Rezsivédelem nélkül évi 700 ezer forinttal kellene többet fizetni egy 50 négyzetméteres lakás esetén

A rezsivédelem eltörlését akarja elérni Brüsszel. Ez következik abból, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az indoklás szerint a hazai jogrendszerbe nem került teljeskörűen átültetésre az Európai Unió belső piacára vonatkozó "villamosenergia-szabályozás". Az EU előírásainak való megfelelés azonban azt is jelentené, hogy a rezsicsökkentést el kell törölni, és a fogyasztók számára piaci áron kell értékesíteni az energiát, mindez az energiaárak drasztikus emelkedéséhez vezetne.

Rezsivédelem nélkül évi 700 ezer forinttal kellene többet fizetni egy 50 négyzetméteres lakás után

Az Európai Unión belül januárban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a villamos energia és a földgáz euróban számolt bruttó végfelhasználói ára a lakosság számára a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett diagram szerint. De a statisztikai kimutatásoknál jobban érzékelteti, hogy mit jelentene a rezsicsökkentés megszüntetése, ha megnézzük egy társasház erre vonatkozó kimutatását.

A mellékelt táblázatból az olvasható ki, hogy ebben a fővárosi társasházban rezsivédelem nélkül egy 49 négyzetméteres lakásban élő családnak, vagy egyedül álló személynek 142 ezer forinttal kellett volna többet fizetni az áramért, és 560 ezer forinttal többet a gázért. Az arányok némiképp változhatnak a fűtési módnak megfelelően, családi házak esetében attól függően kapnánk más adatokat, hogy mennyire jó a lakás hőszigetelése, de az uniós statisztikai adatok szerint itt is igaz, hogy nálunk fizetik a legalacsonyabb rezsit a lakossági felhasználók.

A lakossági végfelhasználói villamosenergia- és gázárak nagymértékben eltérnek az európai fővárosokban. Az energiaszámlák döntő szerepet játszanak a háztartások költségvetésében. Ez különösen fontos az alacsony jövedelmű háztartások számára, hiszen bevételeik nagyobb hányadát kell az energiaköltségekre fordítaniuk. 

Az Energie-Control Austria, a MEKH és a VaasaETT által összeállított háztartási energiaárindex (HEPI)  legfrissebb adatai szerint Berlin mellett a háztartási villamos energia legdrágább városa Brüsszel (38,5 c€/kWh), Koppenhága (37,5 c€/kWh), London (36,8 c€/kWh) és Bern (36,4 c€/kWh) volt. A legalacsonyabb áramárral rendelkező Budapestet Kijev (9,8 c€/kWh), Belgrád (10,5 c€/kWh) és Podgorica (11,1 c€/kWh) követi.  Vásárlóerőparitáson is kedvező helyzetben vannak a magyar fogyasztók. A budapesti lakosoknál csak a norvég és a máltai főváros lakosai vannak jobb helyzetben.

Korábban Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, Brüsszel azt akarja elérni, hogy a szolgáltatók maguk szabhassák meg az áram árát a mostani, alacsony ár helyett.  Ez azonban a rezsivédelem megszűnéséhez vezetne, s mint a társasházi kimutatásból is látszik, súlyos érvágást jelentene a lakosság számára.