Amerika felfüggesztette Ukrajna segélyezését

Donald Trump elnök döntése szerint addig nem érkezik további amerikai fegyverzet Ukrajnába, amíg az ország vezetése nem bizonyítja elkötelezettségét a békefolyamat iránt.

Egy Fehér Házi tisztviselő a CBS News-nak nyilatkozva elmondta:

A források szerint a döntés érinti az összes jelenlegi amerikai katonai segélycsomagot, beleértve a már úton lévő fegyvereket, valamint a lengyelországi raktárakban tartott katonai eszközöket is. A Pentagon és maga Donald Trump elnök egyelőre nem kommentálta a bejelentést.

A döntés hátterében Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti feszült viszony is állhat.

A múlt héten Washingtonban tartott találkozójukon a két vezető között nyilvános vita alakult ki az Ovális irodában, amely végül Zelenszkij korai távozásához vezetett.

A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai katonai segély szüneteltetése átmeneti, és addig tart, amíg Trump elnök meggyőződik arról, hogy Ukrajna jóhiszemű előrelépést mutat a béketárgyalások terén.

A lépés komoly geopolitikai következményekkel járhat, hiszen Ukrajna egyik legfontosabb katonai támogatója eddig az Egyesült Államok volt. Kérdéses, hogy ez a döntés hogyan befolyásolja majd a frontvonalon zajló harcokat, valamint a nyugati szövetségesek reakcióit.

Donald Trump egy Fehér Ház-i eseményen az Ukrajnával kidolgozott gazdasági megállapodás jövőjével kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem lehetetlenült el végleg, és nagyon előnyös az Egyesült Államok számára is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megtérüljön az előző években Ukrajnának adott amerikai segítségnyújtás összege – tudósított a BBC.

Donald Trump arra is rámutatott, hogy az egyezmény ritkaföldfémekhez juttatja az Egyesült Államokat, amelyekre iparának felfuttatásához van szüksége. A nyilvános esemény egy 100 milliárd dolláros tajvani beruházás bejelentéséről szólt, amelynek keretében a következő években Arizona államban újabb gyártókapacitásokat és kutatás-fejlesztési létesítményt hoz létre a vezető tajvani chipgyártó, a TSMC.

Az amerikai–ukrán gazdasági partnerségről szóló tárgyalások újraindításának feltételeiről szólva

Donald Trump kijelentette, hogy nagyobb elismerést vár el Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.

Azt is hangoztatta, hogy a háború gyors lezárását akarja, majd hozzátette, „nem akarom azt látni, hogy még éveken keresztül folytatódjon”. Megismételte ugyanakkor, hogy a gazdasági megállapodásnál is fontosabbnak tartja, hogy a harcok megálljanak, és így további emberek ne haljanak meg, amivel kapcsolatban kiemelte, hogy csak az elmúlt egy hét alatt 2700 katona esett el ukrán és orosz oldalon összességében.

A háború lezárásának feltételeit illetően Donald Trump kiemelte, hogy ahhoz

mind Oroszországgal, mind Ukrajnával meg kell kötni a megállapodást, valamint szükség van az európai országok egyetértésére is, az Egyesült Államok hozzájárulása mellett.

„Úgy gondolom, hogy mindenkinek ott kell lennie abban a teremben, és megkötni az egyezséget, amit nagyon gyorsan meg lehet tenni” – fogalmazott az elnök. Azt is megjegyezte, hogy „az a személy, aki nem akar megegyezést, nem lesz jelen túl sokáig, és sokáig már nem fogják meghallgatni”. „Mert úgy gondolom, hogy Oroszország akarja a megállapodást és természetesen az ukrán emberek is akarják azt, mert többet szenvedtek, mint bárki más” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok keddtől bevezeti a korábban bejelentett különvámokat Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben

– erről is beszélt Donald Trump újságíróknak a Fehér Házban.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy nincs mozgástér további tárgyalásra Kanadával és Mexikóval, a 25 százalékos különvám keddtől érvénybe lép.

Az elnök Kína esetében egy újabb 10 százalékos büntetővám bevezetését említette,

és úgy fogalmazott, hogy a további, hasonló intézkedések attól függenek, hogy Kína részéről milyen válaszlépések születnek. Donald Trump szerint további vámokat az is indokolttá tehet, ha Kína valutájának gyengítésével próbálná ellensúlyozni az amerikai gazdasági intézkedés hatását.

Az amerikai elnök megismételte, hogy a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil kábítószer a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik, és részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba. Az elnök szintén hétfőn közösségi médiaoldalán az amerikai mezőgazdasági termelőknek szóló üzenetet tett közzé, amiben a termelés felfuttatására ösztönzi őket.

„Álljanak készen arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági terméket állítsanak elő az Egyesült Államokon belüli értékesítésre. A vámokat bevezetjük a kívülről érkező termékekre április 2-án”

– fogalmazott a Truth Social oldalán Donald Trump.

AP hírügynökség tudósítása szerint Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolata folytatódni fog, hiszen ez „több mint egy alkalmi viszony”.

Az amerikai elnök a Truth Social nevű saját közösségimédia-felületén reagált Zelenszkij nyilatkozatára: „Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehet, és Amerika nem fogja ezt sokáig tűrni! Ez az, amit mondtam,

ez a fickó nem akarja, hogy béke legyen, amíg Amerika támogatja”

– így reagált Donald Trump Zelenszkijnek arra a kijelentésére, miszerint a nagyon-nagyon messze van még a háború vége.

Az amerikai elnök kifejtette véleményét a Londonban tartott európai találkozóról is.

„Európa a Zelenszkijjel folytatott találkozón egyenesen kijelentette, hogy nem tudják elvégezni a munkát az USA nélkül. Valószínűleg nem egy nagyszerű kijelentés, amit Oroszországgal szembeni erődemonstrációként tettek. Vajon mit gondolnak?” – tette fel a kérdést az amerikai elnök.

A hirado.hu is beszámolt róla, hogy pénteken

kudarcba fulladt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozója,

mert az ukrán elnök összeszólalkozott amerikai kollégájával és annak helyettesével, J. D. Vance alelnökkel, emiatt pedig az Egyesült Államok sajtóhírek szerint minden támogatást megvonhat Ukrajnától. Vasárnapra Keir Starmer brit miniszterelnök csúcstalálkozót hívott össze Londonba, és több európai ország vezetőjével közösen megállapodott abban, hogy további katonai segélyeket küldenek Ukrajnának a háború folytatására.

Keir Starmer hétfőn a londoni alsóházban úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Szakértők szerint azonban ha a Trump nem támogatja Starmer és Emmanuel Macron francia elnök javaslatait, akkor az európai béketerv elég gyengének tűnik, hiszen az európai hadseregek nagymértékben függenek az Egyesült Államok sokkal erősebb fegyveres erőitől.

Keir Starmer ma a a londoni alsóházban úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, "ha kell, katonákkal és repülőgépekkel" - mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő.

Miután Franciaország javaslatot tett egy egy hónapos kezdeti tűzszünetre, amely előkészítheti a béketárgyalások útját, az Egyesült Királyság bejelentette, hogy több lehetséges javaslat is terítéken van egy esetleges ukrajnai tűzszünetre vonatkozóan – írja a Reuters.

„Egyértelműen több lehetőség van a terítéken, de nem fogok belemenni ezek ismertetésébe” – mondta Keir Starmer miniszterelnök szóvivője.

A hírügynökség felidézte, hogy az európai országok Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével vizsgálják a békejavaslat lehetőségeit, miután a múlt héten botrányba fulladt Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni találkozója. Úgy tűnik, a veszekedésbe torkollott tárgyalással a republikánusok nyílt háborút indítottak Zelenszkij ellen, és a lemondását követelik. Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója már azt is felvázolta, hogy milyen lenne az ideális ukrán elnök az Egyesült Államok szerint.

Starmer vasárnap az európai vezetők csúcstalálkozójának házigazdája volt Londonban, és elmondta, hogy az európai vezetők megállapodtak egy ukrajnai béketerv kidolgozásában, amelyet majd benyújtanak az Egyesült Államoknak. Eközben Emmanuel Macron francia elnök egy, a csúcstalálkozóra menet adott interjúban felvetette az egy hónapos tűzszünet lehetőségét. Egyelőre a többi szövetséges még nem reagált az ötletre.

„Egy ilyen tűzszünet a légi, tengeri és energetikai infrastruktúrára vonatkozóan lehetővé tenné, hogy megállapítsuk, vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök jóhiszeműen cselekszik-e, amikor tűzszünetet vállal. És akkor kezdődhetnének meg az igazi béketárgyalások”

– mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn Macron javaslatáról.

Volodimir Zelenszkij, akit arról kérdeztek, hogy tud-e a Macron által említett, egy hónapos tűzszünetre vonatkozó tervről, a londoni újságíróknak azt mondta: „Mindenről tudok.” A lap szerint Franciaország, Nagy-Britannia és más európai országok már felajánlották, hogy tűzszünet esetén csapatokat küldenének Ukrajnába, de valamilyen formában támogatást kérnének az Egyesült Államoktól is ehhez.

Zelenszkij szerint a tűzszünetnek a Nyugat kifejezett biztonsági garanciáival kell járnia, hogy

Oroszország a jövőben ne támadjon újra.

Donald Trump amerikai elnök elutasította, hogy ilyen garanciákat adjon.

Keir Starmer ma a a londoni alsóházban úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni,

ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé.

Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő. Starmer korábban is említette, hogy London kész katonákat vezényelni egy esetleges ukrajnai békefenntartó alakulatba, de a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezletet záró sajtótájékoztatóján jelentette ki először – és ezt hétfői parlamenti tájékoztatásában megerősítette -, hogy Nagy-Britannia légierővel is hajlandó lenne részt venni ebben.