Vasárnap választ Németország: 22 százalékra nőtt az AfD támogatottsága

Vasárnap választ Németország, Mannheim, Solingen, Magdeburg, Aschafenburg, München árnyékában. Az elmúlt háromnegyed év németországi terrortámadásaiban 15 ember vesztette életét és több mint háromszázan sérültek meg. Legutóbb Münchenben egy 2 éves gyermeket és az édesanyját gázolta halálra egy afgán migráns. A választások egyik legfontosabb kérdése a migrációs válság kezelése, a belső biztonság helyreállítása lesz. 

Vasárnap választ Németország, éles viták a politikusok között

Sorra jelennek meg a közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról. A felmérések szerint a CDU/CSU nyeri meg a választásokat, Friedrich Merz lesz a kancellár, de hogy melyik pártokkal köt koalíciót, az majd csak az eredmények összeszámolása után derül ki. A szavazók jelentős százaléka még bizonytalan abban, hogy kire voksoljon, ami kérdésessé teszi, hogy milyen pártok lépnek majd koalícióra, hogy a következő négy évben vezessék Európa súlyos problémákkal küzdő vezető hatalmát.

Az Insa közvéleménykutató-intézet hétfőn este új felmérést tett közzé, ebből az derül ki, hogy A CDU/CSU pártszövetség 30, az SPD 15, a Zöldek pedig 13 százalékon állnak. Viszont a február 15-i közvélemény-kutatásához képest az AfD kis mértékben, egy százalékponttal tudott erősödni, és 22 százalékot ért el. Ennek feltehetően köze lehet a csütörtöki müncheni terrortámadáshoz, amelyben ketten meghaltak.
Az RTL február 16-i, vasárnapi választási vitája megerősítette a hagyományos német pártok egyértelmű stratégiáját: az Alternative für Deutschland (AfD) teljes kizárását a politikai együttműködésből. A kancellári poszt vezető jelöltjei, Olaf Scholz (SPD), Friedrich Merz (CDU) és Robert Habeck (zöldek) Alice Weidel, az AfD társelnökét támadták. Ahogy az várható volt, a fő témák a biztonság, a bevándorlás és a külpolitika körül forogtak, kiemelt helyen szerepelt a közelmúltbeli müncheni terrortámadás.
Merz bírálta Scholz migrációs politikáját,  hogy 

A kancellár azzal védekezett, hogy az illegálisan érkezők száma tavaly 100 ezerrel csökkent. Alice Weidel ragaszkodott a határellenőrzés megerősítésének és a tömeges deportálások végrehajtásához. Álláspontjával a választók legalább ötöde egyetért. Különösen azután, hogy a média felfedte, hogy a müncheni támadás afgán elkövetőjének menedékkérelmét 2020-ban elutasították, de 2021-ben tartózkodási engedélyt kapott.

Olaf Scholz azzal vádolta Friedrich Merzt, hogy átlépett egy politikai vörös vonalat, amikor elfogadta az AfD támogatását a bevándorlást korlátozó parlamenti indítványához. Merz sietve közölte, elutasít minden kapcsolatot Weidel pártjával, és megerősítette elkötelezettségét az AfD-t elszigetelő tűzfal mellett.
Amennyiben ez így marad, borítékolható, hogy Merz az SPD-vel és a Zöldekkel kormányozva nem tudja megállítani az illegális bevándorlást. És a migrációs probléma mellett, azzal szoros összefüggésben ott van az a riasztó adat is, hogy 2019 és 2024 között a német gazdaság alig 0,3 százalékkal nőtt. Miközben az EU-ban 5,3 százalék, az USA-ban pedig 11,5 százalék volt a növekedés. A választók a jólétük elvesztése miatt is joggal aggódhatnak.