Szoboszlai Dominik
Magyar Péter pártcsaládja nyakig ül a legújabb brüsszeli korrupciós botrányban!
KÜLFÖLD
Létrehozva: 2025.02.18.
Ma találkozik az amerikai és az orosz külügyminiszter
Szijjártó Péter: Régóta vártunk erre!
Ma kezdődnek Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban az amerikai–orosz tárgyalások az ukrajnai békéről. Az orosz–ukrán háború lezárását célzó egyeztetésre az európaiakat nem hívták meg.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő Fotó: AFP
Megkezdődnek Rijádban az amerikai és az orosz delegáció tárgyalásai az orosz–ukrán háború lezárásáról. Mindkét fél magas szinten képviselteti magát, Marco Rubio amerikai külügyminiszter már hétfőn megérkezett Szaúd-Arábia fővárosába.
A mai tárgyaláson amerikai részről részt vesz többek között Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és a gázai tűzszünet létrejöttében kulcsszerepet játszó Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott is.
Az orosz delegációt Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti, és ott lesz Rijádban Putyin fő külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakiv is.
Ukrajna nem kapott meghívást a megbeszélésre. Volodimir Zelenszkij elutazik ugyan Rijádba, de csak szerdán, egy nappal a tárgyalás után.
Trump és Putyin találkozójáról is egyeztetnek
Az Egyesült Államok és Oroszország magas rangú képviselői a két ország elnöke, Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójának előkészületeiről is tárgyalnak majd.
Korábban Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja közölte, hogy a találkozón komoly előrelépést vár az ukrán konfliktus rendezésében.
Egy telefonhívás nem teremt békét
– mondta Rubio a CBS Face the Nation című műsorában korábban. Hozzátette:
Egy telefonhívás nem old meg egy olyan bonyolult háborút, mint ez, de azt mondhatom, hogy Donald Trump az egyetlen vezető a világon, aki potenciálisan el tudja kezdeni ezt a folyamatot.
Zelenszkij, aki az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodik egy korábban tervezett látogatáson, azt mondta, hogy Szaúd-Arábiába és Törökországba is el akar látogatni, de nem tervezi, hogy amerikai vagy orosz tisztviselőkkel találkozik. A müncheni konferencián vezető európai tisztviselők hangsúlyozták, hogy Ukrajnát közvetlenül be kell vonni a Trump és Putyin közötti bármilyen tárgyalásba. Az EU-t nem hívták meg a tárgyalóasztalhoz.
Mindeközben európai vezető a tervek szerint Párizsban rendkívüli csúcstalálkozót tartottak az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról, mivel Kijev és Európa szerepe a várható béketárgyalásokban egyre tisztázatlanabb.
Szijjártó Péter: Három éve erre vártunk!
Mi, békepárti magyarok, három éve erre vártunk! – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett:
Rijádban a külügyminiszter-kollégák vezetésével megkezdődnek az amerikai–orosz tárgyalások az ukrajnai békéről. A háborúpárti európaiak sikítanak, hogy ők nem ülhetnek ott az asztalnál… de miért is ülnének ott? A tárgyalások a békéről szólnak, ott háborúpártiaknak nem osztanak lapot!
Trump különmegbízottja a NATO-főtitkárral tárgyalt
Mark Rutte NATO-főtitkár fogadta Keith Kellogg amerikai különmegbízottat a NATO Tanácsülésén, hogy megvitassák az orosz–ukrán háború békés lezárásának lehetőségeit. A találkozó a múlt heti védelmi miniszteri értekezletet és a müncheni biztonságpolitikai konferenciát követte.
Keith Kellog különmegbízott
Rutte hangsúlyozta a folyamatos konzultációk fontosságát az amerikai adminisztrációval, különösen a múlt heti NATO védelmi miniszteri találkozót követően. Kiemelte a müncheni biztonságpolitikai konferencián J. D. Vance alelnökkel, Marco Rubio külügyminiszterrel és a Trump-adminisztráció más kulcsfontosságú tagjaival folytatott megbeszéléseket is.
Rutte hangsúlyozta az Ukrajna jövőjét biztosító igazságos és tartós békemegoldás fontosságát, megjegyezte, hogy a mai megbeszélések újabb lehetőséget biztosítottak a gondolkodás és a cselekvés összehangolására a fenntartható béke támogatásának módjairól.
A NATO-központban tartott találkozó előtt Rutte hivatalos rezidenciáján vacsorán látta vendégül a különmegbízottat.
Kellogg különmegbízott kijelentette, hogy senki sem fog békemegállapodást ráerőltetni Zelenszkij ukrán elnökre, hozzátéve, hogy ezt a döntést Zelenszkij és Ukrajna fogja meghozni. Az Egyesült Államok mindenkitől meghallgatja a „vitapontokat” – mondta Kellogg, hozzátéve, hogy az ő feladatuk az, hogy megkönnyítsék Ukrajna számára a biztonsági garanciákat. Hozzátette, hogy ukrajnai utazása még véglegesítés alatt áll, de találkozni fog Volodimir Zelenszkijjel.
Korábban Zelenszkij azt mondta az NBC Newsnak, hogy „soha nem fogad el semmilyen döntést” az USA és Oroszország között Ukrajna bevonása nélkül.
„Ez a háború Ukrajnában zajlik, ellenünk, és ez a mi emberi veszteségeink” – tette hozzá.
A NATO közleménye megerősíti a szövetség elkötelezettségét a békés megoldás iránt. A mai ülés után Rutte Párizsba utazott, hogy részt vegyen a Macron elnök által szervezett informális találkozón.
Pánikba estek Európa háborúpárti vezetői. A hétfőn Párizsban sietve összehívott biztonsági csúcstalálkozó ékes bizonyítéka ennek. Még mindig próbálják feldolgozni, hogy az Egyesült Államok nem hívta meg őket az Oroszországgal folytatott, Ukrajna jövőjéről szóló tárgyalásokra. Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy hamarosan találkozhat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: Nem tudom, mit keresnének a tárgyalóasztalnál az európaiak.
Az elmúlt évek tehetetlen kapkodását most már hisztihangulat vette át Nyugaton. Európa háborúparti vezetői kapkodva próbálnak helyet szerezni a tárgyalóasztalnál, kérdés viszont az, hogy ez egyáltalán sikerülhet-e nekik, de egy biztos, megpróbálják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt a kontinens gazdasága süllyed, míg az orosz–ukrán háború emberek tömegének életébe került. Úgy tűnik Brüsszel és a nyugati vezetők eljátszották a lehetőségeiket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is erről beszélt Moszkvában.
A mostani párizsi tárgyalás célja, hogy az európai vezetők megpróbálják meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy értékes partnerek. Ennek bizonyítéka, hogy az európai politikusok egymás után jelentik be, hogy hajlandóak katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartónak. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „kész és hajlandó csapatokat küldeni a terepre”
Európa vezetői ugyanakkor továbbra sem veszik észre, hogy már nem ők diktálnak.
Az elmúlt lassan három év háborús narratívája után továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Kijev is vegyen részt közvetlenül a tűzszüneti tárgyalásokban. Régóta fenntartják azt a nézetet, hogy „Ukrajnáról nem lehet döntéseket hozni Ukrajna nélkül”.
Azt a tényt viszont figyelmen kívül hagyják a háború barátai Párizsban, hogy Amerikában már nem Joe Biden, hanem Donald Trump az elnök. Trump pedig kijelentette, hogy véget vet a szenvedésnek és a harcoknak. Washington tárgyalásokat kezdett Moszkvával.
De Európa számára ennél sokkal több is forog kockán.
Nem minden európai ország vesz részt ugyanakkor a hétfői csúcstalálkozón. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Dánia – amely várhatóan képviseli a balti és északi országokat, valamint Brüsszel és a NATO képviselője.
A párizsi találkozó nagy része a hírek szerint a csapatok Ukrajnába küldésének kérdésére is összpontosít majd a tűzszünet után.
A megvitatott ötlet nem békefenntartó csapatokra, hanem egy „biztonságérzetet nyújtó erőre” vonatkozik, amely egy esetleges tűzszüneti vonal mögött, nem pedig rajta lenne állomásoztatva, írja a BBC.
Az európai csapat jelenlétének célja háromrétű lenne. Üzenet küldése az ukránoknak: hogy nem egyedül vannak. Egy másik üzenet az Egyesült Államoknak, hogy megmutassák, Európa „teszi a dolgát” saját kontinense védelmében, és az utolsó üzenet Moszkvának, hogy figyelmeztesse, ha megszegi egy esetleges tűzszünet feltételeit, akkor nem csak Kijevvel kell szembenéznie.
De ez ellentmondásos koncepció, és biztos nem lesz népszerű a szavazók körében. Olaszországban például a megkérdezettek ötven százaléka nem akar több fegyvert küldeni Ukrajnába, nemhogy fiait, lányait, nővéreit és testvéreit oda.
A háborúpárti országok ötletével kapcsolatban azonban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés. Ezek közül csak néhány:
Hány katonát kellene küldenie minden európai országnak, mennyi ideig, és kinek a parancsnoksága alatt? Mi lenne a küldetésük – például ha Oroszország megszegné egy megállapodott tűzszünet feltételeit, azt jelentené-e, hogy az európai katonák közvetlenül háborúban állnának Oroszországgal? Támogatná őket az Egyesült Államok ebben az esetben?
Trump miatt pánikban a háborúpárti politikusok
Donald Trump és adminisztrációja egyértelmű és világos üzenetet küldött Európának. A kontinensnek jóval nagyobb felelősséget kellene vállalnia Kijev támogatásában. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor inkább az orosz–ukrán háború befejezésére és a költségek csökkentésére helyezné a hangsúlyt.
Washington elzárná a pénzcsapokat, így pánikba este azok, akik folytatni akarják európai pénzen a háborút.
A vérontásnak véget kell vetni, és ennek a háborúnak véget kell vetni. Ezt mondta az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Donald Trump védelmi minisztere. Pete Hegseth kiemelte:
Trump elnök világossá tette, hogy a harcok leállítása és a tartós béke elérése a legfőbb prioritás. Szándéka, hogy diplomáciai úton véget vessen ennek a háborúnak, és mind Oroszországot, mind Ukrajnát az asztalhoz ültesse. Az amerikai védelmi minisztérium pedig segíteni fog ennek a célnak az elérésében
Hegseth kemény kritikát fogalmazott meg a szövetségeseikkel szemben is. Úgy fogalmazott: A NATO nagyszerű szövetség, a történelem legsikeresebb védelmi szövetsége, de ahhoz, hogy a jövőben is fennmaradjon, partnereinknek sokkal többet kell tenniük Európa védelméért.
Lavrov: Európának nincs helye az asztalnál
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kétségét fejezte ki afelől, hogy Európa milyen szerepet tölthet be az ukrajnai béketárgyalásokon. A szerb külügyminiszterrel, Marko Gyuriccsal folytatott megbeszélések utáni sajtótájékoztatón elmondta:
Nem tudom, mit keresnének a tárgyalóasztalnál az európaiak. Ha olyan ravasz ötletekkel rukkolnának elő, mint a konfliktus befagyasztása, miközben a maguk szokásos módján, erkölcsük és szokásaik szerint a háború folytatását tervezik, akkor minek is hívjuk meg őket?
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Európának már volt lehetősége részt venni a tárgyalási folyamatban:
A kívánságukat már többször is teljesítettük
– hangsúlyozta. Említést tett a 2014-es megállapodásról, valamint a minszki megállapodásokról is.
Időre volt szükségük ahhoz, hogy felfegyverezzék Ukrajnát. Ezek voltak a lehetőségeik
– tette hozzá a külügyminiszter.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
