Ukrajna belépne az Egyesült Államokba?

A Verhovna Rada ( ukrán parlament)  képviselője, Marjana Bezuglaya a Telegram-csatornáján azt javasolta, hogy Ukrajna legyen az USA 52. állama, írta a gazeta.ru.

Trump többször is azt mondta, hogy Kanadának és Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kellene válnia. A Fehér Ház vezetője a Panama-csatornát is vissza akarja helyezni az Egyesült Államok ellenőrzése alá. A panamai, kanadai és dán hatóságok élesen reagáltak az amerikai vezető kijelentéseire.

Trump kijelentette, hogy Kanadának „sokkal jobb lenne” az Egyesült Államok 51. államaként. A politikus azt is állította, hogy országa évente 200 milliárd dollárt veszít Kanada miatt, és nem fogja hagyni, hogy ez így folytatódjon. Emellett Trump, amikor arról beszélt, hogy Kanada az Egyesült Államok részévé válna, felvetette, hogy a kanadaiak számára ez  jelentős adó- és védelmi megtakarításokkal járhatna.

Vlagyimir Dzsabarov egy interjúban beszélt arról, hogy Európa biztonságát fenyegeti, ha Ukrajnát fegyverekkel látják el. A magas rangú orosz politikus szerint Németország ezzel magának okoz újabb problémákat, mivel a fegyverek végül a szélsőségesek kezébe kerülnek. Az oroszok már régóta állítják, hogy a nyugati fegyverszállítmányok egy része a feketepiacon köt ki, míg az ukránok alaptalannak tartják a vádakat.

Vlagyimir Dzsabarov szerint Oroszországra nézve veszélyes, ha tűzszünet kötnek Ukrajnával. Az orosz parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának első elnökhelyettese úgy látja, hogy a béke a jelenlegi ukrán kormánnyal egy időzített bomba, ami gyorsan lángra lobbanhat. Mint mondta, félő, hogy a nyugati országok arra használják fel a tűzszüneti időszakot, hogy a legmodernebb fegyverekkel lássák el Ukrajnát, hogy az majd stratégiai támadást indítson Moszkva ellen – számolt be róla a Vmeste orosz televízió.

Az ukrán Nemzeti Gárda 12. különleges műveleti egysége, az Azovi Dandár katonája egy Furia típusú felderítő drónt készül bevetni a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Toreck város térségében 2024. december 14-én, az Ukrajna ellen vívott orosz háború harmadik évében (Fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla)

A politikus hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború megoldására csak Oroszország nemzetbiztonságát garantáló feltételeket tudnak elfogadni. Kijelentette, hogy amennyiben a külső erők megkérdőjelezik Moszkva szuverenitását és függetlenségét, úgy

készen állnak a nukleáris doktrínára épülő eszközök bevetésére.

Vlagyimir Dzsabarov üzent a volt német kancellárnak is. Angela Merkel nemrég a Die Zeit című napilapban jelentette ki, hogy meg kell akadályozni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút. Az orosz parlamenti képviselő kiemelte, hogy Merkel felhívásai éppen a volt német kancellár hazájára nézve veszélyesek.

„Kijev fegyverekkel való pumpálásával Németország csak új problémákat nyer, mivel ezek a fegyverek végül a szélsőségesek kezébe kerülnek”

– fejtette ki Vlagyimir Dzsabarov.

Az ukrán Nemzeti Gárda 12. különleges műveleti egysége, az Azovi Dandár katonája egy bunkerben a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Toreck város térségében 2024. december 14-én, az Ukrajna ellen vívott orosz háború harmadik évében (Fotó:MTI/EPA/Maria Senovilla)

Korábban a hírszerzési források is megerősítették, hogy csak rövid ideig tudják követni, hogy mi történik az Ukrajnába küldött fegyverzettel. Egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN-nek számolt be arról, hogy

a Biden-kormány számolt azzal a kockázattal, hogy a szállítmányok egy része végül „váratlan helyekre” kerülhet.

Jordan Cohen, külpolitikai elemző szintén úgy látja, hogy elkerülhetetlen, hogy a néhány fegyver a feketepiacra kerüljön.

Az Interpol korábbi vezetője már az ukrajnai háború kitörésekor együttműködésre szólította fel a tagországokat a fegyverek felkutatásában. Jürgen Stock várhatónak nevezte, hogy a háború befejeztével a fegyverek elárasztják a feketepiacot.

Az izraeli hadsereg már 2023-ban tartott attól, hogy az Ukrajnába áramló amerikai és nyugati gyártású fegyverek a Hamász és más közel-keleti radikális szervezetek kezébe kerülnek.

Az ukrán rendőrség különleges egységének tagjai 122 mm-es önjáró tarackhoz való lövedékeket visznek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen húzódó frontvonalnál 2025. január 11-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején (Fotó: MTI/EPA/Oleg Movcsanjuk)

A feltételezéseket az ukrán katonai hírszerzési főigazgatósága (GUR) sem hagyta szó nélkül. Korábbi nyilatkozatukban azt állították, hogy Moszkva célja, hogy az ukrán hadsereget lejárassák, és ezzel gátolják a Nyugatról érkező katonai segélyeket.

Az Egyesült Államok új külügyminisztere, Marco Rubio a Megyn Kelly Show-ban élesen bírálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos nemzetközi megközelítést. Szerinte tisztességtelen volt azt elhitetni Ukrajnával, hogy képesek lehetnek legyőzni Oroszországot, ami súlyos következményekkel járt.

Marco Rubio, az Egyesült Államok új külügyminisztere a Megyn Kelly Show-ban a közelmúltbeli interjújában kiemelte, hogy szerinte rendkívül káros volt az a politikai stratégia, amely szerint Ukrajna képes lehet legyőzni Oroszországot a háborúban. A republikánus politikus szerint a nyugati vezetők, köztük az Egyesült Államok is, tévesen hittették el Kijevvel, hogy a háború végén nemcsak hogy megverhetik az oroszokat, hanem vissza is szerezhetik a Krím és más elvesztett területek feletti ellenőrzést.

„Tisztességtelen volt azt elhitetni Ukrajnával, hogy nemcsak képesek lesznek legyőzni az oroszokat, hanem elpusztíthatják őket, visszalökhetik őket oda, ahol 2012-ben vagy 2014-ben voltak”

– mondta Rubio, utalva arra, hogy az ukránok akkor még nem veszítették el a Krímet.

Rubio véleménye szerint az alaptalan reménykedés és a hosszú hónapokig tartó katonai támogatás a háború patthelyzetéhez vezetett, amely végső soron Ukrajna helyzetének romlásához, és a szenvedések elhúzódásához vezetett. Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy Ukrajna súlyosan visszaesett az infrastruktúrája terén is, hiszen az orosz támadások következtében az energiahálózat szinte teljesen megsemmisült.

„Valakinek ki kell majd fizetnie az újjáépítést, de ennél is súlyosabb, hogy az emberek tömegesen hagyják el az országot, ami Ukrajna jövőjét és fennmaradását veszélyezteti” – mondta Rubio, aki az ukrán nép hosszú távú túlélésére is figyelmeztetett.

Rubio elismeri, hogy az Egyesült Államok támogatása elengedhetetlen volt az ukrán kormány számára, de véleménye szerint el kell fogadni a valóságot, miszerint Ukrajna számára a háború befejezése és a béke elérése a cél, nem pedig a teljes orosz hadigépezet megsemmisítése.

Donald Trump találkozót helyezett kilátásba Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az amerikai elnök erről pénteken beszélt újságírói kérdésre.

Donald Trump fehér házi dolgozószobájában a japán miniszterelnökkel tartott kétoldalú megbeszélést megelőzően tért ki az ukrajnai helyzetre és úgy fogalmazott, „valószínűleg találkozom Zelenszkij elnökkel a jövő héten, és valószínűleg beszélek majd Putyin elnökkel. Azt szeretném, hogy véget érjen az a háború”.

Utalt arra, hogy a találkozó Volodimir Zelenszkijjel Washingtonban történhet meg.

Donald Trump megismételte azt is, hogy a tárgyalások az ukrán féllel érintik az amerikai pénzügyi és katonai támogatás körülményeit is. „Az egyik, amit áttekintünk Zelenszkij elnökkel az a vagyonuk biztonsága” – fogalmazott az elnök, és hozzátette, hogy Ukrajna komoly ásványkinccsel rendelkezik, elsősorban ritka földfémekkel.

Az elnök szóba hozta az amerikai segítségnyújtás összegét, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok már mintegy „200 milliárd dollárral” nagyobb összeget juttatott el Ukrajnának, mint az európai szövetségesek, és szorgalmazta ennek kiegyenlítését.

Arra is utalt, hogy az amerikai adófizetők pénzéről van szó, és ezt valamilyen formában szeretné ellentételezni.

A héten J.D. Vance alelnök vezeti az amerikai delegációt a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, amelyen az ukrán elnök is részt vesz.