
A magyar kormány eltökélt a USAID magyarországi szálainak feltérképezésében
Nyilatkozott az új kormánybiztos.
Nagyon összetett rendszer feltérképezéséről van szó, rengeteg alapítványról, keresztfinanszírozásról - mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában László András, a USAID-et vizsgáló kormánybiztos, a Fidesz európai parlamenti képviselője, akinek a magyar kormány megbízásából azt kell kivizsgálnia, kik kaptak pénzt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) Magyarországon.
László András úgy fogalmazott: mivel az Egyesült Államokban az új kormány úgy döntött, hogy feltárja ezt a rendszert, "lebuktatja azt a korrupciót, ami átszőtte az egész világot, hiszen egy több 10 milliárd dolláros korrupciós gépezetről van szó", a kormánybiztos kinevezése "annak a mozgásnak a része, hogy Magyarországon is feltárjuk ezt a rendszert, és lebuktassuk, hogy kik azok, akik Magyarországon ebben részt vettek".
Elmondta, felvette a kapcsolatot az amerikai partnerekkel, és az a célja, hogy mielőbb kiutazhasson, és egyeztessék, "ők mit láttak ennek a rendszernek a működéséből, mi mit láttunk a magyarországi végén, és ezeket a korrupciós csápokat, amik bejöttek Magyarországra, ezeket levágjuk a mi oldalunkon is".
A kormánybiztos közlése szerint a munka oroszlánrészét az amerikaiak elvégzik, a külföldre irányuló finanszírozás több mint 90 százalékát megszüntetik, a több ezer munkatárs 95-98 százalékát várhatóan leépítik, és az átvilágítás után megszüntetik magát a USAID-et.
Az amerikai külügyminiszter szavai szerint szélsőbalos, marxista projekteket támogattak világszerte - mondta László András.
Nagyon összetett nemzetközi hálózatról van szó, rengeteg alapítvánnyal, keresztfinanszírozással, és bár a finanszírozást felfüggesztették, rengeteg pénz már ott van ebben a hálózatban, azok még célba érhetnek - mondta.
Kitért arra is, óriási ellenállás van az amerikai baloldali politikusok és a baloldali média, valamint a "globalista NGO-k" részéről, ugyanez tapasztalható Európában is.
László András szerint magukat civilnek "hazudó" szervezetek, aktivistacsoportok kaptak finanszírozást.
A Trump-kormányzat eltökélt, és a magyar kormány is eltökélt abban, hogy ezeknek a projekteknek véget vessen, ennek a külföldi beavatkozásnak itthon véget vessünk egyszer és mindenkorra - jelentette ki.
Karácsonyék is összefogtak a USAID-ből pénzelt szervezetekkel.

„Miután Trump és Musk a USAID-botránnyal lebuktatta a magyarországi balliberális oldalt, mi sem tehettünk mást: fel kell tárjuk a fővárosi politikai korrupciót, Budapest és Karácsonyék minden együttműködését a USAID-ből pénzelt szervezetekkel. Sarokba szorítottuk őket, és végül sikerült megszavaztatnunk előterjesztésünket. Kesztyűket fel, kezdődhet a nagytakarítás! Söpörjük ki a Soros-szervezeteket a nemzet fővárosából” – közölte Facebook-bejegyzésében Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz vezetője.
Szentkirályi Alexandra korábban felhívta a figyelmet: a Biden-adminisztrációhoz köthető üzleti körök milliárdokkal támogatták a baloldal kampányát, beleértve a főpolgármester előválasztási kudarcát is. A USAID támogatásával működő médiumok és civil szervezetek nem a budapestiek érdekeit szolgálják, hanem idegen hatalmak befolyását próbálják érvényesíteni a fővárosban – jelentette ki a frakcióvezető.
A politikus szerint mindez
a magyar szuverenitás rombolása, júdáspénzért cserébe.
Mint már beszámoltunk róla, nemsokára kiderülhet, mely, a USAID által finanszírozott szervezetekkel került jogi kapcsolatba a fővárosi önkormányzat. Múlt szerdán ugyanis kiderült: lesz vizsgálat a USAID-támogatásokról, a kormánypárt ugyanis benyújtott egy előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a főpolgármester készítsen beszámolót arról, hogy a Városháza hány olyan szervezettel működött együtt az elmúlt években, amelyek Amerikából ezen szervezeten keresztül kaptak pénzt.
Elképzelhető, hogy vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük azoknak, akik külföldről érkező pénzekkel kitömött civilszervezeteket vezetnek – közölte Kocsis Máté szavait a Mandiner.
A Fidesz frakcióvezetője a Mandiner Reakció legújabb adásában beszélt arról, hogy a magyar kormánynak milyen eszközei lehetnek a civil álszervezetek működtetésével szemben.
Elmondta, ha rajta múlna, akár jogilag kötelezhetnék a bankokat arra, hogy figyeljék a szóban forgó szervezetek pénzmozgásait.
Kocsis Máté utalt arra is, hogy elképzelhető,
a jövőben vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük azoknak, akik olyan szervezetet vezetnek, melyek az Egyesült Államoktól vagy az Európai Bizottságtól kaptak megkérdőjelezhető támogatást.
A lépések kivitelezéséhez szükséges törvényi normaszöveg Kocsis Máté szerint még a tavasz folyamán elkészülhet – írta a Mandiner.
A Brüsszelből, befolyásszerzés céljából küldött pénzösszegek hálózatára is hamarosan fény derülhet az USAID guruló dollárjai mellett – számolt be a Haon Deutsch Tamás debreceni sajtótájékoztatójáról.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője rámutatott:
nagy kiterjedésű, korrupt hálózat alakult ki az Európai Unión belül, így nem lehetnek majd meglepőek a fejlemények.
Amellett, hogy több volt és jelenlegi uniós tisztségviselő ellen folyik eljárás, az Európai Unió 2023-as költségvetési évében hét uniós főigazgatóság több mint tízezer euró értékben kötött támogatási szerződéseket NGO-kkal – mondta Deutsch Tamás. Példaként az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is felhozta, aki 27 milliárd euró értékben szerzett be SMS-ben árukat és termékeket.
A kormány felfedi, milyen összegek vándoroltak hazánkba
Kósa Lajos szerint felfoghatatlan összegeket osztott szét a USAID az európai nem kormányzati szervezetek között.
Nem véletlen, hogy a magyar kormány a parlament egyik tagját arra a feladatra nevezte ki, hogy feltárja, kiknek és mekkora összegeket juttatott a USAID Magyarországon
– közölte az országgyűlési képviselő.
Felidézte: 2017 óta 2,7 milliárd forint amerikai támogatás érkezett ellenzéki szervezetek és sajtótermékek számára, köztük Debrecenbe is, ez pedig nem a helyiek érdekét szolgálja.
Az amerikai demokrata vezetés által 2022 májusában jóváhagyott, Magyarországra vonatkozó úgynevezett Integrált országstratégia megdöbbentő részletességgel ír arról, hogy az Egyesült Államok – többek között – a USAID-en keresztül és a „független-objektív” magyar sajtót felhasználva, miképpen kívánt és avatkozott be hazánk szuverenitásába -írta elemzésében a Tűzfalcsoport.

Forrás: Tűzfalcsoport
Már a munkaanyag Prioritások névre keresztelt bevezető része is erősen indít, írja elemzésében a Tűzfalcsoport. A nemzetközi liberális elit elfogult véleményéhez hűen rögzíti – egyúttal kiválóan jelezve a dokumentum egészét átható álszakmai minőséget –, hogy az Egyesült Államok „aggodalommal figyeli a jogállamiság bizonyos aspektusainak erózióját Magyarországon”. Majd ezt követően a magyarországi választások szabad és tisztességes voltát kérdőjelezi meg, amelynek helyreállítása érdekében együttműködést irányoz elő „az európai partnerek és multilaterális szervezetek bevonásával”, hogy „a magyar emberek megválaszthassák vezetőiket és országuk irányát”.
Nyílt intervenció, ráadásul éppen attól az USA-tól, amely az elmúlt években nem egyszer leszerepelt demokráciából.
A konkrét beavatkozásokat A misszió céljai és célkitűzései elnevezésű fejezet részletezi. A dokumentum három küldetési célt, illetve azokhoz rendelt további célkitűzéseket határoz meg.
Az 1. küldetési cél („Magyarország bizonyított elkötelezettsége az euroatlanti biztonság mellett erősíti az Egyesült Államok szövetségeit és partnerségeit világszerte”) szerint Magyarországnak egyebek mellett „teljes politikai támogatást” kell nyújtania a NATO-nak a szövetségi partner „Ukrajnával való elkötelezettségéhez” és a NATO egyéb elrettentési erőfeszítéseihez.
A 2. küldetési cél a Magyarországtól megkívánt hozzájárulásokat ismerteti „egy fejlett, rugalmas transzatlanti gazdasághoz”, kijelentve, hogy a „korrupció” és a Kínával való kapcsolat előmozdításához fűződő politikai érdekek korlátozzák az amerikai cégek hazai versenyképességét. Ezzel összefüggésben, mintegy a jövőre nézve irányadó figyelmeztetésként kerül rögzítésre, hogy Magyarország gazdasági és stratégiai versenytársak felé fordulása „csökkentené az USA befolyását Európában”. Majd a hazánk szuverenitásába való beavatkozást nyílt célként megfogalmazva, kifejtésre kerül, hogy „ösztönözni” kell hazánkat arra, hogy az orosz földgáz helyett alternatív energiaforrásokat keressen. Végül pedig eljutunk a globálisminimumadó kérdéséhez is, amely a dokumentum szerint „fontos eleme az amerikai külpolitikának”, és az „EU összes tagállamának bele kell egyeznie a bevezetésébe”.
De a munkaanyag legelfogultabb és egyben legsokkolóbb részletei a 3. küldetési cél alatt jelennek meg, éppen ezért itt a konkrét célkitűzéseket külön-külön is érdemes részletezni.
A 3.1-es célkitűzés értelmében az amerikai nagykövetség „erőfeszítéseket összpontosít” a magyar kormánynak a demokratikus és jogállami gyakorlat javítására irányuló intézkedéseire, különös tekintettel a választásokra és a korrupcióra. A nagykövetség e körben szorosan együttműködik a multilaterális szervezetekkel és a „hasonlóan gondolkodó partnerekkel”. A megalkotók szerint, ez az erőfeszítés új utakat nyithat az együttműködésnek, például „a kormánytól eltérő hozzáállású önkormányzati szinteken”. De – ismételten egy szuverén kérdés vonatkozásában – arra is kitérnek, miszerint továbbra is arra fogják ösztönözni hazánkat, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A 3.2-es célkitűzés „a hatékonyabb és sokszínűbb médiaszférát támogató amerikai szerepvállalás és érdekérvényesítésről” szól, és gyakorlatilag a magyar sajtó működésébe történő közvetlen beavatkozás beismeréseként értékelhető. A nagykövetségre e célkitűzés keretében is komoly feladatok hárulnak: „az amerikai kormányzati finanszírozást a független média megerősítésére, a külföldi dezinformáció leleplezésére és az alulreprezentált csoportok állampolgári jogainak javítására fordítja”. Így épül fel (ki) a gyakorlatban (balliberális valóságban) a „független” sajtó és média birodalma.
De a hazai ellenzéki sajtó amerikai pénzből történő finanszírozása mellett, hasonlóképpen törekvésként jelenik meg a helyi civil szervezetek befolyásának növelése is.
A felsoroltak egyértelmű bizonyítékai annak, hogy miképpen próbált a demokrata adminisztráció, illetve annak Magyarországra küldött kiszolgálója, David Pressman beavatkozni hazánk szuverenitásába – legyen szó a sajtóról, a civil szervezetekről vagy akár politikai tevékenységet folytató bírókról.
Donald Trump elnökké választásával nem csupán ez a fajta amerikai külpolitikai felfogás vett éles fordulatot, hanem annak központi szereplője, egyúttal a magyarországi balliberális média és álcivil szféra egyik elsőszámú finanszírozója, a USAID is „elvérzett”.
Azonban ne legyenek kétségeink afelől, hogy a progresszív elit, valamint az érdekeiket feltétel nélkül kiszolgáló, idegen zsoldba szegődött hazai haszonélvezők mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megoldást találjanak a megváltozott helyzetre. Éppen ezért a magyar szuverenitás fokozott védelme minden eddiginél fontosabb.







