"Válságtanácskozást" hív össze Macron

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Franciaországban Emmanuel Macron kezdeményezésére, aki Trump stratégája miatt szervezi az összejövetelt. A tárgyaláson Donald Tusk lengyel kormányfő mellett Keir Starmer brit miniszterelnök is részt vehet.

Emmanuel Macron francia elnök rendkívüli csúcstalálkozóra hívja össze az európai vezetőket hétfőre Párizsba, erről beszélt Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter Müchenben – írja a Politico. A lengyel külügyminiszter örül a kezdeményezésnek, aki az oroszok taktikájához hasonlította Trump elnök stratégiáját.

A megbeszélésre hétfőn kerül sor a francia fővárosban, azonban nem világos, hogy valamennyi európai vezető, vagy csak bizonyos országok vezetőinek egy csoportja – köztük Keir Starmer brit miniszterelnök – jelennek-e meg rajta. Lengyelországot Donald Tusk kormányfő képviseli a jövő heti megbeszélésen. „Meg kell mutatnunk erőnket és egységünket” – írta Sikorski a közösségi médiában.

Szent II. János Pál pápa szavainak felidézése („Ne féljetek!”) és a nyugat-európai véleménycenzúra, a migráns-áradat puszta megemlítése JD Vance amerikai alelnök által a müncheni biztonságpolitikai konferencián sokkolta a nyugati sajtót- írja a hirado.hu.

A brit hadsereg korábbi vezetője viszont, miközben Európa vészes leépülésére figyelmeztetett, elismerte: Nagy-Britannia nem lenne képes 40 ezer katona kiállítására.

„Fogadjátok el, amit a népetek mond nektek” – zárta szavait JD Vance, miközben átvette azt a történelmi mondatot, amely II. János Pál pápának a szovjet rezsim által eltiport népekhez intézett beszédében hangzott el: „Ne féljetek!”. És: „Isten áldjon meg benneteket” – mondta a hallgatóságnak. A beszédtől, amelyet csak a republikánus szenátorok (a francia jobboldali Köztársaságiak párt jelen levő politikusai – a szerk.) kisebbsége tapsolt meg, a hideg futkosott a hallgatóságon.”

A Le Figaro című napilap hétvégi lapszáma többek között így számolt be arról a híres müncheni beszédről, amely a pénteki biztonságpolitikai konferencián hangzott el, s amelynek

visszhangja erőteljes reakciót váltott ki a nyugati sajtóban

és a nemzetközi közvéleményben.

Rendőrök vizsgálódnak annál az autónál, amellyel egy 24 éves afgán migráns az emberek közé hajtott Münchenben 2025. február 13-án, a biztonságpolitikai konferencia előestéjén. JD Vance beszédében felidézte az esetet: „Hány ilyen tragédiára van még szükség, mielőtt végre irányt váltunk, és új irányba tereljük közös civilizációnkat?” (Fotó: MTI/EPA/vifogra / Paul

Chamberlain-t vizionálják

„Ez a NATO vége?” tett fel a kérdést a nemrég a USAID-pénzek kapcsán is hírbe került, amerikai kézben levő brüsszeli orgánum, a Politico. A lap egy magát megnevezni nem kívánó diplomatát idéz, aki szerint most „van egy olyan orosz elnök, aki el akarja pusztítani Európát, és egy

olyan amerikai elnök a szövetségese, aki szintén el akarja pusztítani Európát”.

A lap felidézi Churchill beszédét: „Választhatott a háború és a becstelenség között. A becstelenséget választottátok, és háborút kaptok”. Ezeket a szavakat dörögte Churchill, amikor Neville Chamberlain akkori (brit) miniszterelnök 87 évvel ezelőtt elhagyta ezt a bajor várost, kezében egy darab papírral, amelyről kiderült, hogy értelmetlen”. Így utal vissza a Politico az 1938-as müncheni egyezményre, amikor 1938. szeptember 30-án Mussolini olasz diktátor, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök a bajor fővárosban jóváhagyták a német nemzeti szocialista vezető, Hitler területi követeléseit Csehszlovákiával szemben.

Miközben

a Politico Vance-et Chamberlainhez hasonlítja

– arra reagálva, hogy az amerikai alelnök többek között óvta Európát attól a belső folyamattól, amelynek során a kontinens elfordul saját alapvető értékeitől, cenzúrát vezet be, törvényes választásokat semmisít meg – a Trump-adminisztráció Washingtonban meglehetősen egyértelmű álláspontot fogalmaz meg Amerika háborúval kapcsolatos álláspontját illetően.

„Sokkolta a küldötteket”

„Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háborúnak „véget kell vetni”, Kijev csatlakozása a NATO-hoz irreális, és az Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja prioritásként kezelni az európai és az ukrán biztonságot, mivel a Trump-kormány az Egyesült Államok saját határainak biztosítására és a Kínával szembeni háború megakadályozására összpontosít” – foglalta össze a CNN az amerikai álláspontot.

„A müncheni biztonsági konferencia hallgatósága arra számított, hogy a Trump-kormányzatnak az ukrajnai háború befejezésére irányuló terveiről értesülhet, ehelyett azonban a Nyugat-Európában a második világháború óta uralkodó

liberális ortodoxiák bombasztikus elutasítását

hallhatta egy olyan beszédben, amely lekicsinyelte az Oroszország és Kína által a kontinens számára jelentett fenyegetéseket” – tudósított a CNN JD Vance beszédéről.

A Zaporizzsjai Regionális Katonai Vezetés felvételén rendőrök és katonák kutatnak túlélők után a romok között egy orosz rakétatámadást követően a kelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2024. december 10-én. A támadás következtében legkevesebb három ember életét vesztette, 16 megsebesült. (Fotó: MTI/EPA/Zaporizzsjai Regionális Katonai Vezetés)

Hasonló stílusban, a kommentatív elemeket a legkevésbé sem nélkülözve tudósít a BBC:

„Az idei müncheni biztonsági konferenciának (MSC) elsősorban két dologról kellett volna szólnia: hogyan lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak anélkül, hogy engednénk Oroszországnak, és hogyan kell Európának növelnie a védelmi kiadásait. De a jelenlévő legmagasabb rangú amerikai, JD Vance amerikai alelnök egyikről sem beszélt a pódiumon. Ehelyett pénteken azzal sokkolta a küldötteket, hogy Washington szövetségeseit – köztük Nagy-Britanniát – támadta, amikor a félretájékoztatást, a dezinformációt és a szólásszabadságot elítélte. Nagyon furcsa 20 perc volt, amelyet a küldöttek jórészt néma csenddel fogadtak a teremben.”

Barrot megmondja: Igenis van szólásszabadság

A legelső politikusi kommentárok között idézi a Le Figaro Jean-Noël Barrot francia külügyminisztert, aki szombaton elítélte JD Vance amerikai alelnök egy nappal korábban megfogalmazott heves bírálatait az európai demokrácia hanyatlásával kapcsolatban. Barrot kijelentette: „Európában garantált a véleménynyilvánítás szabadsága”, és senki nem kényszerítheti saját modelljét Európára.

Barrot kijelentésével egy időben a francia Szocialista Párt bizalmatlansági indítványt fontolgat François Bayrou kormányfő ellen, mivel a miniszterelnök azt a kifejezést használta, hogy Franciaország „alámerül” a migrációban. A párt így kívánja cenzúrázni Bayrou és a francia politikai élet szóhasználatát.

Migránsok az egyik párizsi migránstábor, a Saint Gervais-templom és a városháza közötti felszámolásakor, 2024. április 30-án. A francia Szocalista Párt szerint a kormányfő nem használhatja a „Franciaország alámerül a migrációban” kifejezést. (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)

Barrot-val szemben kevésbé lelkes a franciaországi közállapotok kapcsán a szintén a Le Figaro által szombaton idézett Mohamed Oulmekki háziorvos, akinek az orrát betörték rendelőjében tavaly novemberben, ám az elkövető csak közmunkát kapott.

„Hová tart Franciaország?”

– kérdezi most az orvos.

A leépült hadsereg

Pár órán belül viszont a brit közmédium arról számolt be: a brit hadsereg „túlságosan leépült ”ahhoz, hogy vezesse az ukrajnai békemissziót.

Lord Dannatt, akire a BBC „a hadsereg korábbi vezetőjeként” hivatkozik, kijelentette: a brit hadsereg „annyira leépült”, hogy

nem tudna vezetni semmilyen jövőbeli békefenntartó missziót Ukrajnában.

„Egy ilyen misszióhoz akár 40 ezer brit katonára is szükség lenne, és egyszerűen nem áll rendelkezésünkre ennyi ember” – nyilatkozta Dannatt.

A BBC emlékeztet: Donald Trump amerikai elnök a hét elején bejelentette, hogy hosszas megbeszélést folytatott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, és hogy „azonnal” megkezdődnek a tárgyalások az ukrajnai „nevetséges háború” leállításáról. Lord Dannatt – aki 2006 és 2009 között a hadsereg vezetője volt – egyetértett azzal, hogy a béke fenntartásához mintegy 100 ezer katonára lenne szükség. Hozzétette: „A hadseregünk jelenleg olyannyira leépült, mind létszámát, mind képességeit és felszerelését tekintve, hogy

ez potenciálisan elég kínos lenne”

– mondta a BBC Radio 4 The Week in Westminster című műsorában.