POLITIK
És akkor hogyan tovább?
Donald Trump azt állította, hogy Ukrajna „gyakorlatilag” beleegyezett egy, az ukrajnai ritkaföldfémek amerikai kitermeléséről szóló, 500 milliárd dollár értékű megállapodásba. A napokban kiderült az is, hogy az amerikai elnök hamarosan – akár még ezen a héten is – találkozhat Ukrajna elnökével, és ebben az esetben meg is kezdődhet ennek a gazdasági egyezségnek az előkészítése. Ha valóban megkötik az alkut, akkor annak komoly geopolitikai következményei lehetnek az ukrajnai háború szempontjából is.
Ahogyan korábban több orgánum is megírta, a Donald Trump vezette amerikai kormányzat arra próbálja rávenni európai partnereit, hogy növeljék az Ukrajnának szánt amerikai fegyvervásárlásokat. Ezzel javíthatnák Kijev tárgyalási pozícióját egy esetleges orosz–ukrán béketárgyalás előtt.
Ez a terv megnyugvást jelenthet az ukrán vezetés számára, amely attól tartott, hogy Trump esetleg leállítja az amerikai katonai támogatást. Ami az ukránok számára végzetes lehet, hiszen az ukrán hadsereg folyamatosan veszíti területet a keleti fronton zajló orosz támadások következtében.
Trump azonban nemcsak a fegyverekről tárgyal: bejelentette, hogy Ukrajna lényegében beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok hozzáférést kapjon mintegy 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémhez, a katonai segítségért cserébe.
„Ukrajnának rendkívül értékes földterületei vannak ritkaföldfémek, olaj és gáz szempontjából, mi pedig dollár százmilliárdokat költöttünk Ukrajnára, így biztosítanunk kell a befektetett pénzünket”
– fogalmazott Donald Trump a Fox Newsnak adott interjúban, amelyben azt is állította, hogy az ukrán fél gyakorlatilag beleegyezett a kérésükbe.
A New York Post szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatosan, de szintén támogatólag beszélt az erőforrásokat érintő megállapodásról – bár feltételként szabta, hogy ez megfelelő biztonsági garanciákkal párosuljon. „Ha egy megállapodásról beszélünk, akkor állapodjunk meg, mi nyitottak vagyunk” – nyilatkozta Zelenszkij.
Hamarosan akár még az ukrán és az amerikai elnök is találkozhat – de az biztosnak tűnik, hogy intenzív időszak jön a diplomáciában
Trump tanácsadói ezen a héten a müncheni biztonsági konferencián tárgyalnak az európai szövetségesekkel a fegyvervásárlások lehetőségeiről, és az eseményen az ukrán politikai vezetés képviselőivel is találkozni fognak. Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges elnöki megbízottja szerint a cél az, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa Ukrajnát, de anélkül, hogy amerikai adófizetői pénzt költenének erre.
Ehhez képest komolyabb fejlemény lehet az is, hogy a jelek szerint nemcsak Trump tanácsadói, hanem akár maga az elnök is tárgyalhat Volodimir Zelenszkijjel. Mint a The Kyiv Independent írta, Donald Trump felvetette, hogy még ezen a héten találkozhat Volodimir Zelenszkijjel Washingtonban.
A Szabad Európa szerint az ukrán elnök nem erősítette meg szó szerint azt, hogy találkozik Trumppal, de úgy fogalmazott egy sajtótájékoztatón, hogy a következő hetek nagyon intenzívek lehetnek a diplomáciai szempontjából. Legutóbb, hétfő este pedig azt közölte az ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint, hogy Donald Trump csapatának tagja még a napokban, a müncheni biztonsági konferencia előtt Kijevbe érkezik.
Szakértők szerint ha valóban megtörténik a találkozó, akkor ott előkészíthetik az amerikai–ukrán gazdasági megállapodást, amelynek célja az ukrajnai ritkaföldfém-kitermelés biztosítása lenne az Egyesült Államok számára. Mint a The Kyiv Independent megjegyezte: az amerikai nyomásgyakorlás és a ritkaföldfémekről szóló egyezkedés komoly geopolitikai következményekkel járhat, különösen Oroszországra nézve.
A legfőbb kérdés jelenleg tehát az, hogy Ukrajna, Oroszország és általánosságban véve Európa államai hogyan reagálnak Trump új stratégiájára, és milyen hosszú távú következményei lesznek a tervezett gazdasági megállapodásnak a háború szempontjából.
A Reuters értesülései szerint a Trump-kormányzat nyomást akar gyakorolni európai szövetségeseire, hogy több amerikai fegyvert vásároljanak Ukrajnának a Moszkvával folytatandó lehetséges béketárgyalások előtt – mondta két, az ügyet ismerő forrás. Ez a lépés javíthatná Kijev tárgyalási pozícióját.
Ha a tervet hivatalosan is elfogadják, az némi megnyugvást jelenthet az ukrán vezetés számára, amely attól tart, hogy Donald Trump elnök esetleg blokkolja Ukrajnának nyújtott további amerikai támogatásokat. Ukrajna hadserege ugyanis fokozatosan veszít területéből a keleti fronton zajló heves orosz támadások következtében.
Amerikai tisztviselők – köztük Trump ukrajnai megbízottja, a nyugalmazott altábornagy, Keith Kellogg – a héten a müncheni biztonsági konferencián tárgyalnak majd az európai szövetségesekkel a fegyvervásárlás lehetőségéről – mondták a források.
Ez egyike azoknak az elképzeléseknek, amelyeket a kormányzat jelenleg megvitat annak érdekében, hogy folytathassa az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat anélkül, hogy jelentős amerikai forrásokat fordítana erre – tették hozzá.
Kellogg hétfőn a Reutersnek adott interjújában nem erősítette meg a tervet, de kijelentette:
„Az Egyesült Államok mindig szívesen ad el amerikai gyártmányú fegyvereket, mert ez erősíti a gazdaságunkat.”
„Rengeteg lehetőség van. Jelenleg minden opció játékban van” – mondta Kellogg, hozzátéve, hogy a Joe Biden volt amerikai elnök által jóváhagyott fegyverszállítások még mindig folynak Ukrajnába.
„A következő 24 órában nem feltétlenül szükséges bármin változtatni” – tette hozzá.
Amerikai tisztviselők az elmúlt napokban többször hangsúlyozták, hogy a Trump-kormányzat szeretné visszaszerezni a háborúra fordított amerikai milliárdokat, és hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a támogatásban.
„Azt gondolom, hogy egy alapvető elv itt az, hogy az európaiaknak kell a saját konfliktusukat kezelniük a jövőben”
– mondta Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója az NBC Newsnak adott interjújában vasárnap.
Az ukrán nagykövetség Washingtonban nem reagált azonnal a kommentárra vonatkozó megkeresésre.
Nem világos, hogy az Egyesült Államok azt tervezi-e, hogy az európai országok kereskedelmi szerződések útján vásároljanak amerikai fegyvereket, vagy közvetlenül az amerikai fegyverkészletekből. Egyes kereskedelmi szerződések teljesítése ugyanis évekig is eltarthat.
A Trump-kormányzat hetek óta vitázik arról, hogy folytassák-e, és ha igen, hogyan folytassák Ukrajna felfegyverzését.
Trump választási kampánya során megígérte, hogy teljesen leállítja Ukrajna támogatását. Néhány tanácsadója azonban a színfalak mögött azzal érvel, hogy Washingtonnak katonailag továbbra is támogatnia kellene Kijevet, különösen, ha a béketárgyalások az év későbbi szakaszára tolódnak.
Biden több mint 65 milliárd dollár értékű biztonsági támogatást hagyott jóvá Ukrajnának elnöksége alatt, ebből milliárdokat az adminisztrációja utolsó hónapjaiban.
Kijevi tisztviselők, továbbá Volodimir Zelenszkij elnök is, azonban azt mondják, hogy Ukrajnának további biztonsági garanciákra van szüksége, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülne Moszkvával.
Trump várhatóan jelentős ellenállásba ütközik néhány republikánus részéről, ha további finanszírozást kér a kongresszustól.
A kormányzat tisztviselői egy Európával kötött fegyverletételi megállapodást tekintenek lehetséges megoldásnak, amely lehetővé tenné Washington számára, hogy Kijevet támogassa anélkül, hogy az amerikai adófizetők dollárjait költené. Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban azt mondta, hogy Európa fizetné az Ukrajnának szánt amerikai fegyvereket.
Egy magas rangú orosz politikus szerint Németország ezzel magának okoz újabb problémákat, mivel a fegyverek végül a szélsőségesek kezébe kerülnek. Az oroszok már régóta állítják, hogy a nyugati fegyverszállítmányok egy része a feketepiacon köt ki, míg az ukránok alaptalannak tartják a vádakat.
Vlagyimir Dzsabarov szerint Oroszországra nézve veszélyes, ha tűzszünet kötnek Ukrajnával. Az orosz parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának első elnökhelyettese úgy látja, hogy a béke a jelenlegi ukrán kormánnyal egy időzített bomba, ami gyorsan lángra lobbanhat. Mint mondta, félő, hogy a nyugati országok arra használják fel a tűzszüneti időszakot, hogy a legmodernebb fegyverekkel lássák el Ukrajnát, hogy az majd stratégiai támadást indítson Moszkva ellen – számolt be róla a Vmeste orosz televízió.
Az ukrán Nemzeti Gárda 12. különleges műveleti egysége, az Azovi Dandár katonája egy Furia típusú felderítő drónt készül bevetni a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Toreck város térségében 2024. december 14-én, az Ukrajna ellen vívott orosz háború harmadik évében (Fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla)
A politikus hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború megoldására csak Oroszország nemzetbiztonságát garantáló feltételeket tudnak elfogadni. Kijelentette, hogy amennyiben a külső erők megkérdőjelezik Moszkva szuverenitását és függetlenségét, úgy
készen állnak a nukleáris doktrínára épülő eszközök bevetésére.
Vlagyimir Dzsabarov üzent a volt német kancellárnak is. Angela Merkel nemrég a Die Zeit című napilapban jelentette ki, hogy meg kell akadályozni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút. Az orosz parlamenti képviselő kiemelte, hogy Merkel felhívásai éppen a volt német kancellár hazájára nézve veszélyesek.
„Kijev fegyverekkel való pumpálásával Németország csak új problémákat nyer, mivel ezek a fegyverek végül a szélsőségesek kezébe kerülnek”
– fejtette ki Vlagyimir Dzsabarov.
Az ukrán Nemzeti Gárda 12. különleges műveleti egysége, az Azovi Dandár katonája egy bunkerben a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Toreck város térségében 2024. december 14-én, az Ukrajna ellen vívott orosz háború harmadik évében (Fotó:MTI/EPA/Maria Senovilla)
Korábban a hírszerzési források is megerősítették, hogy csak rövid ideig tudják követni, hogy mi történik az Ukrajnába küldött fegyverzettel. Egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN-nek számolt be arról, hogy
a Biden-kormány számolt azzal a kockázattal, hogy a szállítmányok egy része végül „váratlan helyekre” kerülhet.
Jordan Cohen, külpolitikai elemző szintén úgy látja, hogy elkerülhetetlen, hogy a néhány fegyver a feketepiacra kerüljön.
Az Interpol korábbi vezetője már az ukrajnai háború kitörésekor együttműködésre szólította fel a tagországokat a fegyverek felkutatásában. Jürgen Stock várhatónak nevezte, hogy a háború befejeztével a fegyverek elárasztják a feketepiacot.
Az izraeli hadsereg már 2023-ban tartott attól, hogy az Ukrajnába áramló amerikai és nyugati gyártású fegyverek a Hamász és más közel-keleti radikális szervezetek kezébe kerülnek.
Az ukrán rendőrség különleges egységének tagjai 122 mm-es önjáró tarackhoz való lövedékeket visznek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen húzódó frontvonalnál 2025. január 11-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején (Fotó: MTI/EPA/Oleg Movcsanjuk)
A feltételezéseket az ukrán katonai hírszerzési főigazgatósága (GUR) sem hagyta szó nélkül. Korábbi nyilatkozatukban azt állították, hogy Moszkva célja, hogy az ukrán hadsereget lejárassák, és ezzel gátolják a Nyugatról érkező katonai segélyeket.
Ripost hírek
