Trump telefonon tárgyalt Putyinnal

Az  amerikai elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, és szerinte az orosz elnök is szeretne véget vetni a háborúnak és a vele járó vérontásnak.

Donald Trump egy exkluzív interjúban adta hírül, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálják lezárni az évek óta húzódó orosz-ukrán háborút – olvasható a New York Post-on.

Az amerikai elnök szerint Putyint érdekli a harctéri áldozatok száma.

Trump konkrét tervekkel rendelkezik a háború befejezésére, és szerinte gyors megoldásra van szükség.

„Minden nap emberek halnak meg. Véget akarok vetni ennek az átkozott dolognak” – mondta.

Az amerikai elnök ismét kiemelte,

hogy a háború szerinte ki sem tört volna, ha ő lett volna az elnök 2022-ben.

Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja reagált Volodimir Zelenszkij felvetésére, amelynek értelmében az ukrán elnök azt kérte: adják vissza nekik azokat az atomfegyvereket, amelyekről Ukrajna lemondott korábban. A tisztviselő arról is beszélt, hogy a jövő héten több olyan tárgyalásra, egyeztetésre készül Európában, amelyek közelebb vihetnek a konfliktus rendezéséhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap azt nyilatkozta, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem tudja garantálni Ukrajna NATO-csatlakozását, akkor van egy másik lehetőség, amellyel garantálni lehetne az ország biztonságát: ha Ukrajna ismét hozzájutna azokhoz a nukleáris fegyverekhez, amelyekről még évtizedekkel ezelőtt mondtak le.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy szerinte Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha az 1994-es budapesti memorandum alapján nem mondanak le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után az ország területén maradtak. „Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért” – fogalmazott Zelenszkij, aki szerint Ukrajnának akkoriban NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladásáért cserébe.

Az államfő ugyanebben az interjúban vetette fel, hogy Ukrajna visszakaphatná az atomfegyvereit, ha a NATO-csatlakozás nem megoldható. Most Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy is reagált erre a felvetésre. A tisztviselő – akit az amerikai elnök azzal bízott meg, hogy segítsen véget vetni a majdnem három éve tartó háborúnak – azt nyilatkozta a Fox Newsnak:

„Annak az esélye, hogy visszakapják a nukleáris fegyvereiket, valahol a csekély és a semmi között van. Legyünk őszinték, mindketten tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni.”

Keith Kellogg azt is hozzátette: „Ne feledjük, az elnök azt mondta, hogy mi a józan ész kormánya vagyunk.” Majd – Zelenszkij felvetéséről beszélve – megjegyezte: „amikor valaki ilyesmit mond, akkor meg kell nézni, hogy milyen eredménnyel járhat egy ilyen lépés, ez a józan ész használata.”

Donald Trump az előző hétvégén, vasárnap közölte, hogy az előzetes tárgyalások Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt megkezdődtek a konfliktus rendezésével kapcsolatban. Keith Kellogg ezzel kapcsolatban utóbb megerősítette: álláspontjuk szerint Kijevnek és Moszkvának is engedményeket kell tennie, ha a felek le akarják zárni a háborút. Arról viszont egyelőre szűkszavúan nyilatkoztak az amerikai kormányzat képviselői, hogy pontosan milyen kompromisszumok mentén képzelnék el a békét – jegyezte meg a Fox News.

A mostani interjúban Keith Kellogg sem kívánt nyilatkozni például arról, hogy Donald Trumpnak mi az álláspontja az ukránok NATO-csatlakozásának kérdésében – ez utóbbit Ukrajna a saját biztonsága garanciájának tekinti, Oroszország viszont elfogadhatatlannak tartaná a lépést. „Ez az egyik oka annak, hogy jövő héten Európába utazom, hogy valóban szemtől szemben találkozzam velük” – mondta az oroszokról és az ukránokról, majd hozzátette: a találkozókat követően ismertetheti az amerikai elnökkel a két fél aggályait, problémáit.

A tisztviselő arról is beszélt, hogy ott lesz a február 14–16. között megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián is, ahol elmondása szerint a világ számos vezetőjével találkozni fog, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és pontosabb képet kapjon arról, hogy az olyan nemzetek, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy Dánia, valamint az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó többi vezető ország hogyan áll a háború befejezését célzó tárgyalásokhoz. A különmegbízott emellett – Mark Rutte NATO-főtitkárhoz hasonlóan – arra fogja ösztökélni a NATO európai tagországait, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat, és Donald Trump elvárásának megfelelően kezdjék el átvállalni az ukrajnai háború anyagi terheit az Egyesült Államoktól.

Münchenben mutathatja be az Egyesült Államok az ukrajnai háború lezárását célzó béketervét. A tervezett megállapodás részleteiről konkrétumokat azonban Washington még nem közölt.

A február 14-én kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencián mutathatják be az amerikai béketervet az orosz–ukrán háború lezárására – írja a Kyiv Independent. Donald Trump főtárgyalója ezt a X közösségimédia-felületen jelentette be.

„Várom már, hogy beszélhessek Trump elnök céljairól, amivel lezárná ezt a véres és költséges háborút Ukrajnában.

Amerika szövetségeseivel fogok találkozni, akik készen állnak a közös munkára” – írta Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja.

Trump elnök egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy rövid időn belül véget vet az ukrajnai háborúnak, és nemrégiben az elnök arról számolt be, hogy nagyon konstruktív egyeztetések zajlanak Oroszországgal, valamint az adminisztráció kapcsolatban van Moszkvával és Kijevvel egyaránt. Ugyanakkor még sem az elnök, sem különmegbízottja nem közöltek konkrét részleteket a tervezett megállapodással kapcsolatban. Keith Kellogg februárra ígérte ukrajnai látogatását, ahogy Trump is beszélt arról, hogy négyszemközt szeretne találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is – írja az MTI.

Zelenszkij, aki Piers Morgan brit újságírónak és televíziós személyiségnek adott másfél órás interjút, kijelentette: Ukrajna készen áll arra, hogy véget vessen a háború „forró szakaszának”, és „jobban vágyik a békére, mint bárki a világon”.

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége annak érdekében, hogy Putyin ne kezdjen újból háborút „két hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva”.

Az ukrán elnök kijelentette: diplomáciai útra kell terelni a rendezést, és Ukrajna kész részt venni egy olyan tárgyalási formulában, amelyen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Európa is jelen van.

Hozzátette: véleménye szerint a leggyorsabban úgy lehet áttérni a konfliktus diplomáciai rendezésére, ha Ukrajna „már ma” garanciákat kap arra, hogy csatlakozhat a NATO-hoz.

Zelenszkij szerint Ukrajna felvételével a NATO egy erős hadsereggel bővülhet, ugyanakkor az ukrán NATO-tagság Oroszország számára is garanciát jelentene arra, hogy Ukrajna nem indít ellene háborút.

Arra a felvetésre, hogy Putyin éppen a NATO keleti bővítésére hivatkozva indította el a háborút, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, Zelenszkij úgy fogalmazott: az orosz elnök már akkor elkezdte az Ukrajna elleni katonai fellépést – először a Krím elfoglalásával –, amikor még nem volt szó Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról.

Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz invázió valós oka nem a NATO volt, viszont a háború kezdete óta több más ország csatlakozott az atlanti szövetséghez.

Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy ha már most feloldják a háború kezdete után Oroszország ellen foganatosított nemzetközi szankciókat, az növelné egy újabb orosz invázió kockázatát. Szavai szerint Putyin ugyanis nagyon fél attól, hogy az orosz gazdaság összeomlik, és attól is, hogy az oroszok ezután szembefordulnak vele, és akár hatalmát is elveszítheti. Ezért a háború befejezéséhez szükséges, hogy a nagyhatalmak diplomáciai és gazdasági lépéseket tegyenek Oroszországgal szemben.

Zelenszkij szerint Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Ukrajna az 1994-es Budapesti memorandum alapján nem mond le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után a területén maradtak.

„Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért” – fogalmazott. Hozzátette: Ukrajnának NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladása fejében.

Kijelentette: az ukrajnai nukleáris fegyverek eltávolításáról Oroszország és az Egyesült Államok állapodott meg, Ukrajna viszont elvesztette védelmét és biztonsági garanciáit.

A háborús veszteségekről szólva az ukrán elnök azt mondta: 300–350 ezer közé tehető az elesett orosz katonák száma, 600–700 ezren megsérültek, és hozzávetőleg 50–70 ezer orosz katonát eltűntként tartanak nyilván.

Zelenszkij szerint az ukrán oldalon 45 100-an vesztették életüket a háború kezdete óta és 390 ezren sebesültek meg.