Amerika nem vizsgálja tovább az orosz háborús bűnöket

Az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy kilép az Ukrajna elleni agresszió bűntetteinek felgöngyölítésére létrehozott Nemzetközi Központból (ICPA)– közölte a BBC.

Az Egyesült Államok kormánya nemrégiben jelentős változtatásokat hajtott végre az orosz háborús bűnök kivizsgálásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésben. Az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy kilép az Ukrajna elleni agresszió bűntetteinek felgöngyölítésére létrehozott Nemzetközi Központból (ICPA), amelynek célja az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnök felelősségre vonása az ukrajnai háborús bűnökért.

Az ICPA-t 2023-ban hozták létre, és az Egyesült Államok volt az egyetlen nem európai ország, amely magas rangú ügyészt delegált a hágai székhelyű szervezethez.

Az amerikai kilépésről szóló döntést hivatalosan is bejelentették

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségénél (Eurojust).

Ezzel párhuzamosan az amerikai igazságügyi minisztérium megszüntette a Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaboratóriumának (HRL) finanszírozását is.

Ez a program mintegy 30 000, Oroszország által elrabolt ukrán gyermek nyomon követésében játszott kulcsszerepet,

beleértve műholdfelvételek és egyéb bizonyítékok gyűjtését. A finanszírozás megszüntetése miatt a program működése veszélybe került, ami aggodalmat keltett az amerikai törvényhozók körében. Egy 17 fős, kétpárti kongresszusi csoport levélben sürgették a program helyreállítását, hangsúlyozva annak fontosságát az elrabolt gyermekek hazatérésének biztosításában.

Ezek a lépések azt követően történtek, hogy Donald Trump amerikai elnök tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy ukrajnai tűzszünetről. Trump célja egy 30 napos tűzszünet elérése, amelyet az ukrán fél már elfogadott. A tárgyalások fókuszában a területi kérdések és az ukrán energetikai infrastruktúra jövője állnak.

Az amerikai kormány döntései jelentős hatással lehetnek az orosz háborús bűnök kivizsgálására és az elrabolt ukrán gyermekek sorsára.

A  BBC szerint a nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezek a lépések gyengíthetik az igazságszolgáltatás érvényesülését és az áldozatok jogainak védelmét.

Hiába egyezett meg Donald Trump és Vlagyimir Putyin, hogy Kijev és Moszkva 30 napig nem támadja egymás energetikai infrastruktúráját, a hadban álló felek már az első éjszaka megszegték a megállapodást, az ukránok szerdán is orosz támadásokról számoltak be. Most Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új ötlettel állt elő, ami segíthet a részleges tűzszüneti megállapodás betartásában. A tervet szerda délután vázolja fel az amerikai elnöknek, de kérdés, hogy Donald Trump hogyan reagál rá.

Több mint másfél órán keresztül tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd délután az orosz–ukrán háború rendezéséről, melynek keretében megegyeztek egy részleges tűzszünetben. Donald Trump szerint a telefonbeszélgetés nagyon jó és eredményes volt.

„Megállapodtunk egy azonnali tűzszünetben minden energetikai infrastruktúra tekintetében, azzal a megállapodással, hogy a lehető leggyorsabban dolgozunk a teljes tűzszünet és végső soron ennek a szörnyű háborúnak a befejezése érdekében”

– jelentette be az amerikai elnök.

Elmondta azt is, hogy megvitatták a békeszerződés számos elemét, beleértve azt a tényt, hogy több ezer katona hal meg, és mind Vlagyimir Putyin, mind Volodimir Zelenszkij azt szeretné, ha ez véget érne. „Ez a folyamat most már teljes mértékben hatályban van…” – tette hozzá Donald Trump.

További részleteket a TASZSZ orosz állami hírügynökség osztott meg a nyilvánossággal. Mint fogalmaztak, Vlagyimir Putyin támogatta Donald Trump azon elképzelését, hogy Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen tartózkodjon az energetikai létesítmények elleni csapásoktól. A hírügynökség szerint az orosz elnök ezt követően ennek megfelelő parancsot adott a hadseregnek.

A telefonbeszélgetésről a washingtoni Fehér Ház is kiadott egy közleményt. „Trump és Putyin elnök ma arról beszélt, hogy békére és tűzszünetre van szükség az ukrajnai háborúban. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy ennek a konfliktusnak tartós békével kell véget érnie. Hangsúlyozták továbbá az Egyesült Államok és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok javításának szükségességét” – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője.

„Azt a vért és kincset, amelyet Ukrajna és Oroszország is elköltött ebben a háborúban, jobb lenne, ha népük szükségleteire költené. Ennek a konfliktusnak soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és őszinte és jóhiszemű béketörekvésekkel már régen véget kellett volna vetni neki”

– szögezte le a Fehér Ház a nyilatkozatban.

A dokumentum szerint megállapodás született abban is, hogy az energetikai célpontok támadásának felfüggesztése után technikai tárgyalások kezdődnek a fekete-tengeri tengeri tűzszünetről, amelyet a teljes tűzszünetről és a tartós békéről szóló tárgyalások követnek majd.

Korai volt az öröm?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált a fejleményekre, hogy remek hírek érkeztek Washingtonból és Moszkvából, mivel az amerikai és az orosz elnök egy újabb nagy lépést tettek a béke irányába. A magyar külügyi tárca vezetője reményét fejezte ki, hogy Brüsszel sem fogja tudni megakadályozni a békemegállapodás létrejöttét.

„Mi, magyarok tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy ha az amerikaiak és az oroszok normális kapcsolatban lesznek egymással, akkor a világ is egy biztonságosabb hellyé válik. (…) Számunkra különösen jó hír az energetikai infrastruktúra meg nem támadásáról szóló nyilatkozat, egyúttal reméljük, hogy mindkét háborúzó fél tartani fogja magát ehhez”

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter öröme azonban korai volt, mivel Oroszország még aznap éjszaka csapást mért Ukrajna energiaszektorára. „Még ma este, Putyin Donald Trump amerikai elnökkel folytatott beszélgetése után is, amikor Putyin azt mondta, hogy állítólag parancsot adott az ukrán energiaszektor (bombázásának – a szerk.) leállítására, az éjszaka folyamán 150 drónt lőttek, többek között energetikai létesítményekre” – közölte Volodimir Zelenszkij. Szerinte az oroszok a közlekedést, a kórházakat és a hétköznapi városi infrastruktúrát is támadták, vagyis Putyin szavai nagyon különböznek a valóságtól.

Eközben Oroszország is azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy nem tartotta be a megállapodást. „Sajnos azt látjuk, hogy a kijevi rezsim részéről eddig nem történt viszonzás. Voltak kísérletek az energetikai infrastrukturális létesítményeink elleni támadásra, erről önök is tudnak” – mondta Dmitrij Peszkov, a  Kreml szóvivője. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolja Kijevet, hogy támadást indítottak egy, a Krasznodari területen található olajlétesítmény ellen, melynek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett. Az objektumon a munkát felfüggesztették, mintegy harminc ember evakuáltak. Az oltásra 105 ember és 45 műszaki eszközt mozgósítottak. Az előzetes értesülések szerint a dróntámadásnak nem voltak sérültjei. Moszkva szerint az ukrán támadás célja az amerikai államfő békekezdeményezésének meghiúsítása volt.

Szerdán ukrán tisztségviselők a dél-ukrajnai Herszon és a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyéből jelentettek olyan orosz támadásokat, amelyek energetikai létesítményeket értek

azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása szerint parancsot adott az ilyen objektumok elleni csapások leállítására.

Kérdés, hogy a két hadban álló fél a következő napokban hogyan viszonyul a megállapodáshoz. Volodimir Zelenszkij Finnországban arról beszélt hogy országa kész megosztani energetikai létesítményeinek listáját, hogy a tűzszüneti javaslatot végre lehessen hajtani. Az ukrán elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak kellene átvennie az ellenőrzést az energiaipari infrastruktúrát érintő tűzszünet ellenőrzése felett.

Zelenszkij már a következő találkozót tervezi

Volodimir Zelenszkij Finnországban azt is elmondta, hogy a következő szaúd-arábiai találkozón, amelyen a részleges tűzszünetről – beleértve a kritikus infrastruktúrát és a hajózás biztonságát – tárgyalnak, Ukrajnát katonai, energetikai, kikötői és polgári infrastrukturális szakértők fogják képviselni.

„Ami a következő találkozót illeti, még nem állok készen arra, hogy minden részletet nyilvánosságra hozzak. De a következő találkozó Szaúd-Arábiában lesz, ha a részleges tűzszünetről beszélünk. Például az infrastruktúra, az energia stb. tekintetében. A hajózás biztonságáról is tárgyalni fogunk. Ez azt jelenti, hogy lesz egy technikai csapat, amely otthonosan mozog ezekben a témákban”

– jelentette ki az ukrán államfő, hozzátéve, hogy az ukrán tárgyalócsoportban a katonai személyzet tagjai és energetikai szakemberek kapnak helyet, továbbá olyan szaktekintélyek, akik jól ismerik a kikötői és egyéb polgári infrastruktúrát. Hozzátette, hogy ez egy technikai szintű tárgyalás lesz inkább, nem egészen olyan diplomáciai találkozó, mint amilyen az előző volt. Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy az ukrán csapat készen áll a tárgyalásokon való részvételre, és minden nap dolgoznak a béke érdekében, miközben Oroszország továbbra is bombázza az ukrán városokat.

Putyin újabb követelései

Közben az orosz fél folyamatosan újabb és újabb feltételekkel áll elő. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb Recep Tayyip Erdogan török kollégájának – aki igyekszik magát közvetítőként feltüntetni – fedte fel a hét elején. A telefonbeszélgetés befejezése után Ibrahim Kalin, Erdogan vezető tanácsadója és szóvivője a BBC-nek elárulta, hogy az orosz követelések két kategóriába sorolhatók.

Erdogan bizalmasa szerint az első négy követelés teljesítése nem túl nehéz feladat Ukrajna számára. Ezek közül a legfontosabb, hogy Ukrajna elfogadja, hogy semlegesnek kell lennie, és nem kérheti a NATO-hoz történő csatlakozást. Vannak más követelések is ebben a kategóriában, amelyek többnyire arcmentő célt szolgálnak az orosz fél számára. Ennek értelmében Ukrajnának egy leszerelési folyamaton kellene átesnie annak biztosítsa érdekében, hogy nem jelent fenyegetést Oroszország számára. Emellett különleges státuszt szeretnének az orosz nyelvnek Ukrajnában, valamint továbbra is ragaszkodnak az úgynevezett „nácitlanításhoz”.

A második kategória már nem ilyen egyszerű – folytatta Erdogan tanácsadója. Először is Putyin leszögezte, hogy személyes tárgyalásra kell sort keríteni közte és Zelenszkij között, mielőtt ezekben a kérdésekben megállapodásra lehet jutni. Kalin már nem részletezte, hogy pontosan milyen kérdésekről van szó, annyit azonban elárult, hogy a Krím-félsziget és kelet-ukrajnai Donbász státusza is ide tartozik, amelynek egyes részei már 2014-ben elszakadtak Ukrajnától.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált az orosz államfő feltételeire, hogy Putyin valójában nem akar véget vetni a háborúnak.

„Hallottuk Putyin kijelentéseit. Olyan feltételeket támaszt, amelyek egyértelműen azt jelzik, hogy nem akar tűzszünetet. Háborút akar – ez mindig is nyilvánvaló volt, és ez most is nyilvánvaló. Putyin hazudik a harctéren uralkodó valós helyzetről, hazudik az áldozatokról, hazudik a gazdasága valódi állapotáról, amely szenved az ő elhibázott birodalmi ambícióitól, és mindent megtesz azért, hogy a diplomácia kudarcot valljon”

– jelentette ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy nem szabad hagyni, hogy a háború elhúzódjon, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy tegyen határozott lépéseket, amelyek segíthetnek. „A nyomásnak arra kellene nehezednie, aki nem akarja leállítani a háborút. A nyomásnak Oroszországon kellene lennie. Csak határozott fellépéssel lehet véget vetni ennek az évek óta tartó háborúnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.