London ebből pénzeli Ukrajnát

A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából nyújt hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány, írja az MTI.

A londoni pénzügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd font (1100 milliárd forint) kölcsönt Ukrajna teljes egészében katonai célokra fordíthatja. A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcsértekezleten. A tárca ismertetése szerint a hitelcsomagot a szankciók alapján nyugaton – mindenekelőtt az Európai Unióban – zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.

A nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott károk megtérítésére – áll a brit pénzügyminisztérium vasárnapi tájékoztatásában. A tárca szerint a hitelcsomagot három, egyenként 752 millió fontos részletben folyósítják, és az első részletet a jövő héten utalják át Ukrajnának. A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának jóváhagyott, évi 3 milliárd font összegű brit katonai támogatáson felül nyújtja.

Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (6210 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van. Az orosz állami vagyoneszközök hozamából finanszírozott, hadfelszerelés beszerzésére szolgáló ukrajnai hitelcsomag tervét London már tavaly bejelentette, és a vasárnapi londoni csúcstalálkozón aláírt szerződés rögzíti a részleteket.

A brit pénzügyminisztérium a terv tavalyi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az orosz szuverén vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezete működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket. Rachel Reeves a 2,26 milliárd fontos hitelcsomagot bejelentő nyilatkozatában leszögezte, hogy a kölcsön nem a zárolt orosz vagyoneszközök elkobzását jelenti, ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.

Oroszország elleni szankciók bevezetését helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök a csütörtök éjjeli légitámadások miatt. Február 12-én beszélt először egymással az amerikai és az orosz elnök a háború 2022-es kitörése óta, az ezt követő rijádi csúcstalálkozókon pedig az amerikaiak felmérték Oroszország szándékait, és elvi megállapodás született a felek között.

Szankciók és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben Donald Trump a múlt éjjeli, Ukrajna elleni orosz légitámadások miatt – írja a BBC. Az elnök ezt a Truth Social közösségi platformon írt bejegyzésben közölte.

„Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne.”

Február 12-én megtörtént az első kapcsolatfelvétel az amerikai és az orosz elnök között a háború 2022-es kirobbanása óta, amikor telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A februári megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy meg akarják fékezni az orosz–ukrán háborúban bekövetkező több millió halálesetet. Kifejtette, hogy megállapodtak abban, hogy szorosan együttműködnek, beleértve a kölcsönös látogatásokat a saját országaikban. Trump arról is beszélt, hogy megbízott egy csapatot, köztük Marco Rubio külügyminisztert, hogy vezesse a tárgyalásokat.

A februári telefonos egyeztetést követően Trump arról beszélt, hogy valószínűleg Szaúd-Arábiában találkozhat majd személyesen Vlagyimir Putyinnal, ahol időközben már többször is találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az első megbeszélés még nem a béketárgyalásokról, hanem Oroszország szándékainak felméréséről szólt az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. A második találkozó után pedig Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról beszélt a RIA Novosztyinak adott interjúban, hogy a a felek közt elvi megállapodás született a problémás ügyek átbeszélésével kapcsolatban.

Andrei Kelin londoni orosz nagykövet egy interjúban arról beszélt csütörtökön, hogy Oroszország gyors békével szeretné lezárni a háborút.

Pénteken, a washingtoni Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón az ukrajnai háború lezárásának kérdése mellett szóba kerültek szakpolitikai kérdések is, valamint a 2020-as tüntetéseket kiváltó George Floyd-gyilkosság elkövetőjének felmentése, valamint az, hogy visszavonnak 400 millió dollárt, amit a Columbia Egyetemnek szántak, mert az intézmény nem védte meg a zsidó diákokat a zaklatástól.  

Nagyon jól haladnak a tárgyalások Oroszországgal, Ukrajnával azonban nehezebb megállapodni – erről beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt pénteken az Ovális Irodában, a washingtoni Fehér Házban, amelyet a The New York Times élőben közvetített. A sajtótájékoztatón az ukrajnai háború lezárásának kérdése mellett szóba kerültek szakpolitikai kérdések is, valamint a 2020-as tüntetéseket és zavargásokat kiváltó George Floyd-gyilkosság elkövetőjének felmentése és a Columbia Egyetem támogatásainak megvonása, amiért az intézmény nem tett eleget a zsidó diákok védelme és az antiszemita támadások elleni fellépés érdekében.

„A végleges rendezést illetően könnyebb lehet megegyezni Oroszországgal (…) Ami meglepő, mivel náluk van minden kártya és a pokolba bombázzák őket (Ukrajnát – a szerk.)”

– mondta Trump. Ugyanezen a sajtótájékoztatón beszélt az amerikai elnök arról is, hogy épp az Ukrajna elleni légitámadások miatt vette most ismét fontolóra, hogy szankciókat vetne ki Oroszországra. Az elnök erről egy bejegyzést is közzétett a Truth Social közösségi médiafelületen, ahogy erről korábban már beszámoltunk. „Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne” – írta Donald Trump.

Hajlandó lehet egy tűzszüneti megállapodás megkötésére Oroszország, előkészítve ezzel az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásos rendezést. Moszkva feltételei között szerepel, hogy beleszólása legyen abba, mely nemzetek vehetnek részt egy békefenntartó katonai misszióban.

Oroszország hajlandó lenne megkötni egy tűzszüneti megállapodást Ukrajnával bizonyos feltételek mellett – írja a Bloomberg moszkvai forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, a tűzszünet az első lépést jelentheti egy általános békemegállapodás felé.

Az Oroszország által támasztott feltételek között szerepel, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajna területén,

és ez azt is jelenti, hogy a vasárnap Londonban 18 nyugati ország vezetői által létrehozott „hajlandók szövetségéhez” tartozó országok sem küldhetnének csapatokat. Ugyanakkor

a konfliktusban semleges szerepet betöltő országok – például Kína – vezethetnének egy katonai békefenntartó missziót.

Egy jövőbeli ukrajnai tűzszünet lehetősége az orosz és az amerikai külügyminiszterek rijádi csúcstalálkozóján is felmerült, még februárban.