Egészen pontosan ennyivel csökkenhet fontos élelmiszerek ára

Kedden jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 30 alapvető termék esetében az árrés nem lehet több tíz százaléknál, miután egyes élelmiszerek esetében ez a 140, sőt akár a 230  százalékot is közelíti – írja a Világgazdaság.

Ilyen például a tej, ahol a kereskedők haszonkulcsa jelenleg 68 százalék. A kormány intézkedésének következtében a tej ára több mint harmadával, közel 34,5 százalékkal csökken. 

A csirkeszárnyon jelenleg 42,5 százalék az árrés, így ott a tízszázalékos limit valamennyivel kisebb hatást érhet el, de még mindig a korábbi árat közel negyedével (majdnem 23 százalékkal) mérsékli. 

A Nagy Márton által említett másik két tétel esetében igazán nagy az áresés a kormány intézkedésének hatására, ugyanis a 136 százalékos árréssel árult vaj ára kevesebb, mint a korábbi felére esik és 53,4 százalékkal lehet az olcsóbb.

Végezetül a 226 százalékos haszonkulcs mellett árult tejföl ára a jelenlegi harmadára eshet, a tízszázalékos árrés alkalmazásával ugyanis több mint 66 százalékkal kerül majd kevesebbe.

Amint korábban többen is megírták, a kormány véget vet az indokolatlan és túlzó áremeléseknek, és március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében vezet be árkorlátozást. A kedd délelőtti miniszterelnöki bejelentés lényege a következő: a 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedő árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot.

Március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében vezet be árkorlátozást a kormány. A miniszterelnök korábban kijelentette, hogy az indokolatlan és túlzó áremelkedések megfékezésére tárgyalásokat folytattak az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel.

– mondta Orbán Viktor –, ezért március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedő árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.

– fogalmazott.

Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat, és ezt a kormány ellenőrizni is fogja. Orbán azt is jelezte, hogy ezeket az intézkedéseket május végéig tartják hatályban, akkor felülvizsgálják, és ha szükséges, fenntartják őket.

Lapunk is megkapta az összes olyan tételt, amely májusig biztosan olcsóbban lesz kapható:

• csirkemellfilé,
• csirkecomb,
• csirke far-hát,
• csirkeszárny,
• egész csirke,
• pulykamellfilé,
• UHT-tej, 1,5 százalék zsír,
• UHT-tej, 2,8 százalék zsír,
• ESL-tej, 1,5 százalék zsír,
• ESL-tej,, 2,8 százalék zsír,
• étolaj,
• sertészsír,
• margarin,
• vaj,
• finomliszt,
• rétesliszt,
• késői burgonya,
• kristálycukor,
• sertéscomb,
• sertéskaraj,
• sertésoldalas,
• sertéstarja,
• tojás,
• tejföl,
• trappista,
• tehéntúró,
• natúr joghurt,
• gyümölcsjoghurt,
• fokhagyma,
• párizsi.

A Magyar Közlöny kedd este kiadott számában megjelent Orbán Viktor miniszterelnök rendelete arról a harminc élelmiszertípusról, amelyeknél a kereskedőknek csökkenteniük kell a hasznot, és ezáltal a termékek bolti árát is. Mint kiderült, a rendelkezés jövő hét hétfőn, március 17-én lép hatályba, és többek közt az is szerepel a rendeletben, hogy milyen büntetést kaphatnak azok az élelmiszerláncok, amelyek nem tartják be az előírást.

Mint előzőleg írtuk, Orbán Viktor egy Facebook-videóban jelentette be kedd reggel, hogy korlátozzák 30 élelmiszer bolti árát. Később az is kiderült, hogy pontosan mely élelmiszerek lesznek ezek.

Ahhoz viszont, hogy mindez hivatalossá is váljon, egy kormányrendeletre is szükség volt. Ez kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről címmel.

Az Orbán Viktor által jegyzett rendeletben – amelyet a veszélyhelyzeti kormányzásra, illetve számos korábbi törvényi szabályozásra hivatkozva hoztak meg – felsorolták a minap a sajtóban már megjelent listát, amelyen csak kisebb pontosításokat hajtottak végre (például a tojás esetében pontosították, hogy a Gallus domesticus nevű állatfaj, vagyis a házi tyúk tojására terjed ki a korlátozás, más madárfajokéra nem).

Ezzel összefüggésben előírták azt, hogy ezen termékek esetén az árrés, vagyis a kereskedők haszna:

• a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 10 százalék lehet.

Fontos kitétel továbbá az is, hogy

a rendelet 2025. március 17-én lép hatályba, de bizonyos előírásait csak némi türelmi idő után, a rendelet hatálybalépését követő ötödik munkanaptól kell alkalmazni.

A rendelet 2025. május 31-én veszti hatályát – de a kormányfő előzőleg jelezte, hogy akár meg is hosszabbíthatják május végén, amennyiben erre szükség lesz.

Előírták, hogy kötelező lesz a boltok polcain tartani az árcsökkentett termékeket

Orbán Viktor korábban arról is beszélt, hogy ellenőrizni fogják, valóban betartják-e a boltok az előírást. Ezzel összefüggésben most részletezték azt is, hogy aki megsérti  a rendelet előírásait, annak ötmillió forintnyi bírságot kell befizetnie minden egyes termékkategória után.

Ezenkívül másfajta bírságokat is ki lehet majd szabni, ugyanis a rendeletben kötelezettségeket írtak elő a kereskedőknek azzal kapcsolatban is, hogy milyen arányban árulhatnak saját márkás terméket az adott termékcsoportokban. Azokra, akik ebből a szempontból követnek el jogszabálysértést, 500 ezer és 2 millió forint bírságot lehet kiszabni.

Továbbá a rendeletben előírták azt is, hogy

a boltoknak a 30 érintett termékből kötelező akkora mennyiséget naponta forgalomban tartaniuk, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen – vagyis meg lehessen vásárolni az árcsökkentett élelmiszereket.

Aki ezt megsérti, az szintén bírságra számíthat, 500 ezer és 2 millió forint közti értékben. Sőt, ez esetben azt is el lehet rendelni, hogy a kereskedő a tevékenységét a jogsértéssel érintett üzletben nem folytathatja tovább, akár fél évig sem.

Fontos kitétel emellett az is, hogy a rendelet valójában nem vonatkozik az összes olyan üzletre, ahol élelmiszert lehet vásárolni.

A rendelet ugyanis csak azokra a kereskedőkre vonatkozik, akik élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem megjelöléssel feltüntetett tevékenységet folytatnak, és akiknek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az egymilliárd forintot meghaladta. Vagyis: például egy olyan kisbolt, ahol ennél alacsonyabb volt a nettó árbevétel, mentesülhet az előírások alól. Ugyanakkor azt is előírták, hogy nemcsak a hagyományos boltokat, hanem az online áruházakat, kereskedőket is érintik a szabályozások (az egymilliárd forintos kitételre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felhívta a figyelmet nemrég).

Emellett arra is kitértek a szabályozásban, hogy szükség esetén  az érintett üzleteket a kormány kötelezheti arra, hogy egy kormányzati tájékoztatást tegyenek ki az árcsökkentő intézkedésről. Ennek formáját és tartalmát az általános politikai koordinációért felelős miniszter határozhatja meg  a rendelet szerint, és a kereskedő köteles lesz jól látható helyre kifüggeszteni azt (vagy online kereskedelem esetén a weboldalon feltüntetni). Aki ezt elmulasztja, az egymillió forintos bírságot kap az ügyben eljáró hatóságtól.

A kormány a jelek szerint a magas infláció miatt tartotta szükségesnek a beavatkozást. Orbán Viktor kedd reggeli bejelentése nem sokkal azután történt meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közölte a friss adatokat, amelyek szintén azt igazolták, hogy nem kismértékben emelkedett az élelmiszerek ára a közelmúltban. Az inflációval kapcsolatban utóbb a Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy közleményt. 

Március 17-től életbe lép az alapvető élelmiszerek árrés-szabályozása, amely kizárólag az évi 1 milliárd forint feletti nettó árbevételű kereskedőket érinti.

Március 17-től életbe lép az Orbán Viktor által bejelentett árrés-szabályozás, amely harminc alapvető élelmiszert érint. A kormány a drágulás miatt lép közbe, miután az önkéntes árcsökkentési felhívásra nem kapott megfelelő választ a kereskedelmi láncoktól.

Nagy Márton ezzel kapcsolatban szerdán közösségi oldalán kiemelte:

Az árrés korlátozása az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik

A szabályozás értelmében az érintett termékek árrése nem emelkedhet, a 10 százalék feletti haszonkulcsokat pedig 10 százalékra vagy az alá kell csökkenteni. Az intézkedés azokra a kereskedőkre vonatkozik, akik 2023-ban egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt értek el.

A kormány számításai szerint az új rendszer 10-15 százalékos árcsökkenést hozhat, az élelmiszer-inflációt pedig 2 százalékponttal csökkentheti. Az intézkedés egyelőre május végéig lesz érvényben, a hatását folyamatosan elemzik.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a kereskedők nem csökkenthetik az érintett termékek készleteit, és szigorú ellenőrzések várhatók. A fogyasztóvédelmi hatóság akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhat, súlyos esetben pedig boltok bezárására is sor kerülhet.

Ha a szabályozás nem hozza a várt eredményt, a kormány meghosszabbíthatja az intézkedést, sőt akár újabb árstop is bevezethető.