POLITIK
Jövőre gyorsul fel a fejlődés üteme.
Látványos gyorsulásra számít jövőre, ám az idei növekedési előrejelzését visszavágta a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a jövő évi költségvetést megalapozó makrogazdasági fundamentumokról. Nagy esély van az árstop bevezetésére a banki szolgáltatások terén is – jelezte a tárcavezető.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: MTI/Lakatos Péter
Jövőre lesz látványos a magyar gazdaság növekedése, a kormány úgy véli, az idei évben viszont nem teljesül az eredetileg 3,4 százalékra tervezett GDP-növekedés. E helyett a 2025-ös évben 2,5 százalékos bővüléssel számol a kormány – közölte Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn sajtótájékoztatón ismertette a jövő évi büdzsét megalapozó makrogazdasági fundamentumokat. Jövőre a növekedés már 4,1 százalékos lehet.
A tárcavezető elmondta: már elkezdték a 2026-os költségvetés tervezését – írja a Világgazdaság. Nagy Márton szerint a főbb makromutatók alapján nincs jelentős különbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése között. Átlagosan idén 4,5 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak – tette hozzá.
A miniszter szerint a négy százalék fölötti növekedés 2026-tól várható a magyar gazdaságban. Idén a harmadik negyedévben lehet először három százalék fölött a GDP-bővülés, a negyedik negyedévben már négy százalék körül lehet. Nagy Márton szerint gyorsuló dinamika látható a növekedés terén, amiben leginkább a fogyasztás növekedése játszik közre. Idén 4,1 százalékkal bővülhet a fogyasztás, majd 2026-ban 5,2 százalékra emelkedhet. Emlékeztetett rá, hogy fokozatosan belépnek olyan kormányzati intézkedések, mint az adócsökkentések, amelyek a fogyasztást élénkítik. Ez a 4-5 százalék körüli növekedés mind a kiskereskedelemben, mind a turizmusban fennmaradhat Nagy Márton szerint.
Beszélt arról is: a beruházások lassan épülnek, a termelésüket a közeljövőben megkezdő nagyberuházások ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulnak majd a GDP-növekedéshez. A beruházások nagy része a kkv szektorban a hatékonyságot javítja – jelezte.
A német gazdasággal kapcsolatban elmondta, hogy az év elején is azt látni az ipari és exportszámokban, hogy a külső konjunktúra nem javul, miközben a belső már igen. Az adósságfék reformja már 2025-ben egy százalékponttal növelheti a német GDP-t. A magyar gazdaság szempontjából ez nagyon fontos és nagy lehetőség, ha már észhez tértek – fogalmazott.
Az inflációval kapcsolatban Nagy Márton elmondta: idén átlagosan 4,5 százalék lehet, majd jövőre 3,6 százalékos lesz. Hangsúlyozta, hogy nagyon elkötelezettek, hogy leküzdjék az inflációt, ha már visszakúszott. A kormány a nyugdíjak vásárlóerejét megőrzi, a kiegészítő emelés részeként novemberben 91 milliárdot költenek erre. Az élelmiszer-inflációra rátérve elmondta, hogy több mint száz termék árát szabályozzák, ennek köszönhető, hogy 18,1 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak.
Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén árstopra, a 2024. december 31-i szintre vissza kell állítani a lakossági fizetési számlához kapcsolódó díjakat, újakat nem lehet kiszabni
– mondta, hozzátéve, hogy a bankokkal nagyon nehéz megegyezni. Szerinte talán könnyebb a telekommunikációs cégekkel, amelyekkel a héten találkozik. Hangsúlyozta: elvárják az önkéntes árcsökkentést, itt viszont sokkal nagyobb esélyét látja, hogy nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba.
Új makrogazdasági előrejelzést készített az NGM, amit elfogadott a kormány – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető az eseményen elmondta, hogy a banki áremelések ellen akár árstop is jöhet.
Jöhet az árstop?
Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén árstopra, vissza kell állítani a december 31-i szintre a kártyadíjakat, újakat nem lehet kiszabni – jelentette ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a bankokkal rendkívül nehéz megegyezni. Talán könnyebb a telekommunikációs cégekkel, amelyek képviselőivel a héten találkozik. Hangsúlyozta: elvárják az önkéntes árcsökkentést, itt viszont sokkal nagyobb esélyét látja, hogy nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba.
A banki díjak emelkedése készteti lépésre a kormányt
A tárcavezető korábban is beszélt arról, hogy a számladíjak jelenlegi emelkedése nem indokolt. A nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy ez a fajta emelkedés nem indokolt,
ezért ha kell, itt is lépni fog a kormány.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy a tranzakciós illeték áthárítása után tavasszal 3,7 százalékkal emelkedhetnek a banki díjak. A tavaszi díjemelési hullám a tranzakciós illeték emelése utáni drágulást követi: a bankok fél év elteltével terhelhették tovább ügyfeleikre az átutalások és készpénzfelvételek után felszámított, a költségvetésbe fizetendő illeték ötvenszázalékos emelkedését.
A jogszabályok értelmében a díjemelésekről az ügyfeleket hatvan nappal azok bevezetése előtt tájékoztatni kell, ezért a fogyasztói árak emelkedése miatti díjemelésekre március végétől, de inkább április elejétől kell majd számítani.
Ripost hírek
