Őrület! Az EU költségvetésének tizenkétszeresébe kerülne Ukrajna csatlakozása

Az Európai Uniónak (EU) öt év alatt 2,5 ezer milliárd euróba, vagyis a közösség 2025-ös költségvetésének több mint 12-szeresébe, Magyarországnak pedig 20 ezer milliárd forintba kerülne Ukrajna integrációja a Magyar Külügyi Intézet A csatlakozás ára: ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát? című tanulmánya szerint – jelentette ki az intézet vezető kutatója a tanulmányt ismertető tanácskozáson szerdán Budapesten.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárt – a csecsemőktől az idősekig – 2 millió forintnyi költség terhelné, illetve az agrártámogatások átrendeződése miatt egy átlag magyar gazdálkodó fél évtized alatt 3,2 millió forintot veszítene – közölte Siklósi Péter.

Továbbá Ukrajna integrációja könnyen olyan súlyos helyzetbe hozná az Európai Uniót, amit az EU nem is élne túl. Nem csoda, hogy Oroszország nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, mert tudja, hogy ez a legrövidebb útja az EU meggyengítésének, illetve szétverésének – vélekedett.

Vagyis, aki Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását „tolja”, az egyben Vlagyimir Putyin orosz elnök szekerét is tolja – tette hozzá.

A kutató emlékeztetett arra, hogy mára Ukrajna NATO-csatlakozása lekerült a napirendről, ezért sokan a gyorsított uniós csatlakozást „vigaszdíjként” szánják az országnak. Ám ennek az volna a következménye, hogy az uniónak kellene vállalnia Ukrajna újjáépítésének, újrafelfegyverzésének és részben az állam működtetésének a költségeit. Ugyanakkor az ország gyorsított csatlakozása a finanszírozáson túl politikai problémákat is okozna – folytatta. Igazságtalan volna azokkal a többségében nyugat-balkáni államokkal szemben, amelyek évtizedek óta készülnek a csatlakozásra. Emellett Ukrajna, a mérete miatt felborítaná az unió jelenlegi politikai döntéshozatali rendszerét.

Számítani kell az illegális bevándorlás felerősödésére is,

hiszen az újjáépítésben feltehetően olyan, harmadik országból érkező munkások vesznek majd részt, akik Ukrajna csatlakozása esetén szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. Emellett a kisebbségi jogok érvényesítése területén sem felel meg Ukrajna az uniós követelményeknek – sorolta.

Vagyis megjelenne egy olyan ország az EU-n belül, amelynek elnézik a kisebbségek jogainak megsértését – fűzte hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós szerződésekben szerepel egy kölcsönös segítségnyújtási záradék. Ennek nyomán pedig nagy az esélye annak, hogy Ukrajna belerángatja az EU-t és így közvetve a NATO-t is egy háborúba – mondta előadásában Siklósi Péter.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a hirado.hu-nak elmondta: Ukrajna felvétele az Európai Unió közösségébe számos negatív következménnyel járna Magyarország számára.

A szakértő rámutatott: az EU eddig is nagymértékben támogatta Kijevet, hiszen 135 milliárd eurót fordított az orosz–ukrán háború finanszírozására, amely összeg a hétéves uniós költségvetés tíz százalékának felel meg. Dornfeld László szerint Ukrajna teljes jogú tagállammá emelése minden szempontból szétfeszítené az Európai Unió jelenlegi kereteit.

„A források elosztása terén borulna minden, amit eddig ismertünk. Például Ukrajnán kívül megszűnnének a kohéziós források, hiszen az ukrán megyék annyira fejletlenek, hogy még Bulgária is az uniós átlag szintjére kerülne. Hazánk nettó befizetője lenne az uniós költségvetésnek”

– értékelte a helyzetet az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László kiemelte: az Európai Unió Tanácsának becslése szerint az ország évente 26 milliárd euró közvetlen támogatásra lenne jogosult, vagyis összesen 186 milliárd eurót kapna egy költségvetési időszakban.

Ez a teljes uniós költségvetés nagyjából tizenöt százaléka lenne.

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó szakértő úgy látja, hogy mezőgazdasági kérdésekben is komoly változásokat hozna egy lehetséges ukrán uniós csatlakozás. Ukrajna ugyanis nagyobb termőterülettel rendelkezik, mint Olaszország, és a földalapú támogatások mintegy felét egymaga kapná meg. Kifejtette: a magyar gazdák jelenleg is kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak, ez a helyzet pedig még tovább romlana az ukránok belépésével.  Emellett Dornfeld László szerint olcsó és rossz minőségű termékek dömpingje szakadna rá az EU-s belső piacra, csődbe juttatva a helyi termelőket a legtöbb tagállamban.

A szakértő külön felhívta a figyelmet az élelmiszer-biztonsági kockázatokra is, hiszen Ukrajna korántsem támaszt olyan szigorú előírásokat a mezőgazdasági termelők felé, mint az EU.

Így például nyugatabbra már betiltott növényvédő szereket használhatnak, amelyek csökkentik az előállítás költségeit, ezzel együtt viszont a termékek minősége is romlik. „Ukrajnában többnyire amerikai cégek kezében vannak a termőföldek, akik az Egyesült Államokhoz hasonlóan ott is génmódosított terményeket (GMO) termesztenek. Magyarország tudatosan GMO-mentes, az ezzel kapcsolatos hazai politika hosszú évekre nyúlik vissza” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László összességében úgy véli,

hazánkra nézve katasztrofális következményekkel járna Ukrajna európai uniós tagsága.

Mégis az látható, hogy a brüsszeli elit nem tett le erről, mivel egy lehetséges békemegállapodás minden bizonnyal ki fogja zárni Ukrajna NATO-csatlakozását, így az ukrán EU-belépés egyfajta vigaszdíjként is szolgálhat. Sokan azt gondolják Brüsszelben, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kárpótolná az ukrán elitet, amely a nyugati ígéreteknek hitt, és 2022 tavaszán a háború folytatása mellett döntött a békekötés helyett.

A bővítés egyetlen, fő nyertese Ukrajna lenne. A legnagyobb vesztesek között azok az országok lennének, amelyek a kohéziós alapok jelenlegi kedvezményezettjei  (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) , de nagyon rosszul járnának a mezőgazdaságban érdekelt EU-tagállamok is (Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország). Vagyis például hazánk minden szempontból megszenvedné az ukrán csatlakozást. Az Origo összeszedte, milyen hátrányokkal járna a csatlakozása Zelenszkijéknek az EU-ba:

1. Növekvő pénzügyi terhek: Ukrajna gazdasági fejlettsége jelentősen elmarad az EU átlagától, ezért jelentős támogatásokra szorulna, ami megterhelheti az EU költségvetését. 
2. Mezőgazdasági verseny fokozódása: Ukrajna az egyik legnagyobb agrártermelő Európában, ami versenytársat jelentene az olyan országok számára, mint Franciaország, Lengyelország vagy Spanyolország. A magyar gazdák is rosszul járnának.
3. Munkaerő-elszívás Kelet-Európából: Az ukrán munkavállalók elvándorlása tovább növelheti a munkaerőhiányt Kelet-Közép-Európában. 
4. Intézményi reformok szükségessége: Ukrajna csatlakozásával az EU-nak módosítania kellene döntéshozatali mechanizmusait, mivel egy ekkora ország belépése jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat. 
5. Korrupció és jogállamisági kérdések: Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania a korrupció visszaszorítása és az európai normák betartása érdekében. 
   + 1: Oroszország reakciója: A bővítés további feszültségeket okozhat az Oroszországgal fenntartott viszonyban, ami gazdasági és politikai következményekkel járhat egyes EU-tagországok számára (pl. Németország, Magyarország).

Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie! Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket, vagy sem. A kormányfő a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított.