Kölcsönös orosz-ukrán dróntámadások

Újabb támadásokat indított Oroszország és Ukrajna, mindkét fél több légicsapást és dróntámadást hajtott végre.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közlése szerint 126 ukrán drónt fogtak el orosz terület fölött az éjszaka folyamán. Az éjjel indított ukrán drónok közül 64-et a volgográdi, illetve a voronyezsi régió felett fogtak el, míg a többi a határhoz közeli térséget vette célba – közölték.

Andrej Bocsarov, a Volgográdi terület kormányzója megerősítette, hogy

a lelőtt drónok törmelékei tüzet okoztak Volgográd városban, a Lukoil vállalat egyik olajfinomítója közelében,

de több részletet nem árult el.

Helyi sajtójelentések szerint a közeli repülőtereket ideiglenesen lezárták. Az orosz védelmi tárca arról is hírt adott, hogy a kurszki régió nyugati részén visszafoglalták Rubansinya és Zaolesenyka települést.

Oroszország sem maradt tétlen, ugyanis az ukrán légierő közlése szerint

Oroszország 178 drónt indított Ukrajna ellen, valamint két ballisztikus rakétát is kilőttek ukrán területre.

Az ukrán légvédelem 130 drónt semmisített meg, azonban további 38 drón eltűnt a radarról.

Az éjjeli támadások során jelentős károkat okoztak Oroszország légicsapásai Ukrajnában, különösen a dnyipropetrovszki és odesszai régiókban, ahol több energetikai létesítmény is megsérült.

A DTEK ukrán energiaszolgáltató közleménye szerint az orosz légicsapások miatt mindkét térségben áramkimaradások alakultak ki.

Az ukrán csapatok továbbra is tartják magukat az orosz és észak-koreai erőkkel szemben a dél-oroszországi Kurszki területen, nincsenek körbezárva, de újabb lehetséges támadással néznek szembe az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Miután meghallgatta a hadsereg főparancsnokának jelentését, Zelenszkij az X-en reagált, miszerint Moszkva állításával szemben az ukrán csapatokat nem zárták körül Kurszkban, de Oroszország katonákat csoportosít át a közelben egy másik támadáshoz. „Ez arra utal, hogy az ukrajnai Szumi megyét készülnek megtámadni” – írta, majd hozzátette, hogy ezt az ukrán erők tudják, és számolnak vele.

„Szeretném, ha partnereink pontosan tudnák, mit tervez Putyin, mire készül, és miről nem vesz tudomást” – írta.

„Az orosz csapatok felvonultatása azt jelzi, hogy Moszkva továbbra sem vesz tudomást a diplomáciáról”

– fűzte hozzá az ukrán elnök, majd hozzátette: „Egyértelmű, hogy Oroszország folytatni akarja a háborút”.

Közleményében az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Pokrovszk közelében stabilizálódott a helyzet a frontvonalon, és Ukrajna sikerrel vetette be a hazai gyártmányú, hosszú hatótávolságú rakétáját a harcokban.

„Az új ukrán Neptun rakéta hatótávolsága ezer kilométer” – közölte Zelenszkij.

Később, a Keir Starmer brit miniszterelnök által az ukrajnai rendezésről összehívott szombati videokonferencián elhangzottakra reagálva

Zelenszkij arra kérte Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy egyértelműen jelezzék, mi az álláspontjuk a hazájának megadandó biztonsági garanciák tekintetében,

ezen belül hogy az amerikai támogatás tudatában mekkora katonai kontingenst volnának hajlandók szükség esetén ukrán földre küldeni.

„Folytatni kell a kontingensek összeállítását, amelyek aztán a jövőbeni európai fegyveres erők alapját is fogják képezni. A béke szilárdabb lesz, ha amerikai támogatással a hátuk mögött európai kontingensek lesznek a terepen” – írta Zelenszkij az X-en. Az amerikai támogatásra azért is szükség van, hogy tartós békét lehessen elérni Oroszország és Ukrajna között – tette hozzá.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz államfőnek előbb-utóbb tárgyalnia kell az ukrajnai békéről.

Starmer szombatra újabb, ezúttal virtuális csúcsértekezletet hívott össze az ukrajnai rendezés ügyében. A videókapcsolaton keresztül kezdődött megbeszélésbe a Downing Street tájékoztatása szerint 26 ország és szervezet vezetői kapcsolódtak be, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az értekezleten a brit kormányfő kijelentette: „Vlagyimir Putyinnak előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie és komoly tárgyalásokat kell folytatnia az ukrajnai békéről”.

Keir Starmer szerint

azonban a nemzetközi közösség addig sem dőlhet hátra, és nem várhatja tétlenül, amíg ez megtörténik, hanem nyomást kell gyakorolnia a tartós, szilárd béke elérése érdekében.

A munkáspárti brit miniszterelnök szerint ennek biztosítására Ukrajnát olyan mértékben erősíteni kell, hogy meg tudja védeni magát. Ebbe beleértendő Ukrajna katonai képességeinek erősítése, a pénzügyi segítség, valamint az Ukrajnának nyújtandó további, egységes támogatás feltételeinek megteremtése – tette hozzá.

Keir Starmer szerint mindemellett a cselekvésre kész országok koalíciójának fel kell készülnie bármiféle jövőbeni békemegállapodás védelmére, és fenn kell tartani a Putyinra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy az orosz elnök tárgyalóasztalhoz üljön. „Számos módja van annak, hogy ezt kollektív módon megtegyük” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Starmer szerint

Zelenszkij megmutatta, hogy Ukrajna a béke pártján áll, mivel a maga részéről elfogadta az Egyesült Államokkal kidolgozott 30 napos tűzszüneti javaslatot.

Két héten belül ez a második olyan Ukrajna-csúcsértekezlet, amelyet a brit kormány hívott össze. Március elején Londonban 18 ország vezetőinek személyes részvételével tartottak csúcstalálkozót, amelyen megállapodás született arról, hogy a résztvevők Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, Ukrajnával együttműködve hozzákezdenek az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, és ezeket a terveket áttekintik majd az Egyesült Államokkal is.

Keir Starmer a március eleji londoni csúcstalálkozón megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban.

Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

„Witkoffon keresztül Putyin információkat és további jelzéseket adott át Trump elnök számára” – mondta Peszkov. Mint fogalmazott, Putyin támogatja Trump álláspontját az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, de kérdéseket fogalmazott meg, amelyekre közösen kell megtalálni a választ. Közölte, hogy a két elnök közötti megbeszélés időpontjáról még nem állapodtak meg, erről azt követően fognak dönteni, hogy Witkoff jelentést tesz az amerikai elnöknek.

„Mindkét fél részéről egyetértés van abban, hogy egy ilyen beszélgetésre szükség van” – nyilatkozott a szóvivő.

Peszkov indokoltnak nevezte Putyin csütörtöki, a tűzszünettel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatával kapcsolatos óvatos optimizmust. Nem erősítette meg azt a Politico által közölt értesülést, mely szerint az amerikai államfő ukrajnai különmegbízottját, Keith Kelloggot orosz kérésére állították félre a tárgyalásoktól, állítólagos ukránbarát álláspontja miatt. Mint mondta, ez a kérdés amerikai belügy, amelybe az orosz fél nem avatkozik bele.

Peszkov ismételten kijelentette, hogy az Irán elleni szankciókat Oroszország törvénytelennek tartja, ezért folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a probléma megoldására.