Váratlanul lemondott a román elnök

Hétfőn bejelentette lemondását Klaus Johannis román elnök – nem sokkal azután, hogy a román parlament megszavazott egy olyan döntést, amely ellene irányul. Az államfő szerdán távozik hivatalából, és azzal érvelt: ha nem tenne így, akkor az további feszültségekhez vezethetne a román társadalmon belül, valamint ronthatná az ország megítélését külföldön.

A román államfő azt követően jelentette be a hivatalból való távozását, hogy a parlament megszavazta az elnök felfüggesztéséről szóló  kezdeményezést, amelyet az ellenzék nyújtott be – számolt be az MTI.

A Maszol.ro erdélyi portál hozzátette, hogy Klaus Johannis közölte:

szerdai, február 12-i hatállyal nyújtja be lemondását.

Az államfő hangsúlyozta: azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, mert ez szerinte negatívan befolyásolna az országa jelenét és jövőjét. Az elnök minderről egy videóban beszélt az államfői hivatalból, a Cotroceni palotából, amelyet a Facebookon is megosztott.

Nem szeretné, hogy Románia nevetség tárgyává váljon – mondta

Klaus Johannis azzal indította a bejelentését a maszol.ro szerint: felesleges és megalapozatlan, sőt káros is az, hogy az ellenzék kezdeményezte a felfüggesztését, és a parlament napirendre is tűzte a szavazást az indítványról. Hangsúlyozta, hogy soha nem sértette meg az alkotmányt, így a felfüggesztésével senki nem nyer, mindenki veszít. Hozzátette: a parlament hétfői döntésének értelmében 30 napon belül népszavazást kellene szervezni az elmozdításáról. A referendumnak meglátása szerint az országban és külföldön is negatív hatása lenne, ezzel indokolta döntését.

Az elnök azt is hozzátette még, hogy egy ilyen referendum megosztaná a társadalmat, és elvonná a figyelmet a májusban esedékes államelnök-választásról, így a jelöltek nem tudnák megfelelően bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig romlana az ország megítélése, Románia partnerei szerinte nem értenék meg, hogy miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, miközben hamarosan amúgy is sor kerül az új államfő megválasztására.

Mint mondta,  ezt a forgatókönyvet akarja megelőzni azzal, hogy önként távozik a hivatalából. Máskülönben az ország „köznevetség tárgyává” válhatna – közölte Klaus Iohannis.

Ki tölti be ideiglenesen a tisztséget?

A román alkotmányban szabályozták, hogy ilyen esetben ki veheti át az elnök tisztségét. Az alkotmány szóban forgó része úgy szól: „Ha az elnöki tisztség megüresedik, vagy ha az elnököt tisztségéből felfüggesztik, illetve ha az elnök átmenetileg képtelen a hatáskörének gyakorlására”, akkor a tisztség ideiglenesen „a szenátus elnökére vagy a képviselőház elnökére száll át, ebben a sorrendben”.

Ennek értelmében Ilie Bolojan, a szenátus elnöke (aki jelenleg Iohannis korábbi pártjának, a Nemzeti Liberális Pártnak a vezetője) lehet az ideiglenes, ügyvivő államfő, miután a lemondás hatályossá válik. A Maszol szerint Crin Antonescu, a kormánykoalíció elnökjelöltje korábban már közölte: ha az államfő lemond, akkor Ilie Bolojan kész átmenetileg átvenni az elnökséget.

Az ideiglenes elnök néhány jogkört nem gyakorolhat – például nem írhat ki népszavazást, vagy nem oszlathatja fel a parlamentet. Az alkotmány szerint az elnök lemondása esetén egy időközi választást is ki kellene írni – de erre most vélhetően nem lesz szükség, miután már előzőleg kiírtak májusra egy megismételt elnökválasztást azután, hogy 2024 decemberében botrányba fulladt a választás Romániában. 

Romániában május 4-én tartják meg a megismételt államelnökválasztás első fordulóját, és amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.

Közleményük szerint az időzítésnél azt vették figyelembe, hogy az elnökválasztás első fordulója napján lehessen lebonyolítani a szükségessé vált időközi választásokat is 13 község és két város polgármesteri, illetve a Bihar megyei közgyűlés elnöki tisztségére, tovább az is szempont volt, hogy a voksolás ne húsvétra vagy virágvasárnapra essen.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségi frakció vezetői közös közleményükben megerősítették, hogy a koalíciós pártok közös államelnökjelöltet indítanak Crin Antonescu volt PNL-elnök személyében.

Az elnökválasztás új menetrendjét jövő héten kormányhatározatban pontosítják.

Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én lebonyolított első fordulóját és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a legtöbb szavazatot összesítő, szélsőjobboldalinak tartott Calin Georgescu független jelölt kampányát nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

Georgescu jogsértőnek tartja a döntést és pereskedéssel próbálja elérni elsőfordulós választási győzelme érvényesítését és a voksolás folytatását: közigazgatási bíróságon támadta meg a központi választási bizottságnak (BEC) a választási folyamat leállításáról szóló határozatát, a megfellebbezhetetlen alkotmánybírósági döntés miatt pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságnál panaszolta be Romániát, arra hivatkozva, hogy megsérti a választás szabadságát.

Georgescu szerint alkotmányellenes Klaus Johannis államfő mandátumának meghosszabbítása,

támogatói pedig – közösségi oldalán közölt felhívására – naponta tüntetnek a bukaresti táblabíróság épülete, illetve az elnöki hivatal előtt.

A volt elnökjelölt bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon ad be a – december 8-i döntés felülvizsgálatára irányuló – keresetet.

A székelyföldi autonómiatörekvéseket vette célkeresztbe a tavalyi román elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő radikális jobboldali elnökjelölt Calin Georgescu, aki szerint a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában.

Georgescu a Realitatea Plus hírtelevízió adásában a politikusokat és a „lefizetett újságírókat” bírálta, amiért nem törődtek a Székelyföld autonómiáját célzó követelésekkel – írja a Krónika.

„Harmincöt éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (…), nem foglalkoztak ezzel a témával. (…) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel. Folyamatosan szó esett erről a témáról, ami teljesen alaptalan és valótlan, és semmi köze a nemzet történelméhez. Mi a világ teremtése óta itt vagyunk. Az ellopott műkincsek, csak maga a coțofenesti sisak bizonyítja, hogy már több mint 2500 éve itt vagyunk” – tette hozzá Georgescu a hollandiai Assenben található Drents múzeumban kiállított, múlt hétvégén ellopott dák műkincsekre utalva.

A portál emlékezetet, hogy Georgescu a 30-as, 40-es években működő tömeggyilkosságokat elkövető Vasgárda és a legionárius mozgalom nagy tisztelője, többször is méltatta azok vezetőit.

A magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: arról beszélt, hogy

a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában,

máskor pedig követendő

példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról.

Nagy vihart kavart Ukrajnával kapcsolatos kijelentésével is, miszerint  Románia igényt tart több, jelenleg Ukrajnához tartozó területre, az egykori magyar Máramaros vármegye északi részeire is. Kárpátalja többi része szerinte Magyarországot illeti, Lvov és környéke pedig Lengyelországot.

Georgescu Ukrajnát kitalált államnak nevezte, amely nem létezik.

Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott tőlük, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.

Később igyekezett tompítani az Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatát, hangsúlyozta, hogy abszolút elméleti hipotézisről beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztását részletezte.