Újabb rendőrségi nyomozás Magyar Péter ellen

Magyar Péter bennfentes kereskedelmet követhetett el – adta hírül a Magyar Nemzet, miután megtudta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda a Tisza Párt elnöke ügyében most már nemcsak hűtlen kezelés, de bennfentes kereskedelem gyanúja miatt is nyomoz. De mit is jelent pontosan a bennfentes kereskedelem, és mivel büntethető a hatályos jogszabályok alapján? Cikkünkben kifejtjük.

A közérdekű bejelentésekről ismert Tényi István ügyvéd azt követően fordult a rendőrséghez, hogy Magyar Péter pártjának belső köreiből nyilvánosságra került az a titkos körülmények közt rögzített hangfelvétel, amelyen Radnai Márk, a Tisza alelnöke arról beszélt, hogy pártvezére a Hősök terei „izére” 103 millió forintot kiszórt.

Tényi a bejelentésében jelezte a rendőrségnek, hogy szerinte a Tisza átláthatatlan pénzügyei miatt fennállhat a hűtlen kezelés gyanúja. A bűnüldöző szervek asztalán egy másik, ugyancsak titkos körülmények között felvett beszélgetés is landolt, amely Hanzel Henrik, a párt gazdasági menedzsere és Vogel Evelin, Magyar Péter exbarátnője közötti diskurzust rögzítette. Jellemző, hogy ezt, a tavaly nyáron felvett, de csak novemberben nyilvánosságra hozott beszélgetést titokban mindkét fél felvette. A magnószalag tanúsága szerint Vogel hallgatásáért Hanzel cserébe havi félmillió forintot ajánlott fel, melyet a pártkasszából fedezne: „Ezt úgy garantálom, hogy holnap bemegyek, és én kedden hozom neked a június havit” – mondta Hanzel, hogy elérje Magyar Péter exbarátnőjének hallgatását.

Tényi István gyanúja szerint nem véletlen, hogy a Tisza Párt második negyedéves, vagyis a kérdéses időt taglaló pénzügyi beszámolójában csupán csak az szerepel, hogy bérleti díjra több tízmilliót költöttek, a tételek azonban nincsenek részletezve. Csakhogy ez a felvétel ennél sokkal súlyosabb dolgot is sugall, lévén hogy Vogel Evelin azt is mondta, hogy Magyar Péter kilencvenmillió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről nem kellett volna tudnia.

A Magyar Nemzet úgy tudja: a rendőrség most már nemcsak hűtlen kezelés ügyében nyomoz. Tényi István ugyanis az eredeti bejelentését a fent említett hangfelvételre hivatkozva kiegészítette a bennfentes kereskedelem gyanújával. A nyomozó hatóság az ügyben most feljelentéskiegészítést rendelt el. Ez a jogi passzus lehetővé teszi, hogy a rendőrség további adatokat gyűjtsön. A bűnüldöző hatóságnak egy hónapon belül kel döntenie, hogy megindítja-e a nyomozást, vagy bűncselekmény hiányában elutasítja azt.

Lapinformációk szerint Tényi beadványában olvasható: „A Magyar Nemzeti Bank a folyamatos piacfelügyelés keretében kezdje meg az adatok begyűjtését annak megállapítása érdekében, hogy a bennfentes kereskedelem gyanúja megalapozott-e, és fennállnak-e a piacfelügyeleti eljárás megindításának feltételei.” Az Index pedig a héten azt állította, hogy Magyar Péter 2023. július 21-én, pénteken délután háromkor az összes egyéb részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben vásárolt Opus-részvényeket.

De mi is az a bennfentes kereskedelem?

Bennfentes ügyletnek az minősül, ha valaki olyan információk birtokában kereskedik a tőzsdén (vagy ad másoknak megbízást valamilyen ügyletre),  amelyeket a piac többi szereplője, illetve a nyilvánosság még nem ismerhet.

Az Európai Unióban a bennfentes kereskedelemről a 2003. január 28-án meghozott 2003/6/EK irányelv rendelkezik. Ez beépülte a magyar jogba, nevezetesen a tőkepiaci törvénybe és a büntető törvénykönyvbe (Btk.).

Ez utóbbi szerint (2012. évi C. törvény 410. §-a) a bennfentes kereskedelmet az valósítja meg, aki:

• bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
• a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
• előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad.

Ez pedig egy olyan bűntett, ami 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha kimondják az érintett bűnösségét – alap esetben. Csakhogy, szerepel egy olyan kitétel is a Btk.-ban, amelynek értelmében,  ha valaki hivatalos személyként, vagy valamilyen pénzügyi intézmény tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el a bűncselekmény, vagy az érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű,

akkor akár öt év szabadságvesztést is ki lehet rá szabni.

Efféle ítélet azonban nagyon ritkán születik Magyarországon: a Mandinernek Balsai István büntetőjogász azt mondta, hogy a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikájában 2013 óta mindösssze hét esetet tartanak számon bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban.

Hirtelen nagyon ideges lett a keddi Partizán interjú során Magyar Péter, amikor a műsorvezető Gulyás Márton a Tisza-vezér egykori barátnője Vogel Evelin és Hanzel Henrik, Magyar egyik bizalmasának hangfelvételéről kérdezte.

Ezen a Vogel arról beszélt, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdeinformációk segítségével keresett, melyekről nem kellett volna tudnia. Vogel ezen állítása pedig felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját. 

A Tisza elnöke a kérdésre azonnal felkapta a vizet, visszakérdezett, hogy mikor lesz vége a műsornak, majd azzal folytatta, hogy már ezerszer válaszolt a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos kérdésre, és egyébként is a hangfelvétel kiszivárogtatóit kellene felelősségre vonni.

A Mendiner megkereste Balsai István büntetőjogászt, hogy mi is az a bennfentes kereskedelem és mi a büntetési tétele. 

Az ügyvéd a Btk.t idézte, amelynek 410. paragrafusa taglalja ezt a fajta bűncselekményt.

Eszerint „aki bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, illetve a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel, vagy bír rá

A büntetés ugyanakkor öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt hivatalos személyként, illetve ha például pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. Akkor is ez a tétel, ha a bűncselekménnyel érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű.

A jogi magyarázat szerint a bennfentes értékpapírügylet látszólag szabályos. Jogellenes éppen a bennfentes információ felhasználása miatt lesz. Aki olyan információk birtokában köt ügyletet, vagy ad például megbízást ügyletkötésre, amelyek a piac többi szereplője (a versenytársak), illetve a nyilvánosság előtt még nem ismeretesek,

Ahogy Balsai Istvántól megtudtuk, a bennfentes információ fogalmát a piaci visszaélésekről szóló EU-rendelet határozza meg a 7. cikkében. 

Ennek „a” pontja szerint ez olyan pontos információnak számít, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára. Hasonló a meghatározás a származtatott termékek vagy a kibocsátási egység vagy az azon alapuló aukciós termék esetén.

A büntetőjogász tapasztalatai szerint egyébként Magyarországon nem annyira gyakori ez a bűncselekmény-típus. Mindezt alátámasztja a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikája, amelyben 2013 óta összesen hét ilyen esetet említ.