Szijjártó Pétert fogadta az amerikai pénzügyminiszter

Ezt nyilatkozta a magyar külügyminiszter:

"Egy teljesen új korszakba léptünk. Nem csak egy új világpolitikai realitás van, hanem a magyar-amerikai kapcsolatrendszerben is egy új korszak kezdődik, hiszen az Egyesült Államoknak most már olyan elnöke van, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint Magyarországra, a magyar emberekre, és ez az új politikai kapcsolatrendszer lehetővé teszi azt, hogy a magyar-amerikai gazdasági együttműködés is egy olyan aranykorába lépjen, amelynek nyomán a magyar gazdaság komolyan tud profitálni abból, hogy egy jó kapcsolatrendszer, jó politikai kapcsolatrendszer lép életbe magyar-amerikai viszonyban. Ezért miniszterelnök úr és Donald Trump tárgyalásai során is a gazdasági együttműködés abszolút kiemelt kérdések között szerepelt, és ezért a mai napra összehívtuk a Magyar Amerikai Üzleti Tanács rendkívüli ülését. Ebben a Magyar Amerikai Üzleti Tanácsban a legnagyobb amerikai vállalatok foglalnak helyet, amelyek Magyarországon is komoly beruházásokkal rendelkeznek a bankszektorban, az orvosi eszközgyártásban, a gyógyszeriparban, az energia területén, a földgáz és olajiparban. Szóval ezekkel a vállalatokkal ma egy rendkívüli tanácsülést tartunk, tekintettel arra, hogy az amerikai beruházói közösség továbbra is a dobogó harmadik fokán áll Magyarországon.

Több mint 100 ezer magyar embert foglalkoztat 1200 amerikai tulajdonban lévő vállalat hazánkban, és az elmúlt 10 esztendő során 140 amerikai vállalati nagyberuházáshoz adott a kormány támogatást. Ezek a beruházások mintegy 1000 milliárd forintos értéket képviseltek, 19 ezer új munkahelyet hoztak létre, és nagyjából 140 milliárd forintos kormányzati támogatást adtunk mindezekhez. Tehát azt mutatja, hogy az amerikai vállalatok hozzájárulása a magyar gazdaság növekedéséhez kifejezetten jelentős, és a következő hónapokban, években ez az amerikai hozzájárulás még tovább fog növekedni, és az amerikai vállalati beruházások segíteni fogják azt, hogy a magyar gazdaság gyorsabban tudjon növekedni. Az elmúlt napokban láthattuk már ennek az első jeleit, hiszen az elmúlt héten a valaha volt legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást jelentettük be a Diligent nevű amerikai szoftverfejlesztő vállalattal.

Tegnap a Voyager Technologies-zel aláírtunk egy komoly űripari, űrkutatási, oktatási együttműködési megállapodást, és a mai napon pedig az Amerikai Magyar Üzleti Tanácsban helyet foglaló vállalatokkal a magyar beruházási rendszerben szükséges végrehajtandó változtatásokat fogjuk megbeszélni. A magyar beruházásösztönzési rendszeren olyan módosításokat fogunk végrehajtani, amelyek segíteni fogják azt, hogy az amerikai vállalatok többet tudjanak beruházni Magyarországon, és hogy ebben a megváltozott, új típusú, aranykorába lépő magyar-amerikai gazdasági együttműködésben a lehető legtöbb lehetőséget ki tudjuk használni. Így a beruházásösztönzési rendszerben kutatás-fejlesztési elemek, a magas hozzáadott érték támogatása, a minőségi munkahelyek létrehozásának támogatása és a magas technológiai színvonal támogatása nagyobb hangsúllyal fog szerepelni, mint szerepelt eddig, és ettől is azt várjuk, hogy ebben az új realitásban az amerikai vállalati beruházások minden eddiginél nagyobb szerepet fognak játszani a magyar gazdaság növekedésében.

És innen nem messze délután pedig az amerikai adminisztráció tagjával találkozik a pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttell, akivel nyilván szóba kerül majd gazdasági kapcsolatok kérdése is, de abban az értelemben Scott Bessent része annak a - fogalmazzunk úgy - Donald Trump által indított békemissziónak, ami az ukrajnai háború, az ukrajnai kérdés megoldásának része, hiszen ő volt az, aki első amerikai kormánytagként Kijevben járt a múlt héten, tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Tehát több része is, rétege is lehet ezeknek a megbeszéléseknek?

Igen, azt hiszem, hogy ennek a megbeszélésnek a jelentőségét fogja mutatni az is, hogy a pénzügyminiszter úr még nem fogadott külföldi minisztert itt Washingtonban. Én leszek az első, aki külföldi miniszterként az új adminisztráció idején a Pénzügyminisztériumban jár. A pénzügyminiszter úrral nyilvánvalóan át fogjuk tekinteni az Ukrajnában, az ukrajnai háború által Európában kialakított helyzetet. Az ukrajnai háború miatt az európai gazdaságok, benne a magyar gazdaság is komoly veszteségeket szenvedett el. A szankciós politika, a magas energiaárak, az infláció minden európai ország gazdaságát komoly kihívások elé állította. Nekünk az az érdekünk, hogy béke legyen, mert a gazdasági fejlődésnek a természetes közege a béke, és ha béke lesz, akkor az egy óriási nyomást fog levenni a magyar gazdaságról, nagy felszabadító erővel fog hatni rá. Másrészt pedig át fogjuk tekinteni a magyar-amerikai pénzügyi-gazdasági együttműködés kérdéseit, és itt nagyon sok munkánk lesz. Sok munkánk lesz azért, mert a Biden-adminisztráció ellenségként tekintett ránk, ellenséges módon viszonyult hozzánk, és számos olyan intézkedést hozott, amelyek a magyar gazdasági, pénzügyi együttműködést gyakorlatilag szétverték, aláaknázták, aláásták. Ilyen volt például a kettős adóztatást kizáró egyezménynek a felmondása. Ez egy 1979-ben megkötött egyezmény volt, ami azt a célt szolgálta, hogy a beruházások, magyar beruházások esetleg Amerikában, meg az amerikai beruházások Magyarországon ne essenek kettős adóztatás alá.

Nyilvánvalóan ennek a megállapodásnak az eltörlése Magyarország beruházásvonzó képességét az amerikai vállalatok szemében csökkentette, adminisztrációs tehernövekedés, adóteher-növekedés veszélyével járt. Ezért ma szeretném, hogyha meg tudnánk állapodni a pénzügyminiszter úrral arról, hogy megkezdjük a tárgyalásokat, újra a kettős adóztatást elkerülő új egyezmény megkötéséről, ami egy nagy vonzerőnövekedést jelentene a magyar gazdaság számára. Szeretnék egy új típusú pénzügyi együttműködésről is tárgyalni, és hát nyilvánvalóan elő fognak jönni a szankciós kérdések, hiszen a Biden-adminisztráció bosszúból, kicsinyes bosszúból olyan intézkedéseket hozott a lelépése előtt néhány nappal, amelyek egyértelműen sértik Magyarország érdekeit, gazdasági érdekeit, sértik az energiaellátásunk biztonságát, tehát akár a paksi nukleáris beruházás szankciós listára helyezése, akár a földgázért való fizetés elnehezítése, akár a magyar-szerb kőolajvezeték építésével kapcsolatos nehézségek mind-mind a magyar energiaellátás biztonságát sértik.

Rogán Antal miniszter kollégám szankciós listára helyezése is egy kicsinyes pitiáner bosszúja volt a megbukott és Budapesten frusztráltan, Budapestről frusztráltan távozó korábbi nagykövetnek, és őszintén remélem, hogy ezek a politikai bosszú által motivált Magyarországnak kárt okozó szankciós intézkedések ügyében is ma a miniszter úrral majd előre tudunk lépni."