Mind a 27 EU-tagállammal egyeztet a tervek szerint Emmanuel Macron francia államfő, mielőtt Washingtonba utazik hétfőn, ahová Keir Starmer brit miniszterelnökkel együtt azért érkezik, hogy előadhassa Európa álláspontját az Ukrajnáról szóló béketárgyalások kezdete előtt. Csakhogy a kontinens országai igencsak megosztottak a háború és béke kérdésében -írja elemzésében a hirado.hu.

„Hogyan lehetne elérni, hogy az európaiak az asztalnál üljenek, és ne az étlapon szerepeljenek?” – ezzel a frappáns képpel foglalta össze Camille Grand, volt NATO helyettes főtitkára, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) védelmi szakértője azt a törekvést, hogy az öreg kontinens kellő súllyal képviseltesse magát az orosz–ukrán háború lezárását célzó béketárgyalásokon.

Valóságos diplomáciai „nagyhét” előzte meg Párizsban azt a (külföldi sajtóinformációk szerint hétfőre várható) eseményt, amikor a – rossz nyelvek szerint – Fehér Házba „rendelt” Emmanuel Macron francia köztársasági elnök (akit Keir Starmer brit miniszterelnökkel együtt hívtak meg) Ukrajnáról folytat majd egyeztetést.

Diplomáciai győzelem?

„Azért utazik oda, hogy az európaiak nevében beszéljen, és elmondja, hogy Ukrajna jövője nem dönthető el nélkülük” – magyarázta Benjamin Haddad, Emmanuel Macron Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője, aki hozzátette: egy elfuserált tűzszünettől tart, amely Vlagyimir Putyin győzelmét jelentené.

Nyilván nem a sajtóból értesült Macron erről a meghívásról, így az a kezdeményezése, hogy a hét folyamán több csoportban Párizsba invitálta az európai országok képviselőit, azt a célt szolgálhatta, hogy az amerikai találkozó előtt igyekezzen valamilyen közös álláspontot kialakítani.

Francia sajtóforrások viszont szívesen elemzik úgy Macron és Stramer meghívását, mint egyfajta diplomáciai győzelmet.

E magyarázatok szerint Párizsban a sajtó és a közvélemény teljes kizárásával folytatott európai egyeztetések hatására hívták meg Washingtonba a francia és a brit vezetőt. Az öreg kontinens több állama sérelmezte ugyanis, hogy Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg kijelentette: az európai vezetőkkel konzultálni fognak, de azok nem vesznek részt az Egyesült Államok és Oroszország közötti, a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon.

Winston Churchill, Franklin Roosevelt és Joszif Visszarionovics (Dzsugasvili) Sztálin az 1945-ös jaltai konferencia tárgyalásait követően. A konferencián 80 évvel ezelőtt ők hárman közel ötven évre véglegesítették az Európa végső felosztására vonatkozó, a brit vagy az amerikai határoktól ezer kilométerekre fekvő országok sokaságának sorsát megpecsételő terveket (Fotó: Getty Images)

Mindenkivel egyeztet a francia elnök

Macron hétfőn első körben összehívta a „nehézsúlyúakat”: Németországot, Olaszországot, az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Lengyelországot, Spanyolországot és Dániát. Szerdán videókonferenciát tartott több kelet- és észak-európai országgal, valamint Kanadával is.

A Politico szerint szerdán Litvánia, Észtország, Lettország, Csehország, Görögország, Finnország, Románia, Svédország és Belgium, valamint Kanada és Norvégia – mindkettő NATO-tag – volt a vendég. A lap úgy tudja: Macron célja volt, hogy legkésőbb vasárnapig tárgyalásokat folytasson az Európai Unió 27 tagállamának mindegyikével.

Az Európai Unió boszniai békefenntartó erőinek (EUFOR) multinacionális zászlóalja gyakorlatozáson vesz részt Szarajevóban 2021. október 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)

Új Jalta

„Hogyan lehet az Egyesült Államokat lebeszélni arról, hogy kizárja Európát egy olyan kérdésből, amely a legjobban érinti, és újjáépítsen egy új Jaltát Oroszországgal az öreg kontinensen?” – foglalta össze a Le Figaro az európai diplomácia dilemmáját, visszautalva az 1945 februárjában lezajlott jaltai konferenciára, amelyen a megosztott és jelentős részben a Szovjetunió által megszállt Európa jövőjéről döntöttek.

A Párizsban ülésező nyolc ország hétfőn egyetértett abban, hogy az ukrajnai konfliktusból történő amerikai kivonulással szemben fel kell gyorsítani az európai védelem megerősítését. A konszenzus ritka megnyilvánulásaként viszont azt erősítették meg, hogy semmit sem lehet tenni Ukrajna ügyében Ukrajna nélkül, és hogy az európai biztonság ügyében semmit sem lehet tenni az európaiak nélkül. Emellett az Oroszország elleni új szankciókról is döntöttek.

150 ezer katona – vagy egy sem

„Az oroszok elrettentése érdekében egyes szakértők szerint az ukrán békefolyamatot 150 ezer nyugati katonával kellene támogatni. Ez még nagyon-nagyon messze van. Az európai államok ugyanis továbbra is élesen megosztottak maradtak a konkrét kérdésekben, mint például a biztonsági garanciák és a nyugati csapatok küldése a jövőbeli béke támogatására” – írja a BFMTV francia hírtelevízió oldala.

Az európai államok álláspontja számos kérdéseben erőteljesen eltér egymástól. Miközben Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is megismételte, hogy fontolóra veszi csapatok telepítését Ukrajnába, Olaf Scholz német kancellár éppen a hétfői, párizsi csúcstalálkozó után jelentette ki, hogy a külföldi csapatok kérdésének fölvetése nagyon helytelen a béketerv koncepciójának eldöntése előtt. A közelmúltban még a francia csapatok oroszországi bevetéséről is vizionáló Emmanuel Macron pedig a hét folyamán igen nyomatékosan aláhúzta, hogy

„Párizs nem küld katonákat harcban álló területre”.

Lengyelország, alig néhány hónappal az elnökválasztás előtt egyelőre kizárja a katonák bevetését, Magyarország pedig azzal vádolja európai partnereit, hogy meg akarják akadályozni az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodást – összegez a Le Figaro, mely a csütörtöki, nyomtatott lapszámában is elemzi a meglehetősen eltérő álláspontokat.

Fenyeget, de fölveszem a telefont

Emmanuel Macron Franciaországának is vannak gyengeségei: a nemzetgyűlés feloszlatása óta meggyengült a „hangja”, avagy csekélyebb az európai befolyása; az ország gazdasági hitelessége megromlott Európában, és Párizs álláspontja ingadozó az orosz–ukrán konfliktusban – teszi hozzá a Le Figaro.

„1945 óta soha nem volt olyan nagy a háború kockázata Európában, mint ma”

– figyelmeztet Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter.

Macron: Ha Putyin elnök hív, természetesen fölveszem a telefont (Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images)

A helyi sajtónak adott interjúban Emmanuel Macron is világossá tette: Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent. Emmanuel Macron úgy véli, hogy Donald Trump segít nyomást gyakorolni Oroszországra, mondván, hogy újra stratégiai bizonytalanságot teremt Putyin elnök számára, ahol elődje azt mondta, hogy „soha nem fogok csapatokat küldeni a terepre”. Macron a napokban egy nyilatkozatában kiemelte az Oroszország által Európára jelentett egzisztenciális fenyegetést. A francia elnök példaként felsorolta a kibertámadásokat, a választások manipulálására tett kísérleteket, és az oroszok által Franciaországban szervezett súlyos antiszemita cselekményeket.

A francia elnök mégsem zárkózik el az orosz kollégájával való találkozástól. „Ha Putyin elnök felhív, természetesen felveszem a telefont. Az elkövetkező tárgyalási ciklus megfelelő pillanatában nyilván újra beszélek vele, ha ez hasznos a helyzet szempontjából” – idézte a BFMTV hírtelevízió az Élysée-palota elnökét.

Macron összefogná a háborúpárti erőket, Washingtonba utazik