Szoboszlai Dominik
Létrehozva: 2025.02.02.
Végül nem függesztették fel a román elnököt
A képviselők elutasították a kezdeményezést.
Elutasította szombaton a román parlament két házának, a képviselőháznak és a szenátusnak a házbizottsága a Klaus Johannis államfő tisztségéből történő felfüggesztésére irányuló kezdeményezést – számolt be róla az Agerpres hírügynökség.
Klaus Iohannis Fotó: ANP via AFP
A bukaresti parlament két házbizottságának tagjai szombat esti ülésükön azzal indokolták döntésüket, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslat kezdeményezői nem tartották be a közös házszabályban előírt eljárást, és nem nyújtották be az indítványt mindkét ház házbizottságához.
Klaus Johannis tisztségéből történő felfüggesztését az ellenzéki pártok kezdeményezték.
Az erre irányuló törvényhozói kezdeményezést január 16-án iktatta a képviselőház titkárságán Anamaria Gavrila, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Romania törvényhozói által is támogatott POT-kezdeményezést a szükségesnél hattal több, 161 képviselő és szenátor írta alá. Az államfő felfüggesztését a törvényhozók legkevesebb egyharmada kezdeményezheti.
A POT közölte:
Klaus Johannis törvénytelenül bitorolja az elnöki hivatalt, mivel 2024. december 21-én lejárt a második mandátuma, és mivel addig nem választották meg az új elnököt, a szenátus elnökének kellett volna ideiglenesen ellátnia az államfői teendőket.
Az ellenzéki pártok szerint az alkotmánybíróság hatáskörét túllépve avatkozott be az elnökválasztási folyamatba, amikor – nemzetbiztonsági következményekkel járó választási csalásra hivatkozva – december 6-án érvénytelenítette az első forduló eredményét, és elrendelte a teljes elnökválasztás elölről kezdését.
Anamaria Gavrila POT-elnök a szombati házbizottsági döntésre reagálva a News.ro szerint kijelentette: határozottan elítéli ezt az árulást, és közölte: a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „tisztségben tartja a bitorló Johannist”.
George Simion AUR-elnök Facebook-oldalán azt írta, hogy „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk.
Romániában a képviselők és szenátorok több mint felének (nem csak a jelen lévők többségének) támogatására van szükség ahhoz, hogy – súlyos alkotmánysértés esetén – a parlament felfüggessze hivatalából a közvetlenül választott államfőt. A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén 30 napon belül népszavazást kell kiírni az elnök leváltásáról.
A bukaresti kormány május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztást.
Román nacionalisták tüntettek Brüsszelben, az Európai Parlament előtt, a román elnökválasztások első fordulójának eltörlése ellen tiltakoztak. Az AUR (a Románok Egyesüléséért Szövetség) magyarellenes megtartásáról is elhíresült a román politikában.
Tüntetők Brüsszelben Forrás: X
A román tüntetők január 29-én összegyűltek az Európai Parlament előtt, Brüsszelben. A demonstrálók kifogásolták, hogy Romániában eltörölték a államfőválasztás első fordulójának eredményét, ezt a lépést a demokrácia elnyomásának nevezték. Szerintük a változtatás célja a politikai hatalom centralizálása és az ellenzék lehetőségeinek drámai csökkentése, ami Romániában a demokratikus alapok lerombolásához vezethet.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Romániában a közéletben ismeretlen, kampányát a kizárólag közösségi médiában folytató, ellenfelei által szélsőségesnek minősített Calin Georgescu független jelölt kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztás első fordulójában. Ezt az eredményt azóta a román alkotmánybíróság eltörölte.
A román demonstrálók több mint hatvanfős csoportja kifejezte elégedetlenségét, és követelték, hogy a politikai vezetés állítsa vissza az első forduló eredményét. A tüntetés során a résztvevők a „Vissza a második fordulót!” és „Szabad választásokat!” jelszavakat skandálták.
Romániában a választások második fordulójának megtartását követlejük. És olyan vezetőket, akiket a román nép választott meg. Ez így korrekt!
– hangzott el a tüntetésen.
A tiltakozás egy részén George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke is jelen volt.
Az ultranacionalista jelölt az újabb romániai választás esélyese
Az ultranacionalista politikus a szavazatok 38 százalékát szerezné meg.
Calin Georgescu szimpatizánsai rendszeresen tüntetnek Fotó: AFP
Továbbra is mély válság határozza meg a román belpolitikát. Miután a tavalyi év végén az alkotmánybíróság – egyebek mellett orosz beavatkozásra hivatkozva – érvénytelenítette az elnökválasztást, most a májusra kiírt új megméretésre készül az ország. Az induló jelöltekkel kapcsolatban még sok a bizonytalanság.
Egy friss felmérés szerint az a Calin Georgescu végezne az első helyen az újabb államfőválasztás első fordulójában, aki 2024. november 24-én is győzött óriási meglepetést okozva. Az ultranacionalista politikus a szavazatok 38 százalékát szerezné meg, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is erősített kormánykoalíció közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna.
Az Agerpres által ismertetett adatok szerint a harmadik helyre a függetlenként induló Nicusor Dan bukaresti főpolgármester végenze 17 százalékos támogatottsággal, a negyedik helyen pedig az érvénytelenített verseny másik döntőse, Elena Lasconi és George Simion osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Sosoacát 5 százalékon áll. Amennyiben a második fordulóba Georgescu és Antonescu jutna be, egyszázalékos előnnyel győzne az ultranacionalista jelölt.
Az elemzők többsége továbbra is inkább meglepetésnek tartaná, ha Calin Georgescu elindulhatna az elnökválasztáson. A megakadályozáshoz valamilyen elítélő bírósági végzésnek kellene születnie ellene, de egy 2024-es mintára született döntés sem elképzelhetetlen.
Tavaly Diana Sosoacát azért zárta ki az alkotmánybíróság az elnökválasztásból, mert antiszemita, Nyugat-ellenes és oroszbarát kijelentései fenyegetést jelentenek a demokráciára és az ország helyére az Európai Unióban és a NATO-ban. Georgescu nemrég azt nyilatkozta: a NATO Románia területéről tervez támadást indítani Oroszország ellen, ami a harmadik világháború kirobbanásához vezethet.
Calin Georgescu nemrég élesen támadta az RMDSZ-t, miután Kelemen Hunor a Maszolnak adott videóinterjújában az ultranacionalista államfőjelölt titkosszolgálati hátteréről beszélt. A korábbi független államfőjelölt egy televíziós nyilatkozatban „tömbházi egyesületnek” nevezte az RMDSZ-t és azzal fenyegetett, hogy a magyar szövetséget „hamarosan vizsgálhatják egy kicsit”. A tavalyi választási kampányban botrányt keltett az az évekkel ezelőtti videó, amelyben Georgescu azt mondta, a nemzeti kisebbségek ne kérjenek jogokat, meg kell elégedniük azzal, hogy Románia földet és a vizet biztosít nekik.
Az erdélyi magyarokat hátrányosan érintő reform készül
Ismét napirendre került a közigazgatási, területi átszervezés Romániában. Ezúttal a legnagyobb kormánypárt készítene törvénytervezetet az erdélyi magyarokat hátrányosan érinthető „reformról”. Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke közölte: a parlament már a februárban kezdődő ülésszakban megvitathatja a tervezetet.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/MTI
A PSD szóvivője, Lucian Romascanu arra hívta fel a figyelmet, hogy a közigazgatási-területi átszervezés a román politikai osztály nagyon régi ígérete, amelyik az ország megreformálásába illeszkedik.
Azt is elmondta: az átszervezés alapelve nem a települések megszüntetése, hanem az egybeolvasztásuk lesz.
Megszólalt a kérdés kapcsán Ilie Bolojan, a szintén kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt ügyvivő elnöke is. Az Agerpres által idézett politikus azt mondta, a decentralizáció révén közelebb kell hozni a döntéseket az állampolgárokhoz.
Az biztos, hogy bármilyen tervezetről is van szó, egyeztetni kell róla a koalícióban
– tette hozzá. A közigazgatási, területi átszervezés évek óta vitatott téma Romániában. Mint arra a Maszol erdélyi portál is emlékeztetett, legutóbb az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) állt elő egy törvénytervezettel a témában, de azt végül Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kérésére tavaly decemberben visszavonták. Az USR tervezetében a jelenlegi fejlesztési régiókat követve vonták volna össze a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett csupán hét maradt volna.
Az elképzelése szerint nem viselhetett volna városi rangot az a település, amelyben kevesebb, mint 20 ezren élnek.
Korábban George Simion, az ellenzéki, ultranacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség elnöke azért nevezte „etnikai terroristának” az RMDSZ-t, mert ellenszegül a helyi közigazgatás „hatékonyabbá tételét” célzó kezdeményezéseknek, és „egy autonóm régió kialakítására törekszik az ország közepén”.
Kelemen Hunor a román közigazgatás tervezett átszervezéséről 2024 végén úgy fogalmazott, ez jelenti a legnagyobb veszélyt az erdélyi magyarság számára, mert az évtizedekig tart és teljes kiszolgáltatottságot hoz magával.
Kiemelte: a többségében magyarok lakta megyék román lakosságú megyékkel való összeolvasztása miatt megváltoznának az etnikai arányok.
Ez pedig, amellett, hogy elveszítené politikai súlyát az erdélyi magyar közösség jelentős része, kulturális és oktatási intézmények megszűnését is eredményezheti
– fogalmazott az RMDSZ elnöke. A jelenlegi hárompárti kormánykoalíció szűk, tizenkét fős többséggel rendelkezik a parlamentben, így az RMDSZ szavazatai nélkül bukásra van ítélve.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
