Az oroszok lassan kiszorítják az ukránokat a kurszki területről

Az ukrán vezérkar vasárnap megerősítette, hogy csapataik kivonultak az oroszországi Szudzsa városából, napokkal azután, hogy Oroszország bejelentette, újra elfoglalta a területet – közölte az Euro News.

Az orosz hadsereg sikeresen visszafoglalta a területet, amelyet Ukrajna tavaly augusztusban szerzett meg egy meglepetésszerű támadással. Az orosz hadműveletek célja továbbra is az ukrán erők kiszorítása a területről, és a Szudzsa visszafoglalása újabb győzelemnek számít az orosz offenzívában.

A város lakossága a támadások előtt 5000 fő volt, azonban a harcok súlyosan megrongálták a települést.

Ukrajna legfőbb katonai parancsnoka, Olekszandr Szirszkij csütörtökön arról nyilatkozott, hogy az orosz repülőgépek intenzív bombázásai következtében Kurszk város szinte teljesen elpusztult.

Szudzsa visszafoglalása után az orosz hatóságok azonnal megkezdték a terület újjáépítését. Alekszandr Hinstein, Kurszk régió megbízott kormányzója szombaton elmondta, hogy

a legfontosabb feladatok közé tartozik a taposóaknák eltávolítása és a lakosság visszaállítása az ukrán erők térségbe lépése előtti szintre.

A Kurszki régióban végzett aknamentesítési munkák célja, hogy helyreállítsák az alapvető infrastruktúrát és újraindítsák a gazdasági tevékenységeket, amelyek az intenzív harcok miatt megszakadtak.

Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök már jövő héten egyeztetni fog Vlagyimir Putyin orosz kollégájával az ukrajnai tűzszünetről.

Miközben a Nyugat egyre erőteljesebben törekszik az ukrajnai tűzszünetre, Donald Trump amerikai elnök valószínűleg már jövő héten beszélni fog orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal – közölte Steve Witkoff, az amerikai elnök külügyi megbízottja a CNN-nel.

„Úgy gondolom, hogy a két elnök nagyon jó és pozitív megbeszélést fog folytatni a jövő héten”

– mondta Witkoff Jake Tapperrel folytatott beszélgetésekor.

Donald Trump közel-keleti különmegbízottja hangsúlyozta, hogy szerinte már heteken belül megszülethet a tűzszüneti megállapodás. A két elnök telefonbeszélgetésére azt követően kerül sor, hogy Witkoff a héten már találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.  A külügyi megbízott ezt a találkozót „megoldáson alapuló megbeszélésnek” nevezte. Nem volt hajlandó részletesen kifejteni, hogy Putyin milyen feltételeket támaszt a tűzszünethez, de elismerte, hogy az oroszok által megszállt ukrán területek is részei lesznek a háború befejezéséről szóló megbeszéléseknek.

A lap felidézte, hogy amerikai tisztviselők szerint Ukrajnának vélhetően területeket kell majd átengednie ahhoz, hogy véget érjen a háború, mivel Putyin ezt is a tűzszünet megkötésének feltételéül szabja. Mint írják, vasárnap Trump tanácsadói a folyamatban lévő béketárgyalásokat eredményesnek minősítették, de azt nem árulták el, hogyan oldják meg a területi engedmények kérdését. Witkoff azt mondta, hogy az orosz elnök „elfogadja Trump elnök filozófiáját”, miszerint a háborút be kell fejezni, és bizakodásának adott hangot, hogy heteken belül elérkezhet a harcok szünetelése.

Eközben Ukrajna északi részén, Csernyihiv városában újabb orosz dróncsapások értek lakóépületeket, hatalmas tüzeket okozva. Dmitro Brizsinszkij, a város katonai igazgatásának vezetője arról számolt be, hogy az orosz drónok többemeletes épületeket találtak el, ezek közül az egyik drón egy ötemeletes házat rongált meg.

A Csernyihivi régióban egy orosz ballisztikus rakéta is becsapódott,  amely részleges áramkimaradást okozott Szemenivka határváros előtt.

Az ukrán hatóságok továbbra is dolgoznak a károk elhárításán és a helyi lakosság védelmén.

Kanada miniszterelnöke, Mark Carne és Olaf Scholz német kancellár is üzent Vlagyimir Putyin Oroszországának. Felszólították Moszkvát, hogy azonnal fejezze be Ukrajna támadását és üljön tárgyalóasztalhoz.

„Ma reggel beszéltem Starmer miniszterelnökkel, Zelenszkij elnökkel és számos legközelebbi szövetségesünkkel, hogy megvitassuk Ukrajna békéhez vezető útját” – írja X-bejegyzésében Mark Carney, Kanada frissen beiktatott miniszterelnöke.

„Kanada támogatja az azonnali ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatot. Oroszországnak most fel kell hagynia az időhúzással és a támadások indításával. Itt az ideje, hogy Oroszország jóhiszeműen tárgyalóasztalhoz üljön. Ahogyan a G7-ek Charlevoix-ban megállapodtak, szigorítani fogjuk a szankciók ellenőrzését, hogy ösztönözzük azok betartását”

– fogalmazott a politikus.

Mark Carney azt is leszögezte, hogy Kanada Ukrajna szilárd szövetségese, és biztosítani fogják, hogy Ukrajna megkapja a szükséges katonai támogatást, hogy megvédje magát – most és a jövőben is.

Nem sokkal korábban Olaf Scholz német kancellár is bejegyzést tett közzé a közösségi médiában, aki ugyancsak a béke fontosságát hangsúlyozta.

„Ukrajnának igazságos és tartós békére van szüksége”

– jelentette ki a leköszönő német kancellár.

Olaf Scholz leszögezte, hogy európai és nemzetközi partnereikkel együtt továbbra is támogatni fogják a honvédő háborút folytató országot, majd köszönetet mondott Keir Starmernek a vasárnapi találkozóért. Mint ismert, a brit miniszterelnök szombatra Ukrajna-konferenciát hívott össze. A csúcsszintű értekezletet ezúttal online kapcsolaton keresztül rendezték, fő témája pedig az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése volt.

„Oroszországon múlik, hogy véget vessen a támadásoknak és végre lehetővé tegye a békét”

– szögezte le a német kancellár.

Az ukrán csapatok továbbra is tartják magukat az orosz és észak-koreai erőkkel szemben a dél-oroszországi Kurszki területen, nincsenek körbezárva, de újabb lehetséges támadással néznek szembe az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Miután meghallgatta a hadsereg főparancsnokának jelentését, Zelenszkij az X-en reagált, miszerint Moszkva állításával szemben az ukrán csapatokat nem zárták körül Kurszkban, de Oroszország katonákat csoportosít át a közelben egy másik támadáshoz. „Ez arra utal, hogy az ukrajnai Szumi megyét készülnek megtámadni” – írta, majd hozzátette, hogy ezt az ukrán erők tudják, és számolnak vele.

„Szeretném, ha partnereink pontosan tudnák, mit tervez Putyin, mire készül, és miről nem vesz tudomást” – írta.

„Az orosz csapatok felvonultatása azt jelzi, hogy Moszkva továbbra sem vesz tudomást a diplomáciáról”

– fűzte hozzá az ukrán elnök, majd hozzátette: „Egyértelmű, hogy Oroszország folytatni akarja a háborút”.

Közleményében az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Pokrovszk közelében stabilizálódott a helyzet a frontvonalon, és Ukrajna sikerrel vetette be a hazai gyártmányú, hosszú hatótávolságú rakétáját a harcokban.

„Az új ukrán Neptun rakéta hatótávolsága ezer kilométer” – közölte Zelenszkij.

Később, a Keir Starmer brit miniszterelnök által az ukrajnai rendezésről összehívott szombati videokonferencián elhangzottakra reagálva

Zelenszkij arra kérte Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy egyértelműen jelezzék, mi az álláspontjuk a hazájának megadandó biztonsági garanciák tekintetében,

ezen belül hogy az amerikai támogatás tudatában mekkora katonai kontingenst volnának hajlandók szükség esetén ukrán földre küldeni.

„Folytatni kell a kontingensek összeállítását, amelyek aztán a jövőbeni európai fegyveres erők alapját is fogják képezni. A béke szilárdabb lesz, ha amerikai támogatással a hátuk mögött európai kontingensek lesznek a terepen” – írta Zelenszkij az X-en. Az amerikai támogatásra azért is szükség van, hogy tartós békét lehessen elérni Oroszország és Ukrajna között – tette hozzá.