Sorsdöntő választások a hétvégén Németországban

Alig néhány nap múlva előre hozott szövetségi választásokat tartanak Németországban. A választás két fő kérdése, hogy alakulhat-e stabil kormány, és hogy mekkora lesz a jobboldal előretörésének mértéke. A február 23-i választás győztesének kilétét illetően nem számíthatunk nagy meglepetésre. Minden felmérés szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége fog az élen végezni 30 százalék körüli eredménnyel.

Győzelmük esetén az uniópártoknak biztosan nem lesz önálló kormánytöbbsége, így valószínűleg rendkívül nehéz koalíciós tárgyalásokat kell majd folytatniuk. További három párt, az Alternatíva Németországért (AfD), a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek is biztosan számolhatnak a parlamenti küszöb megugrásával. Velük ellentétben három kisebb párt a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz, a Baloldali Párt (Die Linke), a Sarah Wagenknecht Szövetség (BSW) és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP).

Az éllovas – Friedrich Merz (CDU/CSU)

A legutóbbi 2021-es választáson a Merkel-korszak került mérlegre. Akkor az uniópártok szövetsége valaha volt legrosszabb eredményével történelmi vereséget szenvedett. A bukás után az Angela Merkel volt kancellár által addig háttérbe szorított Friedrich Merz került a CDU élére, aki most a szövetség kancellárjelöltje. Visszatérése óta Merz stratégiája, hogy a CDU-t a centrum felől ismét konzervatív irányba kormányozza, ezzel megállítva az utóbbi években az AfD felé átpártoló jobboldali szavazók áramlását.

Merz akkor lehet elégedett, ha az általa vezetett lista eléri a 30 százalékos eredményt, és ha mindössze egy koalíciós partnerrel kormányt tud alakítani. Mivel az AfD-t továbbra is kirekesztik a német politikában, ezért erre csak az SPD-vel vagy a Zöldekkel együttműködve lehet reális esélye. Ha több kisebb párt is megugorja a bejutási küszöböt, akkor hárompárti koalícióra lehet szükség, ami egy nagyon nehezen kormányozható instabil Németországot eredményezne.

Az SPD-t vezető Olaf Scholz kancellár és Friedrich Merz, a CDU vezetője a kancellárjelölti vita előtt, február 10-én (Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Michael Kappeler)

A kihívó – Alice Weidel (AfD)

Az AfD lehet a választások legnagyobb relatív nyertese. A közvélemény-kutatások szerint a párt minimum megduplázza a legutóbbi választáson elért eredményét. A kampányfinisben egy kutatás 25 százalékra is mérte őket. A bevándorlásellenes, euroszkeptikus, Ukrajna további támogatását ellenző párt egyik társelnökét, Alice Weidelt választotta kancellárjelöltjéül.

Alice Weidel és pártja váratlan segítséget kaptak a kampányban, az azóta az Egyesült Államok kormányának tagjává váló Elon Musktól. A világ leggazdagabb embere nyíltan az AfD és Weidel mellett kezdett kampányolni, kárpótolva őket az elesett lehetőségektől a német médiában.

Alice Weidel kancellárjelöltté válsaztása után, 2024. december 7-én (Fotó: Maryam Majd/Getty Images)

A megkopott kancellár – Olaf Scholz (SPD)

Olaf Scholz regnáló kancellár népszerűsége a gazdasági nehézségek, az orosz–ukrán háború és a széteső kormánykoalíció miatt jelentősen megcsappant. Az SPD újból kancellárjelöltnek választotta, a feladata pedig, hogy olyan eredményt érjen el pártja, amivel stabil koalíciós partner lehet.

Scholz érzékelte az Ukrajnának nyújtott támogatással szembeni növekvő társadalmi ellenállást, így fokozatosan lett egyre óvatosabb az újabb és újabb felajánlások kapcsán. Egyensúlyozásának részeként jelenleg a hagyományos pártok közül az általa vezetett SPD az párt, amelyik a legkevésbé eszkalálná a konfliktust további fegyverszállításokkal.

Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2024. november 6-án, miután menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A friss arc – Robert Habeck (Zöldek)

A Zöldek az utóbbi négy évet kormányon töltötték, mint az SPD koalíciós partnerei. A kormányzás terhe jelentősen csökkentette népszerűségüket. A német választók egy része őket okolja a leginkább az elszabaduló energiaárak és a gazdasági nehézségek miatt.

A korábbi jelöltjük, Annalena Baerbock jelenlegi külügyminiszter helyett ezúttal Robert Habecket, a párt társelnökét és a kormány gazdasági miniszterét jelölik kancellárnak. A Zöldek népszerűsége tavaly év végére 10 százalék alá került, ám néhány hete sikerült stabilizálni támogatottságukat, és akár a harmadik hely megszerzésében is reménykedhetnek új jelöltjük vezetésével.

Robert Habeck zöld párti alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter a német parlament berlini üléstermében 2025. január 29-én (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)

A nagy túlélő – Baloldali Párt

A párt az NDK állampártjának jogutódja, egyben a német politika egyik legprogresszívebb szereplője. Választásról választásra folyamatosan csökkent a népszerűségük, 2021-ben éppen csak megugrották a választási küszöböt, míg a 2024-es európai parlamenti választáson már csak 2,5 százalékot értek el.

A Die Linkét érzékenyen érintette, hogy 2023 végén egyik legnépszerűbb arcuk, Sarah Wagenknecht kilépett a szervezetükből, majd pedig új pártot alakított. Most azonban úgy látszik a széljárás nekik kedvez. A választás előtti utolsó hetekben a legtöbb közvélemény-kutató az erősödésüket mérte, így ismét esélyesek a bejutásra. A Die Linke nem jelölt meg kancellárjelöltet, a párt listáját társelnökei, Ines Schwerdtner és Jan van Aken vezetik.

A lázadó – Sarah Wagenknecht (BSW)

A 2024 elején alakított BSW pártjával Sarah Wagenknecht alaposan felkavarta a német belpolitikát. Az új párt megjelenése a Die Linkének és az AfD-nek okozta a legtöbb kellemetlenséget. Sarah Wagenknecht kancellárjelölt nem csak volt pártjával szemben lázadt fel, hanem a hagyományos német pártok által kialakított rendszer ellen is. Pártjával hevesen kritizálja az Európai Uniót, a NATO-t, és a kollektív Nyugatot is, miközben Ukrajna támogatását leállítaná. A BSW lendülete a választási kampány végére elveszni látszik, de még így is jó eséllyel juthatnak be a Bundestagba.

Sahra Wagenknecht, Die Linke párt volt frakcióvezetője miközben bejelenti az általa létrehozott Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) megalakulását Berlinben 2024. január 8-án (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A szigorú kincstárnok – Christian Lindner (FDP)

A komoly bajba került FDP lehet a választások legnagyobb vesztese. A legutóbbi választás után a „jelzőlámpa-koalíció”, vagyis az SPD, az FDP és a Zöldek összefogása vette át a kormányzást az országban. Németország hosszú ideje nem látott gazdasági nehézségekkel néz szembe, amelyek a kormány összeomlását is okozták.

Christian Lindner korábbi pénzügyminiszter akkor rúgta fel a koalíciót, amikor az SPD és a Zöldek át akarták hágni az államadósság szabályokat. Lindner most pártja listavezetőjeként bizonyíthat, azonban úgy tűnik az FDP piacpárti üzenetei és következetes pénzügyi szigora nem győzte meg a német választókat, és az FDP kieshet a Bundestagból.

Christian Lindner, az FDP elnöke a parlament bizalmi szavazása előtt, 2024. december 16-án (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A  vasárnap rendezett választásig mg heves kampány várható. A mostani eredmények szerint egyébként a CDU/CSU és az AfD együtt stabil kormánytöbbséggel rendelkezne, ám a közöttük lévő koalíció egyelőre még nem tűnik lehetségesnek.

Vasárnap választ Németország, Mannheim, Solingen, Magdeburg, Aschafenburg, München árnyékában. Az elmúlt háromnegyed év németországi terrortámadásaiban 15 ember vesztette életét és több mint háromszázan sérültek meg. Legutóbb Münchenben egy 2 éves gyermeket és az édesanyját gázolta halálra egy afgán migráns. A választások egyik legfontosabb kérdése a migrációs válság kezelése, a belső biztonság helyreállítása lesz. 

Vasárnap választ Németország, éles viták a politikusok között

Sorra jelennek meg a közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról. A felmérések szerint a CDU/CSU nyeri meg a választásokat, Friedrich Merz lesz a kancellár, de hogy melyik pártokkal köt koalíciót, az majd csak az eredmények összeszámolása után derül ki. A szavazók jelentős százaléka még bizonytalan abban, hogy kire voksoljon, ami kérdésessé teszi, hogy milyen pártok lépnek majd koalícióra, hogy a következő négy évben vezessék Európa súlyos problémákkal küzdő vezető hatalmát.

Az Insa közvéleménykutató-intézet hétfőn este új felmérést tett közzé, ebből az derül ki, hogy A CDU/CSU pártszövetség 30, az SPD 15, a Zöldek pedig 13 százalékon állnak. Viszont a február 15-i közvélemény-kutatásához képest az AfD kis mértékben, egy százalékponttal tudott erősödni, és 22 százalékot ért el. Ennek feltehetően köze lehet a csütörtöki müncheni terrortámadáshoz, amelyben ketten meghaltak.
Az RTL február 16-i, vasárnapi választási vitája megerősítette a hagyományos német pártok egyértelmű stratégiáját: az Alternative für Deutschland (AfD) teljes kizárását a politikai együttműködésből. A kancellári poszt vezető jelöltjei, Olaf Scholz (SPD), Friedrich Merz (CDU) és Robert Habeck (zöldek) Alice Weidel, az AfD társelnökét támadták. Ahogy az várható volt, a fő témák a biztonság, a bevándorlás és a külpolitika körül forogtak, kiemelt helyen szerepelt a közelmúltbeli müncheni terrortámadás.
Merz bírálta Scholz migrációs politikáját,  hogy 

A kancellár azzal védekezett, hogy az illegálisan érkezők száma tavaly 100 ezerrel csökkent. Alice Weidel ragaszkodott a határellenőrzés megerősítésének és a tömeges deportálások végrehajtásához. Álláspontjával a választók legalább ötöde egyetért. Különösen azután, hogy a média felfedte, hogy a müncheni támadás afgán elkövetőjének menedékkérelmét 2020-ban elutasították, de 2021-ben tartózkodási engedélyt kapott.

Olaf Scholz azzal vádolta Friedrich Merzt, hogy átlépett egy politikai vörös vonalat, amikor elfogadta az AfD támogatását a bevándorlást korlátozó parlamenti indítványához. Merz sietve közölte, elutasít minden kapcsolatot Weidel pártjával, és megerősítette elkötelezettségét az AfD-t elszigetelő tűzfal mellett.
Amennyiben ez így marad, borítékolható, hogy Merz az SPD-vel és a Zöldekkel kormányozva nem tudja megállítani az illegális bevándorlást. És a migrációs probléma mellett, azzal szoros összefüggésben ott van az a riasztó adat is, hogy 2019 és 2024 között a német gazdaság alig 0,3 százalékkal nőtt. Miközben az EU-ban 5,3 százalék, az USA-ban pedig 11,5 százalék volt a növekedés. A választók a jólétük elvesztése miatt is joggal aggódhatnak.