Szoboszlai Dominik
Lehazudja a csillagot is az égről.
Európai Parlament - Magyar Péter és Manfred Weber sajtótájékoztatója Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTVA
Vékony jégen próbál lavírozni Magyar Péter, láthatóan képtelen összehangolni az Európai Néppárt Ukrajnát teljes mellszélességgel támogató álláspontját – amit tőle is elvárnak – a Tisza Párt hazai közvéleménynek szánt narratívájával. Az elmúlt napok eseményeiből egyértelműen kirajzolódik, hogy a magyar választók többsége által elutasított brüsszeli politikát nem meri nyíltan felvállalni Magyar, ugyanakkor igyekszik ezt palástolni az uniós főnökei, Manfred Weber és a néppárti vezérkar előtt.
Ennek a kettős játszmának az egyik friss bizonyítéka az a vasárnap reggeli levél, amit a Tisza Párt alelnöke, Tarr Zoltán, európai parlamenti (EP) képviselő küldött Brüsszelbe. A Magyar Nemzet birtokába került, az európai parlamenti képviselőknek írt dokumentum témája a párt hétvégi rendezvénye és az aláírásgyűjtő akciójuk.
Emlékezetes, hogy szombaton Magyar Péter 13 kérdést jelentett be, de az úgynevezett „plusz egy” kérdés kimaradt a brüsszeli levélből, ami nem lehet a véletlen műve. Ez a pluszkérdés ugyanis az ukrán uniós tagság kérdését tartalmazza, vagyis ugyanazt, amiről a kormány is megkérdezi a magyar embereket. Magyar a rendezvényen a kérdést így fogalmazta meg: „Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”
Brüsszel felé tehát igyekszik elhallgatni a Tisza Párt, hogy Ukrajna tagsága Magyarországon kiemelt téma. Az előzmények azt igazolják, hogy Magyar Péter kettős szerepet játszik Ukrajna kérdéskörében, hiszen a múlt szerdán letagadta, hogy aláírt volna egy háborúpárti ukrán előterjesztést. Emlékezetes, a pártelnök neve szerzőként szerepelt egy olyan európai parlamenti határozattervezeten, amely szerint „Európa jövője az ukrán hadszíntéren dől el, ezért még több fegyvert és lőszert kell küldeni”.
A múlt héten előterjesztett dokumentum azt is célként fogalmazta meg, hogy „minden tagország biztosítsa a saját GDP-je 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására”. Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője a múlt héten a közösségi oldalán erről úgy nyilatkozott:
„Magyar Péternek mostantól papírja van arról, hogy további háborút akar, és ezt saját aláírásával szentesítette. Arról van szó, hogy a néppárti–baloldali nagykoalíció az Európai Parlamentben határozattervezetet nyújtott be az e heti plenárisra. A szerzők között ott virít Magyar Péter neve is. A szöveg elvileg az európai védelemről szól, de valójában az eddigi legsúlyosabb háborús állásfoglalás.”
Dömötör Csaba a bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Magyar Péter, Manfred Weber és az egész paktumelit további háborút akar, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország már a tűzszünetről tárgyalnak. – Nem tudni, milyen megfontolásból, de hosszú távon is sok ezer milliárdot költenének erre. Mindezt úgy, hogy Európa már eddig is 53 ezermilliárdnak megfelelő összeget tolt a háborúba, amit más területektől kellett elvenni. Ezért csökkentenék a meglévő támogatási programokat, például az agrártámogatásokat – fogalmazott a kormánypárti EP-képviselő.
Emlékeztetett arra is, hogy a Tisza delegációvezetőjétől már eddig is tudtuk, hogy „jól sikerült az óvodai beszoktatás”, de azt nem, hogy ennyire. Most már a gyakorlatban is látjuk, mit is jelent az, hogy nekik „egyfajta kötelességük” igazodni a néppárt álláspontjához.
Dömötör Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyar Péter miért nem válaszol odahaza az ezzel kapcsolatos kérdésekre. – Nincs annyi újságírókat érintő sértegetés, személyeskedő Facebook-poszt és kamera előtti dalolás, ami el tudná fedni a valóságot: azt, hogy Magyar Péter teljesen beállt a sorba, pontosan úgy fütyül, ahogy a támogatói kérik.
Az EP többsége, köztük a Tisza Pártot soraiban tudó Európai Néppárt is megszavazta a múlt héten a fent idézett javaslatot. Magyar Péter és a Tisza képviselői nem nyomtak gombot, vagyis nem szavaztak a határozat ellen, holott a pártelnök napokig magyarázkodott, tagadta, hogy aláírta volna az előterjesztést és a Fideszt vádolta hamisítással.
Vasárnap reggel egy önfényező levelet küldött Brüsszelbe a Tisza Párt alelnöke, Tarr Zoltán. A lapunk birtokába került, az európai parlamenti képviselőknek írt dokumentum témája a párt hétvégi rendezvénye és az aláírásgyűjtő akciójuk témái. Ugyanakkor feltűnő, hogy bár szombaton Magyar Péter 13 kérdést jelentett be, a 13 kérdésből egy, méghozzá a „plusz egy” kérdés kimaradt, ami nem lehet a véletlen műve. Ugyanis a tiszások éppen az ukrán uniós tagság kérdését hagyták ki levelükből. Magyar a rendezvényen a kérdést így fogalmazta meg: „Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”
Brüsszel felé tehát igyekszik elhallgatni a Tisza Párt, hogy Ukrajna tagsága Magyarországon kiemelt téma. Az előzmények fényében ez a titkolózás még érdekesebb.
Emlékezetes, múlt szerdán Magyar Péter letagadta, hogy aláírt volna egy háborúpárti ukrán előterjesztést. Az EP többsége megszavazta a javaslatot, köztük a Tisza Pártot soraiban tudó Európai Néppárt is. Ráadásul Magyarék nem szavaztak a határozat ellen, a pártelnök pedig napokig magyarázkodott az aláírása kérdésében.
Most azzal folytatódik Magyar Péterék kettős játszmája Ukrajna ügyében, hogy vasárnap reggeli levélben Tarr Zoltán éppen az ukrán tagság kérdését hagyta ki a brüsszeli képviselőtársaiknak írt levelükből.
Magyarország kormánya a Facebookon közzétette a véleménynyilvánító szavazás hivatalos szavazólapját, amelyen a választók kifejezhetik álláspontjukat Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. A szavazólap egyértelmű kérdést tartalmaz: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?” A válaszadók „igen” vagy „nem” opciók közül választhatnak.
A kormány közleménye szerint a szavazólapokat biztonsági papírra nyomtatják, hogy megelőzzék a visszaéléseket. Ezeket nem lehet fénymásolni vagy sokszorosítani, a szavazatok összesítése pedig szigorú ellenőrzés mellett, közjegyző jelenlétében történik.
A posztban a kabinet hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozásához minden tagállam jóváhagyása szükséges, és Magyarország vétójoggal rendelkezik a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy az ország álláspontja kulcsfontosságú lehet a döntéshozatali folyamatban.
A véleménynyilvánító szavazás pontos menetrendjéről és lebonyolításáról a kormány később ad tájékoztatást.