Rákveszély! Címkék kerülhetnek az alkoholtartalmú italokra

A WHO friss jelentésejavasolja, hogy az alkoholos italokon egyértelmű és jól látható figyelmeztető címkék tájékoztassák a fogyasztókat arról, hogy alkoholfogyasztás rákot okozhat. A témában a hirado.hu megkérdezte Zacher Gábor mentőorvost, toxikológust, aki elmondta: bár a címkék hatékonysága megkérdőjelezhető, ennek ellenére ez egy fontos előrelépés lenne.

Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO) jelentése rávilágít arra, hogy az alkohol az európai régióban évente körülbelül 800 000 halálesetért felelős, és az alkohol okozta rákos megbetegedések jelentős része a tudatlanság miatt következik be. Egy kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 15 százaléka tudta, hogy az alkohol emlőrákot okozhat, és csak 39 százalékuk ismerte az összefüggést a vastagbélrákkal.

A jelentés hangsúlyozza: az alkoholos italok csomagolásán elhelyezett figyelmeztetések növelhetik a fogyasztók tudatosságát, csökkenthetik az alkoholfogyasztást, és hosszú távon hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések számának csökkentéséhez.

Zacher Gábor emlékeztetett arra, hogy annak idején, amikor bevezették a dohánytermékeken megjelent figyelmeztetéseket és sokkoló képeket, már volt szó arról, hogy ezt az alkoholos italokon is fel kellene tüntetni, azonban az alkoholipart ez akkor elkerülte.

Bár a cigarettásdobozokon található figyelmeztetések nem hozták el a dohányzás teljes visszaszorulását, Zacher mégis támogatja az alkoholos italok figyelmeztető címkézését. Szerinte ez az első lépés lehet az alkohol okozta rákos megbetegedések csökkentése felé.

„A felvilágosítás és az edukáció lenne a legfontosabb” – hangsúlyozza. Bár a címkék fontos szerepet tölthetnek be, önmagukban nem elegendők. A kulturált alkoholfogyasztás oktatására van szükség, hogy az emberek tisztában legyenek az alkohol hosszú távú egészségügyi hatásaival.

Magyarország különösen érintett

A WHO által felvetett figyelmeztető címkézés különösen releváns Magyarországon, ahol az alkoholfogyasztás továbbra is komoly közegészségügyi probléma. A 2023-as népszámlálás szerint az országban közel 9,6 millió ember él, és Zacher becslése szerint 900 000 ember szenved valamilyen alkohol okozta betegségben – ez az összlakosság közel 9,5 százaléka.

Ráadásul hazánkban nagyon kevesen járnak szűrésekre, így az alkohol okozta daganatok sok esetben csak későn kerülnek felismerésre. Továbbá az alkohol okozta daganatos betegségek kezelésében európai szinten is elmaradottak vagyunk, sokszor az utolsó helyen állunk.

A toxikológus szerint évente mintegy 30 000 ember hal meg alkohol okozta betegségek miatt Magyarországon. Az egyik leggyakoribb alkohol okozta rák hazánkban a májrák.

Zacher szerint a címkézés mellett az alkoholreklámok szigorítása is indokolt lenne – ahogy a dohánytermékek hirdetése is tiltott, úgy szerinte az alkoholos italok reklámjait is vissza kellene szorítani, különösen közterületeken.

Javítani próbál az EU

A WHO ajánlásai alapján Írország lesz az első EU-tagállam, amely 2026-tól kötelező rákos figyelmeztető címkéket vezet be az alkoholos italok címkéin. Ezzel az intézkedéssel Dél-Korea után a világon másodikként alkalmazza ezt a gyakorlatot.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a címkézés nemcsak a fogyasztók tájékoztatását szolgálja, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy a társadalomban csökkenjen az alkoholfogyasztás elfogadottsága, különösen a fiatalabb generációk körében. Zacher Gábor szerint az alkoholipar eddig ügyesen elkerülte a szigorúbb szabályozásokat, de most itt az idő, hogy a hazánkban különösen égető kérdésben a fogyasztók valós információkhoz jussanak.

Gyors ütemben emelkedik a nikotinfogyasztás a diákok körében Ausztriában, az új trend szerint már nem a hagyományos cigaretták, hanem az úgynevezett „életmódtermékekként” árusított „nikotinpárnák” és az e-cigaretták használata miatt – jelentette ki szerdán Martin Busch osztrák kábítószer-szakértő, a 2024-es ausztriai drogjelentés egyik szerzője.

Az új termékek elterjedésének következtében a csökkenés évei után előfordulhat, hogy ismét egyre több ember válik nikotinfüggővé. Az új nikotintermékek részben lenullázzák azt a pozitív trendet, hogy a fiatalok kevesebb hagyományos cigarettát szívnak – figyelmeztetett a szakértő.

Míg 2002-ben a 15 éves diákok 22 százaléka napi szinten dohányzott, 2022-ben ez az arány már csak 4 százalék volt.

Ugyanakkor 2022-ben már azt tapasztalták, hogy ennek a korosztálynak a 3 százaléka minden nap használt snüsszt, vagyis olyan füstmentes „nikotinpárnát”, amelyet a száj alsó vagy felső nyálkahártyájára szoktak helyezni, 2 százalék pedig ugyancsak napi szinten szívott e-cigarettát.

Martin Busch arra hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a nikotin rövid időn belül függőséget alakít ki, ráadásul nem kizárt, hogy az ezekhez a termékekhez hozzáadott ízesítők rákkeltők lehetnek, és a magas dózisú nikotin fogyasztásának hosszú távú következményei jelenleg még beláthatatlanok.

Az osztrák drogjelentés szerint Ausztriában a 15 év feletti népesség 21 százaléka dohányzik napi rendszerességgel.

A dohányosok harmada ugyanakkor fontolgatja a leszokást, ami a szakértők szerint nagy lehetőséget rejt arra, hogy ténylegesen csökkenjen a cigarettafüggők száma.

Hosszú távon az egy főre jutó alkoholfogyasztás mennyisége is visszaszoruló tendenciát mutat, azonban míg más országokban a csökkenés gyorsabban ment végbe, Ausztria még mindig nagyfogyasztónak számít – derült ki a jelentésből.

Az osztrákok 15 százaléka egészségkárosító hatású mennyiségű alkoholt fogyaszt, a férfiak körében ez az arány magasabb, 19 százalék, a nőknél valamivel alacsonyabb, 11 százalék. A férfiak esetében háromszor-négyszer gyakoribbak az alkoholfogyasztáshoz köthető halálokok

– mutatott rá Busch.

Hozzátette: manapság az alkohol lényegesen kisebb szerepet játszik a közlekedési balesetekben, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Míg 1971-ben még 420 ember vesztette életét ittas vezetés miatt bekövetkezett balesetben, 2022-ben 26 ilyen halálesetet jegyeztek fel.

Az illegális kábítószerek piacán stabilnak mondható a szerhasználók aránya.

A legmagasabb rizikójú kábítószerek fogyasztását az opioidok uralják, mint például a heroin. Becslések szerint Ausztriában 35-40 ezer ember lehet érintett, túlnyomórészt 25 év feletti férfiak.

Bár a drogfogyasztók száma nem változott az utóbbi években, a közelmúltban jelentősen emelkedett a halálos kimenetelű túladagolások száma, aminek okai nem egészen egyértelműek. Martin Busch szerint elképzelhető, hogy ezek az esetek olyan, hosszú ideje függőséggel élő drogfogyasztókat érintettek, akiknek az életkoruk emelkedésével alacsonyabb lett a toleranciaszintjük, és emiatt emelkedett a halálozási kockázatuk.

Egy másik lehetséges magyarázat szerint az utóbbi időben nagyobb tisztaságúak a kábítószerekben lévő hatóanyagok, ami növeli a halálos túladagolás kockázatát, vagyis előfordul, hogy ugyanaz a dózis már nagyobb mennyiségű veszélyes anyagot tartalmaz.