POLITIK
Erről beszélt a kormánybiztos.
Egyre növekszik a feszültség a USAID-botrány kapcsán az amerikai baloldal által működtetett globális korrupciós rendszer kivizsgálása ügyében – mondta közösségi oldalán közzétett videójában László András, a USAID-pénzek felderítésével megbízott kormánybiztos.
László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. december 17-én. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka Fotó: Bodnár Boglárka
Egyre növekszik a feszültség a USAID-botrány kapcsán az amerikai baloldal által működtetett globális korrupciós rendszer kivizsgálása ügyében.
A hét elején Marco Rubio amerikai külügyminiszter felfüggesztette a programok 83 százalékát, ami több tíz milliárd dollárt érint világszerte. Nagyon sok NGO panaszkodik is, hogy nem tudják folytatni működésüket. Amerikában pedig politikusok arról nyilatkoznak, hogy akár börtön is járhatna a baloldali politikusoknak ezért, ha ezekből a pénzekből saját kampányukat finanszírozták
– hangsúlyozta bejegyzésében László András. Hozzátette:
Amikor elmondtam a USAID munkatársainak azt, hogy Magyarországon milyen célra és kik kaptak ezekből a pénzekből, és van már tapasztalatunk azzal kapcsolatban, hogy 2022-ben illegális kampányfinanszírozás valósult meg amerikai pénzekből, erre nekem a USAID egyik belső ellenőre is megerősítette, hogy ők is úgy fogják vizsgálni a magyar USAID-finanszírozású költéseket, hogy annak akár büntetőjogi következménye is lehet.
A USAID-pénzek felderítésével megbízott kormánybiztos kijelentette, a USAID ellenőrei nyitottan fogadták a magyarországi USAID-projektekről készült beszámolót.
Nagyon is nyitottak voltak a beszámolómra arról, hogy Magyarországon eddig mit tudunk a projektekről, mennyit költöttek, kik kapták és milyen rendszeren keresztül. Nagyon előremutató tárgyalásokat tudtam folytatni, és megkezdődik a konkrét finanszírozási projekt kivizsgálása
– mondta a kormánybiztos.
A magyarországi baloldal az amerikai külügyminisztérium adatai szerint 7,4 millió dollárt kapott arra, hogy választásokon megbuktassa Orbán Viktort és kormányát – állapítja meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a USAID-pénzek magyarországi kiosztásáról és felhasználásáról. A dokumentum lerántja a leplet egy korrupciós hálózatról, amelynek célja a hazánkban törvényesen megválasztott nemzeti kabinet leváltása, megpuccsolása. A jelentés megállapításait bemutató cikksorozatunk negyedik részében arról lesz szó, hová kerültek a „jogállamiság” címszóval kiosztott pénzek és mennyi forrás jutott a választási részvétel felturbózására.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) logója Fotó: Orlando Sierra Forrás: AFP
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) A USAID-botrány magyarországi korrupciós szálai című jelentése nagy port kavart a múlt hét második felében. A tanulmányt a balliberális sajtó nem győzte kritizálni, lejáratni, miközben a dokumentumban fontos megállapítások jelentek meg arról, hogyan, miért és kiknek a segítségével akarta befolyásolni a közép-európai regionális politikát a Demokrata Párthoz hű amerikai mélyállam, a külügyminisztérium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, vagyis a USAID. Nem véletlen, hogy a dokumentum kiemelt figyelmet kapott, hiszen megdöbbentő tények láttak napvilágot a program kapcsán.
Terrorizmusra és jogállamiságra is jutott
A segélynek álcázott amerikai pénzek szétosztása során olyan szervezetek is kaptak a forrásokból, mint a palesztin Hamász vagy az afganisztáni talibán, illetve többtucatnyi más terrorszervezet. Mindez nem a véletlen műve volt, ugyanis a USAID-támogatásokat sokszor nem transzparens módon osztották ki, és a nyilvános adatbázisokból sem lehetett mindig kideríteni a végső kedvezményezettet.
2021-ben hozták létre a USAID-en belül a közép-európai programot, a CEP-et, amelyen keresztül főként Magyarországra és Lengyelországra fókuszálva támogatták a baloldali ellenzéket, az álcivil, politikai nyomásgyakorló csoportokat és a függetlennek mondott, ám valójában kormányellenes sajtót.
A CEP négy fő célkitűzése a politikai nyomásgyakorló szervezetek kapacitásainak növelése; a „független média” erősítése; a jogállamisági és antikorrupciós jogőrképességek fejlesztése és a választási, illetve politikai folyamatokban való részvétel fokozása volt. Minderre legalább 35 millió dollárt költöttek. Izgalmas kérdés, hogy kikhez is vándorolt ez a rengeteg pénz.
Az álcivil szférában a pécsi Emberség Erejével Alapítvány feladata volt, hogy az amerikai pénzeket becsatornázza más, nyomásgyakorló politikai szervezetekhez, amelyet eredményesen végre is hajtott: 365 millió forintot osztott szét 276 pályázó szervezet között. Az úgynevezett „független média” is százmilliókat kapott. Őket a USAID a Zinc Networkön keresztül támogatta, ám a pénzosztásba beszállt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és az amerikai külügyminisztérium is.
Ez azonban nem minden: az álcivil nyomásgyakorló szervezetek még a „jogállamiság feletti őrködés” és a választási részvétel fokozása érdekében is juthattak pénzekhez, méghozzá nem is kevéshez.
Árnyak a sötétben
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése felidézi, hogy a USAID és az amerikai külügyminisztérium régóta szorosan együttműködve szervezik programjaikat és alkotnak országra lebontott stratégiákat. „A stratégiaalkotást megkönnyítette, hogy a két intézmény, illetve a USAID köré épült nonprofit (és forprofit) szervezetek között nagy volt az átjárás, a mélyállam érdekeit hatékonyan képviselő hivatalnokok gyakran ültek át egyik szervezetből a másikba annak megfelelően, hogy éppen hol volt nagyobb szükség a szakértelmükre. A Közép-Európa-program részleteit is ennek megfelelően alakították ki” – olvasható az SZH jelentésében.
A dokumentumban megnevezik azokat a szervezeteket, amelyek részt vettek a magyarországi szuverenitás elleni támadás előkészítésében. Ezek
- az Uzra Zeya vezette Polgári Védelem, Demokrácia és Emberi Jogok Államtitkársága az amerikai külügyminisztériumban;
- az Erin M. Barclay vezette Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatala;
- illetve az Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatala.
Ez utóbbi vezetője Karen Dornfried államtitkár volt, aki Anthony Blinken exkülügyminiszter főtanácsadójaként is tevékenykedett az európai ügyeket illetően. Dornfried, mielőtt a Biden-kormányban vállalt tisztséget, 2014 és 2021 között a USAID közép-európai programjának (CEP) megvalósításában közreműködő The German Marshall Fund of the United States (GMF) elnöke volt – s ekkor már másodszor dolgozott a szervezetnél. 2012 és 2014 között Barack Obama elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának európai ügyekért felelős tagja, azt megelőzően a Nemzeti Hírszerzési Tanács tagja.
A USAID részéről az Európa és Eurázsia Hivatala, valamint a Fejlődés, Demokrácia és Innováció Hivatala vett részt a CEP előkészítésében.
Utóbbi 2023-ban esett áldozatául a USAID-n belül gyakori szervezeti átalakításoknak, amelyek nehezebbé teszik a támogatások útjának feltárását, akadályozzák a programok megvalósulásának ellenőrzését.
Fókuszban Magyarország
A CEP leírása szerint a USAID együttműködő partnerein keresztül a helyi szervezeteknek nyújtott anyagi és szakmai támogatást Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, valamint Szlovéniában. A támogatásokat célok szerint négy fejezetre osztották:
A politikai nyomásgyakorló szervezetek kapacitásainak növelése,
- a „független média” erősítése,
- a jogállamisági és antikorrupciós jogőrképességek fejlesztése és
- a választási, illetve politikai folyamatokban való részvétel fokozása.
Az ötévesre tervezett programra – amelynek előkészítése a kongresszusi dokumentumok szerint már 2021 elején elkezdődött – a USAID hivatalosan 35 millió dollárt különített el. Ebből 10-10 milliót szánt az első és a második, 7,5-7,5 milliót a harmadik, illetve a negyedik fejezetre.
A forrásokat nem egyenlően osztották el: Magyarországot és Lengyelországot minden alprogramban a beavatkozások elsődleges célpontjaként tüntették fel, az első és a negyedik fejezet támogatásait pedig szinte kizárólag erre a két országra összpontosították. A program fókuszában azonban egyértelműen Magyarország állt, amit megerősít az a tény, hogy 2023. február 9-én – alig két hónappal a program indulásáról szóló hivatalos bejelentést követően – maga a USAID ügyvivője, Samantha Power utazott Budapestre, hogy az amerikai beavatkozás részleteiről egyeztessen a hálózat magyarországi koordinátoraival és főbb szereplőivel – foglalta össze az SZH.
A Közép-Európa Program költségvetése
A hivatal megpróbálta kibogozni a USAID közép-európai programjának költségvetését, ám olyan sok ellentmondó információt találtak a nyilvánosan elérhető forrásokban, hogy a végső számokat talán csak az amerikai dokumentumok ismeretében lehet majd biztosra venni.
Egy példa a sok közül: Samantha Power egy 2023-as szenátusi meghallgatáson arról beszélt, hogy az ügynökség 2021-ben nyolcmillió dollárt kapott a kongresszustól, majd még 7,5 milliót 2022-ben csak a program megvalósítására, amire a kongresszus öt év alatt összesen 20 milliót fordítana. A CEP koordinátorainak a USAID közben azt kommunikálta, hogy a projektre 35 millió dollárt különítettek el, vagyis kis híján kétszer annyit, mint amennyit Power bevallott a kongresszus előtt.
Bármennyire pazarló volt is a USAID gazdálkodása, bármennyire csalások tarkították a működését, feltételezhetjük, hogy a valóságban a program ötéves időtartama alatt a nyilvánosságra hozott összegeknél többet költöttek céljaik megvalósítására. Ezt a feltételezést erősíti az a tény is, hogy 2022 és 2024 között csak Magyarországra kilencmillió dollárnyi forrás érkezett a USAID-programok finanszírozására – jóval több, mint amennyit a program földrajzi és időkerete indokolt volna.
A program koordinátorai
A USAID a közép-európai program indítása előtt egyeztetett az amerikai kormányzati szereplőkkel, az Európai Bizottsággal, valamint a programban érintett országok amerikai követségeivel. A célországok kormányait, állami intézményeit azonban nem tájékoztatta sem a program céljairól, sem a beavatkozásokat koordináló vállalatok, alapítványok által alkalmazott eszközökről – állapította meg az SZH.
Az ügynökség a program első fejezetének, a civil szervezetek kapacitásfejlesztésének megvalósítására a The German Marshall Fund of the United Statesszel (GMF) szerződött, a második fejezet („médiafejlesztés”) koordinálását a Zinc Network Limitedre, valamint az International Research & Exchanges Boardra (Irex) bízta, a harmadik fejezet („jogállamisági watchdog képességek fejlesztése”) programfelelőse a Dexis Consulting Group, illetve a GMF lett, a negyedik fejezetnek („civilek politikai szerepvállalása”) pedig a National Democratic Institute (NDI) volt a koordinátora. Bár a program indulását hatalmas hírverés kísérte, a USAID erőfeszítést tett azért, hogy eltitkolja, mely szervezetekkel szerződött a CEP koordinálására. Sőt, a programfelelősöknek kikötötte: fenn kell tartaniuk a látszatot, hogy az amerikai kormánytól és az ügynökségtől függetlenül végzik tevékenységüket.
Ennek érdekében indított a GMF saját közép-európai finanszírozási programot Engaging Central Europe (ECE) néven 2022-ben; ezért írt ki pályázatokat a Zinc Central Europe Media Program (CEMP) címen 2022 októberétől; ezért kezdett az NDI saját regionális projektet 2022 novemberében Central Europe Civic Engagement Project (CECEP) néven; és ezért lett a koordinátora a GMF európai leányszervezete, a Transatlantic Foundation (TF) az Európai Bizottság Polgárok, esélyegyenlőség, jogok és értékek (Citizens, Equality, Rights and Values – CERV) programján belül futó Proteus támogatási programnak.
Mindegyik projekt a „veszélybe került közép-európai demokráciák megerősítését, az autokrata tendenciák elleni küzdelmet” jelölte meg fő célkitűzéseként – ahogy a USAID eredeti programkiírása is. A finanszírozási modell bonyolultsága kapcsán érdemes megemlíteni: a USAID programjainak végrehajtásáért felelős koordinátorszervezetek más amerikai kormányzati forrásokból, amerikai magánalapítványoktól, sőt esetenként Brüsszeltől is kaptak forrásokat.
Ripost hírek
