy patthelyzetben, amelyet Ukrajna elkerülhetetlenül el fog veszíteni” – magyarázta Musk, aki szerint

mielőbb le kell állítani a „húsdarálót”.

Miközben Ukrajna minden fronton visszaszorul és hadereje az amerikai hírszerzési információk szüneteltetésével máris veszített ütőképességéből, a Guardian és a Politico elemzése is követendő és egyetlen választható opcióként írja le a háború támogatását átvállaló, évek óta energiaválsággal küzdő európai államok súlyos eladósodását – a hitelfelvételen és a költségvetési szigor elengedésén kívül ugyanis nincs mozgástere az energiaválsággal küszködő Nyugat-Európa vezette országcsoportnak -írja a hirado.hu.

Az amerikai hírszerzés Ukrajnát támogató tevékenységének leállítása máris érezhető a Politico című, amerikai kézben levő brüsszeli lap szerint. Az USA-beli Maxar műholdas cég, amely kereskedelmi műholdképek egyik vezető szállítója Ukrajna számára, ugyanis blokkolta Ukrajna hozzáférését a szolgáltatásaihoz, amelyeket

az ukrán haderő a harctéri terepadatok tanulmányozására és az orosz állások elleni csapások megtervezésére

használ fel.

Gia DeHart, a Maxar szóvivője közleményében elmondta, hogy az amerikai kormány felfüggesztette az ukrán hozzáférést a vállalat „Global Enhanced GEOINT Delivery” programjához, amelyet egy korábbi szerződés alapján nyújtottak.

Rövid távú következmények

Az amerikai hírszerzés nélkül az ukránok is sokkal kevesebb valós idejű, „horizonton túli” – (tehát a szabad szemmel vagy egyszerű radartechnikával már nem látható, illetve a hagyományos haditechnikával fel nem deríthető) információval rendelkeznek az orosz katonai alakzatokról, mozgásokról és logisztikáról – szögezi le a Demokrata Párthoz közel álló, s a Biden-adminisztráció idején tekintélyes támogatással rendelkező lap.

A pusztítás nyomai egy orosz légicsapásban súlyosan megrongálódott háromemeletes épület előtt a kelet-ukrajnai Harkivban 2025. március 7-én. A támadásban legkevesebb nyolcan megsebesültek. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

„A hírszerzés kikapcsolása a legkárosabb és legellenségesebb döntés” – véli a lap által idézett Camille Grand, a NATO korábbi védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese. „A fegyverellátás csökkentése csak néhány hónap múlva lesz masszív hatással, s ezt a kiesést az európaiak részben enyhíthetik. Ám a ha az (amerikai) hírszerzési adatok átadásának megtagadása tovább tart, annak már rövid távon lesznek következményei” – tette hozzá Grand.

A brit Guardian, mely úgy fogalmaz: az amerikai „büntetőintézkedések” az ukránokat megdöbbentették, szintén az ukrán védelmi képességek visszaeséséről számol be. „A riasztórendszerek, amelyek a civileket a beérkező rakétákra és az orosz bombázó repülőgépek felszállására figyelmeztették,

már nem működnek hatékonyan. Oroszország keményen kihasználta

az új helyzetet, amikor pénteken nagyszabású légicsapást mért Ukrajna energiahálózatára és lakóépületeire”. A baloldali brit lap úgy véli: Trump „közömbös volt az általa lehetővé tett vérengzés iránt”.

Áthidalhatatlan szakadék

Fontos kérdés: rendelkezik-e Európa kellő katonai erővel és mozgósítható pénzalapokkal ahhoz, hogy átvegye egy több éve húzódó, ráadásul a támogatott felet tekintve igencsak vesztésre álló háború viselésének terheit? Ami az amerikai hírszerzés „adásszünetét” illeti: „Nem vagyok benne biztos, hogy az európai országok valóban képesek áthidalni ezt a szakadékot” – mondta a Politicónak egy, a szövetségesek képességeit ismerő, névtelenséget kérő európai tisztviselő.

A brüsszeli lap szerint az amerikai hírszerző közösség, amely

18 ügynökséget foglal magában, messze túlszárnyalja bármelyik európai társát,

különösen a műholdas technológia és az elemző kapacitás terén.

Bármi áron?

Németországban a változás szeizmikus volt – írja a Guardian a különböző európai országoknak az ukrajnai háború melletti elköteleződését listázva. Miután hónapokig kampányolt országa szigorú „adósságfékének” védelmében, Friedrich Merz leendő kancellár megállapodást kötött várható koalíciós partnerével, az SPD-vel, miszerint több százmilliárd eurót szánnak a védelemre és az infrastruktúrára. Az adósságra vonatkozó szigorú szabályok a háború utáni Németország teljes gazdasági szerkezetét megalapozták. De most szükség van rá, hogy ezt átlépjék – fogalmaz a brit lap.

Csakhogy a puszta „szükség van rá” mellett a realitás az – erről sem a Guardian, sem a Politico nem tesz említést – hogy a közel egybilliárd dolláros, a német történelemben szinte példátlan méretű gigahitelhez – hiszen Merzék ennek a tervezett kölcsönnek az egyik feléből fedeznék a háború ötségeit és támogatnák Ukrajnát – nem elég az SPD és a CDU „jó” szándéka, hanem a Bundestag kétharmados támogatása kellene.

Mindeközben a háborús szerepvállalásra készülő Európát elhúzódó energiaválság sújtja: februárban például arról számolt be a Bloomberg, hogy a most egybilliárd eurós hitel felvételét fontolgató

Németországban a háztartások még mindig 31 százalékkal többet fizetnek az energiáért, mint a 2022-es válság előtt,

ami rávilágít az új kormány előtt álló sürgős kihívásra az energiaválság közepette – írta a gazdasági lap a Verivox összehasonlító portál elemzésére hivatkozva.

Vízgőz száll fel a Neurath széntüzelésű erőmű hűtőtornyaiból 2024. március 25-én a németországi Grevenbroich közelében. Működésüket meghosszabbították, hogy kompenzálják az Oroszországból származó földgázimport leállítását az ukrajnai háború kitörése után. (Fotó: Andreas Rentz/Getty Images)

Von der Leyen pénzteremtő ereje

Még ebben a hónapban bemutatja az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a régóta várt „fehér könyvet” – bizakodik a Politico –., s a dokumentum bemutatásakor az Európai Bizottság elnöke részletesen ismerteti a védelmi finanszírozás tervét. Ursula von der Leyen valóban képes hirtelen, nagy összegek mozgósítására: ezt már a Covid-járvány idején is bizonyította; szintén a Politico írt tavaly áprilisban írt arról, hogy

az európai ügyészség veszi át az Európai Bizottság azóta ismét megválasztott elnökének nevéhez kapcsolódó bűncselekmény

és a 20 milliárd eurós pénzmozgással kapcsolatos, titokzatos SMS-ekhez köthető korrupciós ügy nyomozását.

Kölcsönöket kaphatnak önmaguktól

Az EU végrehajtó szerve minden szekrényt megrohamoz, hogy pénzt találjon a védelemre –tudósít lelkes hangnemben a Guardian – így még a költségvetési szabályokat enyhítik (ezeknek a korlátokat a túllépést a vezető nagyhatalmak, így Franciaország esetében az Európai Unió eddig is egy kézlegyintéssel intézte el – a szerk.),

hogy a tagállamok növelhessék a hiányt és az adósságot a katonai beszerzések finanszírozása érdekében.

A Guardian szerint a költségvetési gyeplő lovak közé hajítása „650 milliárd eurót hozhatna, ha minden ország a lehető legtöbbet tenné” az ügy, tehát egyrészt Ukrajna „megsegítése”, másrészt az érintett államok teljes eladósodása érdekében.

Az uniós fejlesztési alapokat is átcsoportosíthatják védelmi célokra, ha a kormányok úgy döntenek – biztatja olvasóit a baloldali brit orgánum, melynek értesülései szerint a tagállamok „kölcsönöket kaphatnak majd egy 150 milliárd eurós alapból” – ez pedig „az uniós költségvetésben fel nem használt, pénzeszközökkel biztosított kölcsönpénz” lenne.