POLITIK
A TASZ jár az élen.
Az a fő bajuk a kábítószerek népszerűsítését célzó törvénymódosítási javaslattal, hogy keresztülhúzza a számításukat – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, súlyos hibát követnek el a TASZ vezetői, amikor bírálják a magyar kormány drogellenes intézkedéseit, mert amikor a legalizáció útjára lépett nyugati példákat hozzák fel, figyelmen kívül hagyják, hogy Amerikában az egyik szer vezető halálokká vált. Hozzátette, az USA-ban rájöttek arra, hogy ez az út nem járható, ezért Donald Trump elnök háborút hirdetett a drogok ellen, hasonlóan a magyar kormányhoz -írta a Magyar Nemzet.
Súlyos hibát követnek el a TASZ vezetői, amikor bírálják a magyar kormány drogellenes intézkedéseit és a legalizáció útjára lépő Amerikával, illetve Nyugat-Európával példálóznak – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intéztet stratégiai igazgatója. A TASZ érvként éppen azt az USA-t hozta fel példának, ahol annyira elszabadult a drogfogyasztás, hogy a fentanil nevű szer mára vezető halálokká vált.
Kardos Tamás, a TASZ drogpolitikai vezetője szerint az Egyesült Államok kihátrált a zéró tolerancia, vagyis a „drogellenes háború” politikájából, és a legalizáció felé mozdul el. Ennek meg is lett az eredménye, mivel a használatot engedő amerikai államokban 20 százalékkal gyakrabban használnak cannabist, mint azokban az államokban, ahol tiltott a használata.
Oregon államban öt évvel ezelőtt törvényesítették a „kemény drogokat”, melynek következtében egy év múlva ötödével nőtt a halálos kimenetelű túladagolások száma az előző évihez képest.
Beköszöntött a drogapokalipszis
A DKI stratégiai igazgatója hangsúlyozta: az Egyesült Államok azon részein, ahol a drogliberalizációs lobbi célba ért, valóságos drogapokalipszis köszöntött be, olyan társadalmi pusztítás, ami családokat tett tönkre. Az amerikai állampolgárok az életükkel és az egészségükkel fizették meg ennek az árát, a közbiztonság rohamosan romlásnak indult, a drogkereskedők pedig meggazdagodtak.
Nem csoda az sem, hogy még a balliberális New York Times is a legalizáció ellen kezdett el érvelni. Az USA-ban rájöttek arra, hogy ez az út nem járható, ezért Donald Trump elnök háborút hirdetett a drogokkal szemben, csakúgy, mint a magyar kormány
– magyarázta.
Támad a TASZ, csak nem mond igazat
Kardos szerint az ENSZ több mint egy évtizede a dekriminalizáció felé való elmozdulást sürgeti, ami egész egyszerűen nem igaz. Hogy a különféle ENSZ-rendezvények előszobáiban nyüzsgő drogpárti aktivisták ezt nyilatkozzák, attól még nem fog az ENSZ hivatalos álláspontjává válni. A szikár valóság az, hogy mind az ENSZ, mind az EU a drogok teljes tiltását tartja üdvözítőnek kereskedelem, terjesztés és előállítás terén – fogalmazott Téglásy Kristóf.
Hozzátette,
Kardos támadja a DKI-t is, degradálni próbálva az ott dolgozó szakembereket, valamint szintén támadja a gyermekvédelmi törvényt, amit egyenesen homofób törvénynek nevez.
A szegénység és az alkohollal való összehasonlítás erőltetésével próbálja nevetségessé tenni a kormányzati intézkedéseket, miközben ő is fő problémaként azonosítja a vidéki dizájnerdrog-fogyasztást, ami ellen a kormányzati intézkedések leginkább irányulnak. Nagyon erősen kritizálja, hogy a kormány alaptörvényi szintre kívánja emelni nemcsak a drogterjesztés, -előállítás és -kereskedelem témakörét, hanem a népszerűsítését is – mutatott rá.
A kormány keresztbe tesz a droglobbinak
A DKI stratégiai igazgatója szerint jellemző és árulkodó, ahogy Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója fogalmaz: a népszerűsítés tiltása „akár felesleges öncenzúrához is vezethet, például olyanok esetében, akik az ártalomcsökkentés kiterjesztését szeretnék elérni, vagy más kábítószer-fogyasztással kapcsolatos […] tevékenységet végeznek.”
Itt van a kutya elásva. Az egész törvénymódosítási javaslattal az a droglegalizációs lobbi fő problémája, hogy keresztülhúzza a számításukat.
Hiába az átnyomott fővárosi stratégia, hiába a soha meg nem valósított hozzá kapcsolódó akcióterv, a szakmai definíciót tévesen alkalmazó ártalomcsökkentő szemlélet nem fog és nem tud teret nyerni – szögezte le Téglásy Kristóf.
Az olcsó dizájnerdrogok, mint a kristály, biofű, a hátrányosabb helyzetű csoportokban terjednek, ugyanis ezek egy adagja már 400-500 forintért elérhető, ezt az árat pedig szinte bárki meg tudja fizetni
– nyilatkozta nemrégiben a Magyar Nemzetnek Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Azt is kiemelte, nemcsak a dizájnerdrogokkal, hanem az átlagos szerek fogyasztásának a növekedésével is gond van.
A kábítószerek terjesztésének megakadályozása fontos témája volt Orbán Viktor szombati évértékelőjének.
A Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról című kutatás múlt év decemberében nyilvánosságra hozott adatai szerint nőtt a hazai drogfogyasztás 2019 és 2023 között. Eszerint 7,9-ről 11,1 százalékra ugrott azok aránya, akik életükben fogyasztottak már valamilyen tiltott drogot, kettőről három százalékra nőtt azok aránya, akik azt mondták, az elmúlt évben, azaz a közelmúltban fogyasztottak drogot. Romlottak az úgynevezett aktuális fogyasztási adatok is: 1,2-ről két százalékra nőtt az azok aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt hónapban használtak valamilyen szert.
A kutatás adatai azt mutatták, továbbra is marihuánát fogyasztanak a legtöbben, sőt a 2019-es adatokhoz képest 2023-ra szignifikánsan nőtt azok aránya, akik fogyasztották már ezt a szert. Viszont feljöttek az olcsó szintetikus drogok: a herbál, a biofű, a varázsdohány, ezek jelenleg megelőzik az ecstasyt.
A kutatók elmondták, hogy ezzel párhuzamosan a kokain és heroin elterjedtsége tendenciajelleggel csökkent. A kutatás arra is kitért, hogy a drogfogyasztásról nem mernek őszintén nyilatkozni a megkérdezettek, a bevallott adatok valójában a jéghegy csúcsát jelentik.
Ripost hírek
