Ukrajnában várják Trump különmegbízottját

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a J. D. Vance amerikai alelnökkel folytatott megbeszélést követően pénteken este közölte, hogy a két fél stábjai tovább dolgoznak a megállapodást rögzítő dokumentumon, Ukrajnában pedig megvárják az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottját, Keith Kelloggot, írta az Ukrajinszka Pravda.

Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll arra, hogy mielőbb elmozduljon a valódi és garantált béke felé.

Az elnök hozzátette, őszintén nagyra értékeli Trump eltökéltségét, amely „segítheti a háború megállítását, és Ukrajnának igazságügyi és biztonsági garanciákat nyújthat”.

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

„Nem lehet Ukrajnáról dönteni Ukrajna nélkül. Nem lehet Európáról dönteni Európa nélkül” – hangsúlyozta. „Ha kizárnak minket a saját jövőnkről folytatott tárgyalásokról, akkor minden odavész” – fűzte hozzá. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy igenis az a célja, hogy 2025-ben létrejöjjön a béke.

Arra kérte az európai országokat, hogy képviseljenek összehangolt és egységes külpolitikát, hogy „a háború befejezése legyen az első közös sikerünk”. Azt mondta ,„veszélyes” lenne, ha Donald Trump amerikai elnök előbb találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint vele.

Zelenszkij világossá tette, nem hajlandó kizárni, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja legyen.

Az ukrán elnök egyúttal felszólította az európai országokat, hogy a saját érdekükben cselekedjenek, és szerinte eljött az idő az „európai fegyveres erők” felállítására.

Úgy vélte: a háromévnyi teljes körű háború megmutatta, hogy megvannak az alapjai az egységes európai haderőnek. Kifejtette, hogy ezzel nem a NATO-t szeretné lecserélni, hanem azt szeretné, hogy Európa Amerikával egyenlő mértékben járuljon hozzá ehhez a partnerséghez.

„Mostantól minden másként lesz, és ehhez Európának alkalmazkodnia kell. Hiszek Európában, és arra kérem önöket, hogy a saját érdekükben cselekedjenek” – mondta az ukrán elnök.

„Pár nappal ezelőtt Trump elnök beszámolt nekem a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésről. Egyetlen egyszer sem említette, hogy Amerikának szüksége lenne Európára a tárgyalóasztalnál. Ez szerintem beszédes” – fejtette ki Zelenszkij. „Elmúltak azok az idők, amikor Amerika pusztán azért támogatta Európát, mert így volt szokás” – folytatta az ukrán államfő.

Zelenszkij ismét Oroszországot vádolta meg azzal, hogy pénteken dróncsapást mért a csernobili atomerőművet védő szarkofágra, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Oroszország nem akar békét, és nem készül a párbeszédre.

Hozzátette azt is, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Moszkva a nyáron csapatokat küldhet Fehéroroszországba, amit hadgyakorlatnak fognak álcázni, ahogyan 3 évvel ezelőtt is, amikor a háború elkezdődött.

Azt mondta, nem tudják, ki ellen irányulhat a fehéroroszországi csapatösszevonás, de Fehéroroszország három NATO-tagállammal is határos, és Minszk az orosz katonai műveletek fontos pillére.

Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin nem tud valós biztonsági garanciákat nyújtani, „nemcsak azért, mert hazug, hanem azért is, mert Oroszország jelenlegi állapotában szüksége van a háborúra, hogy megtartsa a hatalmat”.

Biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros lenne, ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születne – áll David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter szombaton megjelent közös cikkében.

A munkáspárti brit kormány két minisztere a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásban leszögezi, hogy a tartós béke megteremtéséhez új biztonsági berendezkedésre van szükség.

Ennek fő elemei közé tartozik, hogy Európának többet kell tennie saját biztonságáért, de az is, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok hosszú távra szóló elkötelezettsége NATO-szövetségesei mellett – áll az MTI közleményében.

Lammy és Healey szerint Ukrajnában olyan erőteljes békemegállapodásra van szükség,

amely visszatartja Oroszországot bármiféle jövőbeni agressziótól. Éppen ezért nem szabad Ukrajnáról tárgyalásokat tartani Ukrajna részvétele nélkül, sőt biztosítani kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lehető legerőteljesebb pozícióban vehessen részt ezeken a tárgyalásokon.

Ezt az álláspontot a brit kormány többször is hivatalosan hangoztatta azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten telefonbeszélgetést tartott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel az ukrajnai háború befejezését célzó szakértői egyeztetések azonnali megkezdéséről állapodott meg.

Keir Starmer brit miniszterelnök is hangsúlyozta ezt a hivatalos londoni véleményt, amikor pénteken telefonon beszélt Zelenszkijjel. A Downing Street tájékoztatása szerint Starmer az ukrán államfővel tartott megbeszélésen egyértelműen leszögezte, hogy Ukrajnáról nem lehet Ukrajna részvétele nélkül tárgyalni.

A brit külügyminiszter és a védelmi miniszter a szombaton megjelent közös cikkben ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy

ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születik, az biztonsági és gazdasági károkat is okozna.

David Lammy és John Healey kiemelte, hogy a 2022-ben kezdődött háború 1,5 százalékkal csökkentette a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) értékét, és 3 százalékpontot adott hozzá az európai inflációs rátához.

A két miniszter egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államok nagyobb védelmi ráfordítást követel Európától.

Azt írták: Amerika valójában már évtizedek óta kéri ezt az európai szövetségesektől, és London is egyértelműen azon az állásponton van, hogy Európának többet kell költenie saját védelmére.

Ez a folyamat már el is kezdődött:

2021-ben csak az hat NATO-tagország érte el a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási célt, ma már viszont 23 ország teljesíti ezt a NATO-ajánlást

– áll Lammy és Healey szombati cikkében.

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) e héten ismertetett éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.

Csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha az ország szuverenitása biztosított - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

A szociáldemokrata politikus leszögezte, hogy Németország soha nem fog támogatni semmilyen békediktátumot, és azt is, hogy Oroszország győzelme és Ukrajna összeomlása nem teremtene békét – olvasható az MTI-n.

A német kormányfő szerint

bármilyen, Ukrajnáról folytatott tárgyalásnak tiszteletben kell tartania az ország szuverén függetlenségét.

„Ukrajnának bármilyen tárgyalásos megoldás végén olyan haderővel kell rendelkeznie, amely képes visszaverni egy esetleges újabb orosz támadást. Ez anyagilag, logisztikailag és pénzügyileg óriási kihívás” – fejtegette a német kancellár, kiemelve, hogy ehhez a harcok beszüntetése után is szükség lesz Európa és a transzatlanti partnerek támogatására.

Scholz egyúttal szót emelt Európa és Amerika biztonságának különválasztásával szemben is.

Világossá tette azt is, hogy Németország a jövőben is jelentős mennyiségű hadianyagot vásárol majd az Egyesült Államoktól, de egyúttal kijelentette, hogy erős európai fegyveriparra van szükség.

A közelgő választásokkal kapcsolatban Olaf Scholz nyomatékosította, hogy a németek visszautasítják, hogy kívülről bárki is beavatkozzon az Alternatíva Németországnak párt javára.

Mint mondta: „ez nem járja, különösen nem barátok és szövetségesek között”.

„Csak mi dönthetjük el, hogy a demokráciánk merre haladjon tovább” – hangoztatta a német kormányfő. „Mi és senki más!” – tette hozzá.

Friedrich Merz, a konzervatív, ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje is felszólalt a konferencián, és egyértelművé tette, hogy Ukrajna esetleges tagságáról a NATO-szövetségeseknek közösen kell határozniuk.

„A legutóbbi NATO-csúcs óta konszenzus van a NATO-ban, hogy Ukrajnának meg kell adni a tagság perspektíváját. Ha ezt meg akarjuk változtatni, akkor azt közösen kell megtennünk” – szögezte le. A konzervatív politikus elmondta:

nem tud egyetérteni azzal, ha valaki már a Moszkvával folytatandó tárgyalások előtt elvetné Ukrajna potenciális NATO-tagságát.