Ukrajna és Európa később csatlakozhat a béketárgyalásokhoz?

Szaúd-Arábiában kezdődnek az amerikai–orosz béketárgyalások Ukrajnáról, azonban Kijev és Európa aggódva figyel: Ukrajnát hivatalosan nem hívták meg, és az európai vezetők sem kapnak helyet a tárgyalások első szakaszában.

Amerikai és orosz vezetők Szaúd-Arábiában találkoznak, hogy megkezdjék az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokat. A találkozót az európai vezetők aggodalommal figyelik, attól tartva, hogy kimaradnak a békefolyamatból. Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy nem kapott meghívást a tárgyalásokra – írja az NBC .

A helyszínre hétfőn reggel megérkezett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, és várhatóan orosz tisztviselőkkel találkozik. A tárgyalásokat Donald Trump amerikai  és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetése előzte meg, amelyben az amerikai elnök utasítást adott a béketárgyalások megkezdésére.

 Rubio szerint az elkövetkező napokban eldől, hogy Putyin komolyan gondolja-e a békét.

A Reuters szerint a megbeszélések kedden kezdődnek Rijádban, ahol Rubio mellett részt vesz Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff, a Fehér Ház közel-keleti különmegbízottja is. Az orosz delegációt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezeti.

Európa helyet kér és kap

Miközben Washington és Moszkva tárgyalóasztalhoz ül, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén a közel-keleti régióban tartózkodik. Az Egyesült Arab Emírségekbe érkezett vasárnap, és tervezi, hogy Szaúd-Arábiát és Törökországot is felkeresi, de pontos időpontokat még nem jelentett be.

„Legfőbb prioritásunk, hogy még több emberünket hazahozzuk a fogságból” – írta Zelenszkij hivatala a közösségi médiában, hozzátéve, emellett a befektetésekre és a gazdasági partnerségre, valamint egy nagyszabású humanitárius programra összpontosítanak majd a látogatás során.

Az ukrán elnök egyértelművé tette, hogy az országban zajló béketárgyalásra nem hívták meg, holott kiemelte

„soha nem fogadunk el olyan megállapodásokat, amelyeket a hátunk mögött kötnek meg a részvételünk nélkül”.

Bár Donald Trump azt állította, hogy Ukrajna részese lesz a tárgyalásoknak, egyelőre nincs jele annak, hogy Kijev képviselői részt vehetnének a rijádi egyeztetéseken.

Mindeközben a NATO és az EU vezetői aggódva figyelik az eseményeket. Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy kész és hajlandó brit csapatokat küldeni Ukrajnába egy békemegállapodás betartásának biztosítására.

A Trump-kormányzat tisztviselői szerint a tárgyalások első szakaszában az Egyesült Államok külön egyeztet Moszkvával és Kijevvel, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnének. „Ezzel azt mutatjuk, hogy mindkét féllel egyenlő súllyal tárgyalunk” – mondta egy amerikai tisztviselő.

Ugyanakkor Keith Kellogg, a Trump-kormányzat Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokért felelős különmegbízottja elismerte, hogy Európának nem biztosítottak helyet a tárgyalások első szakaszában. „Természetesen az ukránok ott lesznek az asztalnál” – mondta Kellogg, de amikor arról kérdezték, hogy Európának is lesz-e helye, határozottan kijelentette: „A válasz, nem.” Hozzátette: „Amikor tárgyalásokat folytatsz, akkor valójában két főszereplő van – és remélhetőleg egy közvetítő.”

Szavainak ellentmond ugyanakkor, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap kijelentette:

Ukrajnának és Európának is részt kell vennie az orosz–ukrán háborúról szóló béketárgyalásokon.

Ezzel próbálta eloszlatni azon aggodalmakat, amelyek azután merültek fel, miután kiderült, hogy az USA és Oroszország mások kihagyásával fog megbeszéléseket tartani a következő napokban Szaúd-Arábiában.

Rendkívüli csúcs

Eközben hétfőn Emmanuel Macron francia elnök rendkívüli találkozóra hívta az európai vezetőket, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. A résztvevők között szerepelnek Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO főtitkára.

A brit miniszterelnök a találkozót „egy nemzedékekre kiható biztonsági fordulópontnak” nevezte, és hangsúlyozta: „nem engedhetjük meg, hogy szövetségünk belső megosztottsága elvonja a figyelmünket a külső fenyegetésekről”.

Engedményeket kaphat Oroszország

Donald Trump továbbra sem részletezte, hogy milyen feltételek mellett képzel el egy békemegállapodást.

„Még túl korai megmondani, hogy mi fog történni. Lehet, hogy Oroszország sokat enged, lehet, hogy nem, ez attól függ, hogy mi fog történni”

– mondta az amerikai elnök.

Pete Hegseth védelmi miniszter azonban Brüsszelben tartott beszédében egyértelművé tette: „Visszatérni Ukrajna 2014 előtti határaihoz irreális célkitűzés”, ami arra utal, hogy Washington elfogadhatónak tarthat bizonyos területi engedményeket Oroszország számára.

Keith Kellogg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Akár tetszik, akár nem, az ellenségeiddel is beszélgetned kell.”

Hozzátette, hogy a béketárgyalásokon Oroszország területi engedményeit és Putyin olajbevételeinek csökkentését is figyelembe kell venni.

Gázáról is tárgyalnak

A tárgyalások egyik fontos témája lehet a Gázai övezet jövője is. Donald Trump kormánya azt javasolta, hogy a palesztin lakosságot más arab országokba telepítsék át, miközben az Egyesült Államok irányítaná a térség újjáépítését. Ez a terv azonban felháborodást keltett az arab világban, és Szaúd-Arábia egy alternatív javaslaton dolgozik, amely a Perzsa-öböl menti országok vezetésével hozna létre egy újjáépítési alapot, valamint kizárná Hamászt a politikai folyamatokból. Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg világossá tette, hogy Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni kapcsolatait Izraellel, amíg nem születik megállapodás egy független palesztin állam létrehozásáról.

Ukrajna nem tudott róla, így nem is vesz részt a valószínűleg Szaúd-Arábiában megrendezendő amerikai–orosz tárgyalásokon, és nem ismer el semmilyen megállapodást Ukrajnáról Kijev részvétele nélkül – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn újságíróknak videókapcsolaton keresztül Abu-Dzabiból.

A hivatalos látogatáson az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy Kijev nem kapott értesítést ezekről a tervbe vett megbeszélésekről. Ismét leszögezte, hogy minden olyan tárgyalást Ukrajnáról, az ukrajnai háború lezárásáról, amelyen annak képviselői nem vesznek részt, semmisnek tekintenek, és nem ismerik el az ott esetleg megszületett megállapodásokat – írja az MTI.

Megjegyezte: Moszkvának és Washingtonnak „ahhoz joga van, hogy kétoldalú ügyeiket megvitassák”.

Szavai szerint keddre tervezett hivatalos szaúd-arábiai látogatásának semmi köze a tervezett amerikai–orosz tárgyalásokhoz, emírségekbeli és szaúdi vizitjét már napokkal korábban megtervezték, mint ahogy az előbbi felmerült. Hozzátette azonban, hogy az amerikai-orosz tárgyalások témáját szóba szeretné hozni megbeszélésén Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös-kormányfővel.

Zelenszkij egy újságíró kérdésére lehetségesnek nevezte Kína részvételét a háborút lezárni hivatott béketárgyalásokon, de megjegyezte, hogy csak olyan országoknak lenne szabad odaülni a tárgyalóasztalhoz, amelyek felelősséget tudnak vállalni a biztonsági garanciák megadásáért és az orosz agresszió megállításáért. Megjegyezte: az ukrán és a kínai külügyminiszter múlt heti müncheni találkozója után úgy tűnik,

Peking kezd érdekeltté válni abban, hogy nyomást gyakoroljon Vlagyimir Putyin orosz elnökre.

Szerinte ez elsősorban „annak köszönhető, hogy most minden folyamat felgyorsul”. „Nem ellenezhetjük, ha kívülálló országok, különösen a globális dél országai érdekeltek Ukrajna támogatásában és Oroszország nyomás alá helyezésében, hogy állítsa le a háborút” – fűzte hozzá az államfő az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint.

Zelenszkij szükségesnek nevezte, hogy az Európai Uniónak is legyen egy Ukrajnáért felelős különmegbízottja. Ismét

hangsúlyozta, hogy Európának mindenképpen ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a majdani béketárgyalásokon.

Az ukrán elnök úgy vélekedett, hogy az európai országok egy közös kontingense Ukrajna területén lehet az első lépés egy olyan egységes európai fegyveres erő létrehozása felé, amely képes felvenni a harcot Oroszországgal egy újabb agressziója esetén. „Képesek vagyunk létrehozni egy erős platformot, de csak olyan országokkal, amelyek valóban részt akarnak venni benne. Ez nagyon fontos. Biztonsági garanciákat akarunk, nem papíron, hanem földön, vízen, levegőben” – fogalmazott. Emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök ez irányú kezdeményezésére, amelyet – mint mondta – mostanra már támogatnak az észak-európai országok, valamint Nagy-Britannia is. Megjegyezte, hogy „ez a kontingens nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden részt vevő országnak katonákat kell hozzá vezényelnie”. Egyúttal felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a külföldi kontingens kérdésében továbbra is élvezzék az Egyesült Államok támogatását.

Zelenszkij kifejezte támogatását amellett, hogy az Egyesült Államok beruházzon az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásába, de szerinte az erről szóló szerződésnek tartalmaznia kell egy záradékot konkrét biztonsági garanciákról, amelyeket Washington nyújt a jövőben Ukrajnának. „Nem az a kérdés, hogy Ukrajna mit tud adni, hanem az, hogy mit kaphat. Ez nagyon fontos számunkra. Valóban érdekeltek vagyunk abban, hogy elsőként az Egyesült Államokkal írjunk alá egy ilyen megállapodást” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy Európában is van ilyen szerződésre érdeklődés, de

Ukrajnának az Egyesült Államok volt és marad a legnagyobb stratégiai partnere.