Trump. "Ásni fogunk Ukrajnában!"

Donald Trump amerikai elnök ma pénteken aláírhatja Volodimir Zelenszkijjel azt a megállapodást, amely az Egyesült Államokat fő partnerré teszi Ukrajna ritkaföldfém ásványainak, kőolajának és földgázának fejlesztésében.
Donald Trump amerikai elnök Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy pénteken kerül sor találkozójára Voldodimir Zelenszkijjel.

„Reggel itt lesz, és egy történelmi jelentőségű megállapodást fogunk aláírni, amely az Egyesült Államokat jelentős partnerré teszi az ukrán ásványkincsek, ritkaföldfémek, olaj és gáz kitermelésében. Egyetértésre jutottunk, ez jó lesz Ukrajnának, mi a helyszínen leszünk, ásni fogunk. Ásni kell” – mondta Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Donald Trump élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt egy bejegyzésben a Truth Social platformon, ahol diktátornak nevezte az ukrán elnököt.

„Szeretem Ukrajnát, de Zelenszkij borzalmas munkát végzett, az országa romokban hever, és milliók haltak meg szükségtelenül – és ez még mindig folytatódik…” – írta Trump.

Zelenszkij válaszul azzal vádolta Trumpot, hogy az oroszok által terjesztett „dezinformációs térben” él. JD Vance amerikai alelnök ezek után figyelmeztette az ukrán elnököt, hogy a nyilvános médiabeli bírálatokkal aligha fogja megváltoztatni az amerikai elnök véleményét. „Bárki, aki ismeri Trumpot, tisztában van vele, hogy ez a lehető legrosszabb módja annak, hogy kapcsolatot építsenek ezzel a kormányzattal” – mondta. 

Trump csütörtökön Keir Starmer brit miniszterelnököt fogadta csütörtökön a Fehér Házban. A Guardian beszámolója szerint a találkozót követő sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, hogy továbbra is diktátornak tartja-e Zelenszkijt, amelyre így reagált:

Ilyet mondtam volna? Nem hiszem, hogy mondtam volna ilyet. Következő kérdés!

Úgy tudni, hogy Ukrajnában mintegy 20 ezer ismert lelőhely található 116 ásványból, köztük több mint 20 kritikus fontosságú ásványból és ritkaföldfémből, a készletek értéke pedig eléri a 11,5 ezermilliárd (vagyis billió) dollárt – nyilatkozta a hirado.hu-nak Pató Viktória Lilla. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatóját a washingtoni Trump–Zelenszkij találkozó előtt kérdeztük arról, mely kritikus nyersanyagok, ritkaföldfémek képezik az alku tárgyát. 

– Bombahírként robbant a világsajtóban, hogy – ha írásbeli megegyezés még nem is született – megállapodhatott Ukrajna és az Egyesült Államok az ukrajnai ásványkincsekről, kiemelten a ritkaföldfémekről, s valószínűleg erről írhat alá szerződést pénteken, Washingtonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Mit tudunk az ukrajnai ritkaföldfémek lelőhelyeinek elhelyezkedéséről, jelentőségükről?

– Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (U.S. Geological Survey) szerint a világon 50 ásványt tartanak kritikusnak, köztük ritkaföldfémeket is. Az Európai Unió kritikus nyersanyagokról szóló rendeletében listázott 34 kritikus nyersanyag közül Ukrajnában 22 megtalálható, beleértve ipari és építőanyagokat, ferroötvözeteket, nemes- és színesfémeket, valamint bizonyos ritkaföldfémeket. Ukrajna jelentős ásványkincs-készlettel rendelkezik, amelyek kulcsfontosságúak a modern iparágak, így a védelmi, csúcstechnológiai, repülőgépipari és zöldenergia-szektor számára.

Pató Viktória Lilla, A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója (Fotó: hirado.hu)

– A háborús helyzet okán nem másodlagos szempont: hogyan helyezkednek el Ukrajnán belül ezek a lelőhelyek és mit tartalmaznak?

– A lantán, cérium és neodímium elsősorban az ország középső és nyugati régióiban található – ezek a szélturbinák, az elektromos járművek akkumulátorai és különféle elektronikai eszközök alapelemei. Ukrajna emellett jelentős titán- és lítiumkészletekkel is bír, míg a grafitkészletei, az ország középső és nyugati területein találhatók, a ritkaföldfémek pedig kelet Ukrajnában csoportosulnak leginkább.

Ukrajnában állítólag mintegy 20 ezer ismert lelőhely található 117 ásványból, köztük több mint 20 kritikus fontosságú ásványból és ritkaföldfémből, a készletek értéke eléri a 11,5 ezermilliárd (billió) dollárt. Ami a lítiumot illeti, az EU egyik legnagyobb lítiumszállítójává válhat Ukrajna, ahol a fém iránti kereslet évente növekszik.

Az Ukrán Geológiai Szolgálat szerint Ukrajna készletei az európai lelőhelyek közel egyharmadát és a világ erőforrásainak hozzávetőlegesen 3 százalékát teszik ki négy lelőhelyen: ezek Polohivszke, Dobra, Sevcsenkivszke és Kruta Balka.

– Mit lehet tudni ezeknek a kritikus fémeknek a piaci értékéről?

– Csak egy érdekes adat a gazdasági jelenőségről: az ukrajnai, állami tulajdonú Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalatra, a világ egyik legnagyobb titán-alapanyaggyártójára 2024. október 11-én engedélyezte a privatizációs aukciót a kijevi kormány. Az aukció nyertese mintegy 4 milliárd ukrán hrivnyát (kb. 92,2 millió euró – a szerk.) ajánlott fel. Ezenkívül legalább 400 millió hrivnya (mintegy 9,2 millió euró) értékű befektetést kell beruháznia a nyertesnek vállalkozás műszaki korszerűsítésére. A vállalat 4 százalékos részesedéssel rendelkezik a világpiacon, ahol a titán ásványi koncentrátumok és ritkafém-koncentrátumok 10 legnagyobb gyártója közé tartozik.

– Úgy tűnik, szinte napról napra nő a kritikus nyersanyagok, így a ritkaföldfémek iránti kereslet is a világpiacon. Mit tudunk ezeknek az anyagoknak a gazdasági szerepéről, jelenőségéről?

– A ritkaföldfémek jelentősége az elmúlt években rohamosan növekedett, mivel nélkülözhetetlenek az elektromos járművek, a megújuló energiák, a csúcstechnológiai eszközök és a katonai rendszerek gyártásában.

A világpiacon ezek iránt az alapvető ásványi anyagok iránti kereslet várhatóan tovább gyorsul, főként az elektromobilitás és a zöld energia iránti globális törekvések miatt.

A ritkaföldfémek a kritikus nyersanyagok, vagy más néven kritikus ásványok egy csoportját alkotják – amely piac az elmúlt öt évben megduplázódott, elérve a 320 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint a következő öt évben ez a piac ismét megkétszereződhet.

– Csakhogy ezeknek a nyersanyagoknak a hozzáférése elég macerásnak tűnik. Hol is húzódnak a lelőhelyeik?

– A világ vezető demokráciái – például az Egyesült Államok és az Európai Unió – egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyersanyagok beszerzési forrásainak diverzifikálására, mivel jelenleg az ásványi erőforrások nagy része Kínától, Oroszországtól és más, nem demokratikus országoktól függ. Az olyan kritikus nyersanyagok, mint a nikkel, a lítium és az alumínium nélkülözhetetlenek az ipari fejlődés szempontjából, az ezekhez való hozzáférés meghatározza az országok technológiai és gazdasági versenyképességét, és komoly geopolitikai tényezővé vált.

Jelenleg a legnagyobb ritkaföldfém-termelő Kína, emellett az Egyesült Államok, Ausztrália, India, Brazília és Vietnám szintén komoly készletekkel rendelkezik, de az ellátási láncok nagy részét továbbra is Kína dominálja.

– Az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása óta viszont kérdéses, ki tudja-e használni Kijev ezeket a lehetőségeit.

– Az orosz–ukrán háború, illetve a Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági versengés kiéleződése még inkább ráirányította a figyelmet arra, hogy szükség van alternatív beszállítókra. A háború ellenére Ukrajnának jelentős lehetőségei vannak arra, hogy kulcsszereplővé váljon a világpiacon, mivel az ország a világ ásványi erőforrásainak 5 százalékával rendelkezik. Több mint 20 ezer természetes lelőhelye van, amelyek 116 különböző ásványtípust tartalmaznak. A teljes körű orosz invázió előtt ezeknek a lelőhelyeknek 15 százalékát aktívan kiaknázták, beleértve 147 fémérc- és 4676 nemfémes lelőhelyet.

– Talán nem a véletlen műve, hogy Oroszország 2022-ben, már „első körben” is igyekezett a luhanszki régió elfoglalásával – ott például komoly lítium-lelőhelyek vannak, ha jól tudom. Milyen összefüggéseket látunk az oroszok által megszállt területek és a ritkaföldfém-lelőhelyek között?

– A Luhanszki terület Kelet-Ukrajnában található, több ásványkincsben gazdag, de legfőképp valóban, lítiumban olyannyira, hogy Európa legnagyobb lítiumlelőhelyei közé tartoznak azok, amelyek Donyeck és Luhanszk régiókban találhatók. Mivel a lítium elengedhetetlen az akkumulátorgyártás és a zöldenergia-technológiák szempontjából, nyilvánvaló, hogy az ukrán területek elfoglalásának elsősorban nem nemzetiségi, hanem gazdasági okai voltak.

Az orosz megszállás következtében Ukrajna ásványkincs-lelőhelyeinek jelentős része, mintegy 20 százaléka – beleértve a ritkaföldfém-lelőhelyek körülbelül felét – orosz ellenőrzés alá került.

Ez különösen aggasztó, mivel ezek az erőforrások stratégiai fontosságúak, és Oroszorzág akár el is kezdhet velük üzletelni: megnyithatja ezeket szövetségesei, például Észak-Korea és Irán előtt, amelyek az Egyesült Államok ellenfelei.

– Milyen egyéb, továbbra is birtokolt természeti kincsei vannak Ukrajnának?

– A kritikus nyersanyagok mellett kiemelném, hogy Ukrajna jelentős egyéb természeti erőforrásokkal is rendelkezik, amelyek elegendőek az olaj- és gáztermelési szükségletek kielégítésére. A becslések szerint körülbelül 5,4 milliárd köbméter földgáztartalékkal rendelkezik, beleértve a több mint 400 millió tonna gázkondenzátumot.

Mindez azt mutatja, hogy Európában Ukrajna a második helyen áll a gázkészletek tekintetében Norvégia után.  Három ukrán régió tartalmaz szénhidrogénforrásokat: a Dnyipro-Donyec-medence, a Nyugat-Ukrajnában a Kárpátok, délen pedig a Fekete-tenger és a Krím régió. A Dnyipro-Donyec-medence jelentős olaj- és gáztermelő régió, az összes ukrán termelés 90 százalékát adja. Az oroszok által elfoglalt területek gazdasági jelentőségét tehát érdemes ezen szempontok szerint is vizsgálni.

– Zelenszkij tehát a több éves háború után is teli zsebbel ülhet le a tárgyalóasztalhoz. Milyen összegekről van szó, hogy nézne ki ez a megállapodás?

– Az Egyesült Államok és Ukrajna között körvonalazódó megállapodás értelmében Ukrajna ásványkincseinek egy részét ajánlaná fel az amerikai támogatásért cserébe. Donald Trump amerikai elnök korábban 500 milliárd dollár értékű kritikus nyersanyagot kért Ukrajnától a támogatás fejében.

A Trump-kormányzat egyik fő érve az volt, hogy az amerikai közvéleményt 500 milliárd dollár értékű nyersanyag kincs ellentételezés reményében könnyebb lenne Ukrajna támogatásában megnyerni, erre vonatkozó tervet tett le az ukrán elnök elé a Müncheni Biztonsági Konferencia előtt. Zelenszkij ezt nem fogadta el, mert hiányoztak belőle a biztonsági garanciák, ráadásul az együttműködési tervezet megvizsgálására sem kapott időt – lényegében egy „take it or leave it deal” (alkut kizáró megállapodás – a szerk.) helyzettel szembesült. A tárgyalások megkezdődtek, mivel Zelenszkij tartotta magát, de most úgy tűnik, hogy egy kis finomításokat ugyan átvezető, de biztonsági garanciákat továbbra sem tartalmazó megállapodás van a terítéken, amelyet pénteken terveznek jóváhagyni Washingtonban.

– Hogy nézne ki ez az együttműködés a gyakorlatban?

– Az ásványkincsekről szóló megállapodás tervezete szerint az Egyesült Államok és Ukrajna egy Újjáépítési Befektetési Alapot hozna létre, amelybe Ukrajna bevételeinek egy részét – beleértve az ásványkincsekből, szénhidrogénekből és egyéb kitermelhető anyagokból származó bevételeket – gyűjtenék és újra befektetnék.

Ukrajna a bevételeinek 50 százalékát (a működési költségek levonása után) adná az alapba, egészen addig, amíg a hozzájárulások el nem érik az 500 milliárd dollárt. Cserébe az Egyesült Államok hosszú távú pénzügyi elköteleződést vállalna egy stabil és gazdaságilag prosperáló Ukrajna fejlesztése mellett.

– S mi garantálná a megállapodást?

– Egyelőre a biztonsági garanciák hiányáról beszélhetünk inkább – erről az is árulkodik, hogy amikor arról kérdezték, hogy mit kap Ukrajna az ásványkincsekért cserébe, Trump azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok már 350 milliárd dollárt biztosított Ukrajnának, valamint rengeteg katonai felszerelést és a „harc jogát”.

– Szó esett nemrég arról, hogy akár az alumíniumnál magasabb olvadáspontú, az elektronika területén keresett szkandium is lehet Ukrajnában. Vannak-e specifikus, csak az ország területén elérhető ilyen ásványkincsei északkeleti szomszédunknak?

– A ritkaföldfémek egyikét, a szkandiumot gyakran használják alumíniummal együtt repülési célokra alkalmas ötvözet létrehozására.

Az Ukrajna szkandiumtartalékairól szóló információk titkosak, azonban néhány adatmorzsa nyílt forrásokban is megtalálható.

Eszerint a szkandiumkészleteket „négy összetett lelőhelyen feltételeztek: Zsovtoricsanszke (metaszomatitok), Sztremihorodszke, Toricsinszke (apatit-titanomagnetit-ilmenit ércgyökerek és mállási kérgeik) és Zlobitszke (ilmenit lelőhely)” – ezekről még egy 2022-es ukrán jelentésben írtak.

– Milyen mennyiségben lehet megtalálható náluk ez az ásvány?

– Bár Ukrajna egyelőre nem fedte fel a szkandium mennyiségét, a jelentésben ez áll: „Az Ukrajnában található szkandium ásványkincsek a világ legnagyobbjai közé tartoznak, a rendelkezésre álló bányászati és feldolgozó létesítmények pedig lehetővé teszik a szkandium hazai szükségleteinek teljes kielégítését és exportra szállítását”. Mindezek alapján következtethetünk arra, hogy északkeleti szomszédunknál tényleg vannak szkandium lelőhelyek.