Szoboszlai Dominik
Sikerül-e megvédenünk a szuverenitásunkat?
Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában fejtette ki álláspontját.
„Mi megoldandó problémákat látunk, amelyekkel szemben egy nemzeti kurzusnak fontos lépéseket tennie. Meg kell erősítenünk a pilléreket, a családot, a nemzeti szuverenitást, a drogellenes harcot pedig maximális fordulatszámon kell űzni, hogy megvédjük a következő generációkat” – így foglalta össze Kocsis Máté az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, hogy miért van szükség az újabb Alaptörvény-módosításra.
A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, kormány már az elmúlt 15 évben is számtalan jogszabályt hozott a drogellenes harc jegyében, ugyanakkor a kábítószerezés mára egy népproblémává vált, amivel szemben az „összes erőnket összegyűjtve, ingujjunkat felgyűrve” kell megküzdeni. A kormánypárti politikus szerint a helyzetet ugyan nehezíti, hogy egyes ellenzéki médiumok újságírói és a baloldali politikusok, városvezetők szélsőségesen liberális drogpolitikát vallanak, ugyanakkor abban bízik, hogy a még keményebb fellépéssel hosszú évek után látványosabb eredményt tudnak elérni ezen a téren is, mert a kábítószer-használatról szóló adatok jelenleg nagyon elszomorítóak.
Kocsis Máté a műsorban arról is beszélt, az Alaptörvény-módosítás nemzeti szuverenitást védő részéről még a kormánypárton belül is zajlanak a viták, hiszen abban ugyan egyetértés van, hogy az elmúlt években brutális mértékű külföldi befolyásolási kísérlet zajlott Magyarországon, amely ellen fel kell lépni, arról azonban még nincs egyetértés, hogy ehhez milyen eszközöket érdemes alkalmazni.
Attól viszont Kocsis nem tart, hogy a hazánk nemzetbiztonságára, közrendjére veszélyt jelentő emberek magyar állampolgárságtól való megfosztása alapot teremthet arra, hogy a szomszédos országokban is fellépjenek ilyen módon a határon túli magyar kisebbségekkel szemben, hiszen mint hangsúlyozta, az európai uniós tagállamok állampolgáraira a javaslatuk nem vonatkozik, a tervezet pedig kizárja a csoportos felfüggesztést és kiutasítást, így ilyenre az EU-n kívül élő kárpátaljai és délvidéki magyarok esetében sem számít. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió számos országában is fosztanak meg állampolgárságtól embereket, köztük Németországban és Franciaországban is, így ha valaki a magyar nemzeti szuverenitást veszélyezteti, azzal szemben hazánk sem maradhat eszköztelen, azt nekünk is meg kell torolni.
Az adásban szóba került az is, hogy Orbán Viktor nemrégiben bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményeznek Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán. Kocsis leszögezte, ő erre nemmel fog szavazni, döntését pedig meg is indokolta. A kormánypárti politikus szerint ugyanis olyan nincs, hogy egy ország egy csettintésre, politikai akarat miatt az Európai Unió tagja lesz, ehhez bizonyos feltételeknek meg kell felelnie, Ukrajna viszont nem tart itt. Ráadásul szerinte magyar szempontból különösen veszélyes dolog lenne az ukránok csatlakozása az unióhoz, de az egész közösséget is bajba sodorná. Kocsis szerint az Európai Unió „bölcs vezetői” sem tudnak választ adni olyan alapvető kérdésekre, mint hogy miből finanszíroznák Ukrajnát.
Megjegyezte, csak az a néppárti határozat, amelyet a tegnapi napon az Európai Parlament elfogadott, arról szól, hogy Magyarországnak 200 milliárd forintot kellene adnia az ukránok felfegyverzésére.
– tette fel a kérdést Kocsis, aki kitért arra is, hogy a Tisza Párt elnöke hiába csinál úgy, mintha ő valójában nem is támogatta volna ezt a durván háborúpárti javaslatot, és csak véletlenül került volna a neve a nyilatkozatra, szerinte ugyanis a lényeg az, hogy Magyar Péter pártcsaládja nyújtotta be és fogadta el az előterjesztést, így egyértelmű, hogy ő sem a béke oldalán van.
A műsorban kitértek arra is, hogy régi ismeretség köti Kocsist a Tisza Párt elnökéhez, hiszen egy egyetemre jártak. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, másokkal ellentétben már akkor sem volt jó véleménnyel róla,
Arra a kérdésre, hogy mit látnak akkor benne szerinte a baloldali választók, Kocsis úgy felelt, itt nem Magyar Péter fontos, hiszen az ellenzéki embereknek Magyarországon négy évente új ember nevét kell megtanulniuk, mert Brüsszelből ezt kínálják a számukra, ők pedig egyből bele is szeretnek , de szerinte amilyen gyorsan eltűnt 2022-ben a közélet színpadáról Márki-Zay Péter, úgy jár majd a Tisza Párt elnöke is.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, szerinte a 2026-os országgyűlési választásoknak az lesz a legfontosabb tétje, hogy egy brüsszeli helytartóság leszünk-e, vagy hogy továbbra is a a nemzet szuverenitását őrző kormánya lesz-e az országnak.
Egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek – olvasható az Országgyűlés honlapján.
„Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár” – hamarosan ez a szöveg is benne lesz az Alaptörvényben.
A Fidesz és a KDNP képviselői szerdán benyújtották az Országgyűlésnek Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítására vonatkozó javaslatukat– írja a Portfolio.hu. A portál emlékeztet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február 22-ei évértékelő beszédében is jelezte már, hogy bekerül a készpénzhasználathoz való jog.
Az Országgyűlés honlapján megjelent javaslat szerint a készpénz olyan törvényes fizetőeszköz, amely fizikai formájában független a digitális rendszerektől, bankoktól és más harmadik felektől.
– fogalmaznak a képviselők.
A javaslat szerint éppen ezért alkotmányos szinten szükséges rögzíteni azon alapvetést, hogy
E jog alaptörvényi szintű rögzítése garantálja azt is, hogy a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad, ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét.
A javaslat részletes indokolása szerint a módosítás célja, hogy a készpénzzel történő fizetés joga az alapvető jogok között jelenjen meg, a legmagasabb szabályozási szinten ellensúlyozva a fizetési eszközök fokozódó átterelődését az elektronikus, digitális eszközökre.
A módosítás illeszkedik azon nemzetközi törekvések közé (így például hasonló alkotmánymódosításra került sor Szlovákiában is), amelyek különféle megfontolások alapján fontosnak tartják a bankjegy, illetve pénzérme formában megjelenő hivatalos fizetőeszközök fennmaradását az elektronikus fizetési eszközök egyre gyorsabb térnyerése mellett is.
A svájci parlament már elfogadta a készpénzhasználat jogának alkotmányos biztosítására vonatkozó törvényjavaslatot
A törvényjavaslatot 185 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a képviselőház. A svájci kormány a benyújtott törvényjavaslat indoklásában elismeri a készpénz társadalmi és gazdasági jelentőségét.
Kimutatták azt is, hogy 2024 októbere és novembere között először bizonyult a leggyakoribbnak Svájcban a mobileszközökkel való fizetés 30,7 százalékkal, a betéti kártyák 24,4 és a készpénzes fizetések 24,2 százalékos részesedésével szemben.
A svájci jegybank vezetője, Martin Schlegel tavaly októberben új bankjegysorozat tervét mutatta be és azt is kijelentette, hogy
mert megbízhatósága mellett az az előnye is megvan, hogy áramszünet vagy informatikai meghibásodás esetén is használható. Az új törvényjavaslatot a szerdai szavazás után még a Szenátusnak is át kell tekintenie.