Döbbenetes iramban fegyverkezik Európa

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss kutatást publikált a fegyverimport és fegyverexport globális alakulásáról a 2015–2019-es és 2020–2024-es időszakokat összehasonlítva. A vizsgálat, amit a hirado.hu ismertetett rámutat, hogy miközben a fegyverszállítások globális volumene nem változott, Európába hatalmas mennyiségben érkeznek a fegyverek.

Mintegy 155 százalékkal nőtt 2020 és 2024 között a főbb fegyverek európai behozatala a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest, miközben a fegyverszállítások globális volumene semmit sem változott a két időszakot összehasonlítva. Ennek oka, hogy az Európába és Amerikába irányuló fegyverszállítások növekedését ellensúlyozta az összes többi régióba irányuló transzferek általános csökkenése – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet friss kutatásából.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy Európa és egyben az egész világ legnagyobb fegyverimportőre Ukrajna volt 2020 és 2024 között. A háborús ország az említett időszakban a globális fegyverimport 8,8 százaléka felett rendelkezett. Ez a mennyiség csaknem százszoros növekedést jelentett a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest. A sorban az Egyesült Királyság és Lengyelország következett a globális behozatal 2,5, illetve 2,4 százalékával.

Forrás: Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet

Magyarország globális viszonylatban a 37. helyen áll 0,7 százalékkal, az európai országok között azonban ezzel a mennyiséggel négyes holtversenyben hazánk számított a 12. legnagyobb fegyverimportőrnek az elmúlt négy évben. Németországgal, Belgiummal és Szerbiával álltunk azonos szinten. Érdekesség, hogy a magyarországi fegyverimport 51 százaléka Németországból érkezik, míg a világ legnagyobb fegyverexportőrének számító Egyesült Államok részesedése 17 százalék, Norvégiáé pedig 11 százalék.

Ahogy az a kutatásból kiderült,

a fegyverek 53 százaléka az Egyesült Államokból érkezett Európába, ami jelentős gyarapodást jelent a 2015 és 2019 között vizsgált periódushoz képest, amikor az európai fegyverimport 41 százalékát adta Amerika.

A kontinens következő legnagyobb beszállítói Németország (6,8 százalékkal) és Franciaország (5,3 százalékkal) voltak, azonban utóbbiak már csak az európai fegyverbehozatal jóval kisebb mennyisége felett diszponáltak.

Hatalmas löketet adott az orosz–ukrán háború

A kutatók külön kitértek arra, hogy az orosz–ukrán háború milyen hatással volt az európai fegyverkezésre. Kiderült, hogy a 2022. februári orosz invázió óta legalább 35 állam szállított jelentősebb mennyiségű fegyvert Ukrajnának, a legtöbb esetben segélyként. Míg 2022 előtt Ukrajna még alig importált fegyvert, addig 2023-ban és 2024-ben már messze a legnagyobb fegyverimportőr volt globális szinten, aminek köszönhetően a 2020 és 2024 közötti periódusban sikerült a világ legnagyobb importőrévé előlépnie. Az Ukrajnának szállított fegyverek többsége az Egyesült Államokból származott (45 százalék), amelyet Németország (12 százalék) és Lengyelország (11 százalék) követett.

Három teljesen felszerelt és felfegyverzett katonából álló osztag áll egy dombon a naplemente fényében. (Fotó: Getty Images)

Mint írják, 2024-ben nőtt Ukrajna nagyobb hatótávolságú csapásmérési képessége, mivel több állam is szállított nagy hatótávolságú rakétákat és repülőgépeket, és néhányan azt is engedélyezték Kijevnek, hogy ezeket a fegyvereket orosz területen lévő célpontok megtámadására használja. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok például 300 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállított, Dánia, Hollandia és Norvégia pedig harci repülőgépeket.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kutatása szerint Oroszország a 2020–2024-es időszakban csupán a globális fegyverimport 0,5 százaléka felett rendelkezett, ugyanis Oroszország történelmileg többnyire a hazai termelésre támaszkodott a fegyverek iránti szükségletének kielégítésében. Ebben az  időintervallumban elsősorban 100 kilométeres hatótávolságú rakétákat és egyirányú támadó drónokat importált Iránból, valamint tüzérséget és 450 kilométeres hatótávolságú rakétákat Észak-Koreából. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az Észak-Koreából származó import megsértette az ENSZ fegyverembargót a szállító állam ellen.

A tanulmány szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország első, 2014-es ukrajnai inváziója jelentős mértékben megnövelte a fegyverek iránti keresletet a NATO európai tagállamai körében. Összességében 2015–2019 és 2020–2024 között több mint kétszeresére – 105 százalékkal – nőtt ezeknek az országoknak a fegyverimportja.

Felidézték, hogy nagyjából ugyanebben az időszakban (2017–2021) a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök első kormányzása alatt válságba kerültek, ráadásul 2024-ben, Trump második elnöksége előtt még feszültebb lett a viszony. Ennek következtében az európai NATO-tagállamok részéről felhívások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy tegyenek lépéseket a fegyverimporttól való függőségük csökkentésére és az európai fegyveripar megerősítésére. Mindazonáltal az európai NATO-országok fegyverimportjának 64 százaléka 2020 és 2024 között mégis az Egyesült Államokból származott, ami lényegesen nagyobb arányt jelentett 2015–2019-hez képest (52 százalék).

Minden NATO-tagállamnak teljesítenie kell a védelmi kiadásokra vonatkozó, GDP-arányos 2 százalékos célkitűzést az észak-atlanti szövetség júniusi csúcstalálkozójáig – közölte csütörtökön Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója – írja az MTI.

Donald Trump amerikai elnök „ezt világossá tette és a minimumot el kell érni” – szögezte le Waltz a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján.

„100 százalékon kell lennünk ebben júniusban a NATO-csúcson”

– tette hozzá.

Növelni kell az európai fegyveripar kapacitását, és a kontinens védelmében fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre is – szögezte le egybehangzóan Donald Tusk lengyel és Petteri Orpo finn miniszterelnök a kétoldalú tárgyalásaikat követő közös varsói sajtóértekezleten korábban.

Orpo elmondta: egyetértettek abban, hogy szükség van erős európai védelmi rendszerre, valamint a lőszergyártás növelésére is.

„Amíg csak lehetséges, támogatni kell Ukrajnát” – hangsúlyozta a finn kormányfő, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai nem változtak meg, ezért az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért.

„Azt hiszem, mi mint Oroszországhoz közel fekvő országok, pontosan tudjuk ezt” – jegyezte meg Orpo.

Tusk elmondta: a két ország szükségesnek látja a védelmi ipar kapacitásának bővítését. Ezen a területen egész Európának növelnie kell a kiadásokat és erőfeszítéseket – tette hozzá.

„Radikális növelésről beszélünk” – húzta alá a lengyel kormányfő. Úgy ítélte meg, hogy Európának, ezen belül Finnországnak és Lengyelországnak „a legrosszabb forgatókönyvekre kell felkészülnie”.

Tusk elmondása szerint a tárgyalások napirendjén szerepelt az európai menedékjogi rendszer „szükséges reformja” is . „A jelenlegi szabályozás nem ad választ azokra a fenyegetésekre, amelyeket Oroszország és Fehéroroszország politikája teremtett e téren” – fogalmazott.

A fenyegetések miatt csökkentek az idegenforgalmi bevételek Lengyelország és Finnország érintett határ menti térségeiben, és ezek a veszteségek közös, megoldandó problémát jelentenek – mondta Tusk. Bejelentette: Varsó és Helsinki együtt fog működni annak érdekében, hogy az Európai Unió forrásokat különítsen el az érintett határ menti régiók támogatására.

Lengyelország tovább erősíti a fehérorosz határon 2022-ben a migrációs nyomás miatt létesített, riasztórendszerrel felszerelt acélfalat, és Finnországgal, valamint a három balti országgal, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával együtt összehangolja a határvédelmét – folytatta. „Nem lehetnek gyenge láncszemek” – fogalmazott Tusk.

A lengyel kormányfő bejelentette: Varsó és Helsinki a polgári védelem terén is együtt fog működni, mivel a varsói kormány e téren korszerűsítésre törekszik. Orpo elmondta: kész támogatni Lengyelországot, hiszen Finnország jól felkészült ezen a téren, tekintve, hogy átfogó polgári védelmi rendszert épített ki.

Európa nem fog tudni megnyerni egy fegyverkezési versenyt Oroszországgal szemben – így kommentálta csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az EU katonai terveivel kapcsolatos nyilatkozatait.

Dmitrij Peszkov többek között Donald Tusk csütörtöki kijelentésére reagált, a lengyel miniszterelnök ugyanis azt mondta, hogy

Európának fegyverkezési versenyt kell indítania Oroszországgal szemben,

ezt pedig Moszkva nem fogja tudni megnyerni.

Peszkov ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nem is kíván ilyen versenybe beszállni.

„Nem fognak ellenünk nyerni. Mert mi nem veszünk részt ebben a játékban” – szögezte le a Kreml szóvivője a TASZSZ beszámolója szerint.

„Nekünk más elfoglaltságunk van: biztosítani a saját érdekeinket” – tette hozzá Peszkov.