Kitűzték a választások időpontját Ukrajnában?

Ukrajnában 2025. október 26-án tartanak új elnökválasztást – jelentette ki Petro Porosenko volt elnök. A politikus különböző forrásokból származó információkra hivatkozott, többek között az Elnöki Hivatal és az „Ukrajna” poligráfos kombinát tevékenységére, amely részt vesz a szavazólapok előkészítésében.

Kijelentette, hogy az ukrán hatóságok a politikai kockázatok minimalizálása érdekében arra törekednek, hogy az elnökválasztást a helyhatósági és parlamenti választásokkal egy időben tartsák meg. Ezt azonban Porosenko szerint állítólag az USA akadályozza.

Korábban a 2024 márciusára tervezett választásokat törölték. Az ukrán hatóságok az országban érvényben lévő hadiállapotra hivatkoztak. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Ukrajnában jelenleg az egyetlen legitim hatalom a parlament, és a szavazás megtartásához fel kell oldani a hadiállapotot.

Országgyűlési és elnökválasztások kiírását követelheti Ukrajnában az Egyesült Államok, ha létrejön a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal, erről beszélt Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai békével megbízott főtárgyalója egy interjúban. Volodimir Zelenszkijnek 2024-ben lejárt az elnöki mandátuma, Ukrajnában pedig elhalasztották a választásokat a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Az Egyesült Államok választások kiírását követelheti még az idei év vége előtt különösen akkor, ha létrejön Moszkva és Kijev között a tűzszüneti megállapodás az elkövetkező hónapok során – nyilatkozta Keith Kellogg, Trump ukrajnai békével megbízott főtárgyalója a Reutersnek. Az elnöki megbízott szerint a hadiállapot nem lehet elégséges ok arra, hogy felfüggesszék az országgyűlési és az elnökválasztásokat.

„A legtöbb demokratikus országban háborús időkben is tartottak választást”

– szögezte le Keith Kellogg. A Reuters hozzáteszi, Trump és Kellogg is beszéltek már korábban arról, hogy dolgoznak azon, hogy az adminisztráció első hónapjaiban létrejöhessen a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal.

Persze felvetődik a kérdést, hogy hogyan lehetne Ukrajnában választás, amikor az ország területének csaknem egyötöde orosz megszállás alatt áll, az alkotmány pedig tiltja, hogy hadiállapot idején elnök- és parlamenti választást tartsanak. A kételyeket Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő segített eloszlatni, aki a hirado.hu-nak elmondta, hogy mi állhat az amerikai kijelentés mögött, milyen feltételek teljesülése mellett lehetne megrendezni a választásokat Ukrajnában, illetve azt is, hogy veszélyben lenne-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalma.

Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja a napokban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok még az idén, év vége előtt választások kiírását követelheti Ukrajnától, különösen akkor, ha az elkövetkező hónapokban létrejön Moszkva és Kijev között a tűzszüneti megállapodás.

Az elnöki megbízott szerint a hadiállapot nem lehet elégséges ok arra, hogy felfüggesszék az országgyűlési és az elnökválasztást.

„A legtöbb demokratikus országban háborús időkben is tartottak választást” – hangsúlyozta Keith Kellogg.

Az elnöki megbízott kijelentése nagy port kavart egyes nyugati körökben és Ukrajnában is. Dmitro Litvin, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint a tűzszünet és az ukrajnai választások nem fogják megfélemlíteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Oroszország növeli a rakéták és lőszerek gyártását, továbbá keresi a szankciók kijátszásának módját. Oroszország Észak-Koreával való szövetsége sem jelzi a béke iránti elkötelezettségét. Ezért Ukrajnának határozottabb megközelítésre van szüksége nemzetközi partnerei részéről… Ha Kellogg terve csak tűzszünetből és választásokból áll, akkor ez egy bukott terv. Putyint ez a két dolog nem fogja megfélemlíteni” – fogalmazott az elnöki tanácsadó.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan várhatná el a Donald Trump vezette Egyesült Államok, hogy választásokat tartsanak Ukrajnában, miközben

az ország területének 20 százaléka orosz megszállás alatt áll, az alkotmány pedig nem teszi lehetővé, hogy hadiállapot idején választásokat írjanak ki.

A kérdést Bendarzsevszkij Anton tisztázta, aki úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok célja nem a választások mihamarabbi megtartása, hanem az, hogy az ukrán vezetéssel kapcsolatos illegitimitási vádak lekerüljenek a napirendről. Mivel lejárt a parlamenti és az elnöki mandátum is, olyan vádak érik az ukrán vezetést, miszerint illegitim. Ez azonban nem fedi a valóságot, hiszen az ukrán alkotmány egyértelműen kimondja, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani az országban – magyarázta a szakértő.

Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ideiglenes nemzetbiztonsági tanácsadója a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2017. február 15-én (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)

Bendarzsevszkij Anton úgy látja, hogy amennyiben az amerikai adminisztráció hónapokon belül valóban véget vet a háborúnak, akkor Ukrajna jogosan készülhet a választások kiírására, ha azonban nem születik meg a béke, nincs realitása a választásoknak, mivel sokkal kisebb lenne a legitimitása egy ilyen választásnak, mint békeidőben. Egy esetleges orosz támadás esetén a hatóságok nem tudják garantálni a több ezer szavazóhelyiség védelmét és a választópolgárok biztonságát. A szakértő szerint ez a veszély visszatartaná a lakosságot a szavazáson való részvételtől, aminek súlyos következményei lehetnek.

„Egy nagyon alacsony részvételi aránynak sokkal rosszabb hatása lenne, mint egy meghosszabbított elnöki mandátumnak vagy parlamenti mandátumnak.

Ezek az amerikai nyilatkozatok elsősorban nem a jelenlegi állapotnak szólnak, hanem annak, hogy helló, készüljetek, itt nagyon szeretnénk, hogyha hamarosan béke lenne, mi ezen dolgozunk, és ha ez meg fog történni, akkor mielőbb választásokat kell tartani, mert ez így lesz jó” – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.

A Kreml érdekét szolgálná?

Keith Kellogg kijelentését többen is úgy értékelték, hogy az egyedül Moszkva érdekeit szolgálja, de Bendarzsevszkij Anton kissé árnyalta a képet. Úgy látja, hogy ez az állítás akkor lenne érvényes, amennyiben az Egyesült Államok azt követelné, hogy Kijev azonnal írja ki a választásokat. Egy ilyen fordulat valóban sokkal bizonytalanabb helyzetbe hozná a honvédő háborút folytató Ukrajnát, amely nehezen tudná garantálni a választások tisztaságát.

Gondoljunk bele abba, hogy független megfigyelők háborús időszakban nem vennének részt. Az a 6-7 millió ukrán állampolgár, aki emigrált a háború miatt, nagyon nehezen tudna részt venni. Nincsenek előkészítve azok a listák, amelyek nyilvántartásba veszik az Ukrajnában lévő embereket, akik nem vesztették életüket a fronton, és akik az országban vannak. A lakosság egy része nem tud szavazni, mert ugye orosz kontroll alatt lévő területekről beszélünk. Tehát a választások jelenlegi megtartása ilyen problémákat vet fel

– jelentette ki a szakértő.

Az Egyesült Államoknak azonban nincsenek ilyen tervei, így az amerikai nyilatkozatok nem a Kreml érdekeit szolgálják, hanem Ukrajna demokratikus érdekeit – folytatta Bendarzsevszkij. Donald Trump nem arra akarja rákényszeríteni Ukrajnát, hogy minél előbb sort kerítsen a választásra, hanem csupán szeretné felkészíteni az országot, hogy a megfelelő időben meg kell tartani azokat. „Tehát a béke utáni választásoknak abszolút van jogosultsága, és abszolút szükség van rájuk. De ez majd akkor jön el, ha eljön a béke ideje” – tette hozzá.

Bendarzsevszkij Anton arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben az ukrán nyilvánosságban egészen aktívan beszélnek arról, hogy milyen lesz a háború utáni időszak, mikor lesznek választások, ki fog indulni, valamint kinek vannak esélyei. Mivel ezek a kérdések 4-5 hónappal ezelőtt még egyáltalán nem voltak dominánsak az ukrán sajtóban, a szakértő úgy gondolja, most azért kerültek előtérbe, mert az új amerikai adminisztrációnak valóban van politikai szándéka a háború lezárására, Ukrajna pedig reménykedik, hogy ez valóban megtörténik.

Nincs feltétlen veszélyben Zelenszkij hatalma

Az orosz propaganda előszeretettel sulykolja azt a narratívát, hogy azért nem akarnak Ukrajnában új választásokat tartani, mert a vezető elit elveszítené a hatalmat, Bendarzsevszkij Anton szerint azonban ez teljesen szembemegy a valósággal. Amennyiben az alkotmány lehetővé tenné, és 2023-ban vagy 2024-ben választást tartottak volna az országban, akkor azt Volodimir Zelenszkij nyerte volna meg. Az ukrán elnöknek 2022-ben toronymagas, 80-90 százalékos támogatottsága volt, és bár azóta ez fokozatosan csökken, a 2024-es évet még mindig úgy kezdte, hogy a lakosság több mint 70 százaléka őt tartotta a legmegbízhatóbb politikusnak Ukrajnában.

A szakértő szerint teljesen természetes folyamat, hogy ahogy az emberek belefáradnak a háborúba, az ukrán vezetésnek is csökken a népszerűsége. Zelenszkij támogatottsága azonban még januárban is csaknem 60 százalékos volt, amivel továbbra is ő a legnépszerűbb politikus Ukrajnában. A népszerűségi indexben őt követő politikusok – Szerhij Pritula, Petro Porosenko, Volodimir Klicsko – támogatottsága jóval elmarad ettől a szinttől. Bendarzsevszkij Anton érdekes kérdésnek tartja Zelenszkij győzelmi esélyeit, mivel, ahogy halad az idő, úgy csökken továbbra is a népszerűsége. A leginkább befolyásoló tényező azonban az lesz, hogy milyen feltételekkel sikerül lezárni a háborút. Ha a háború lezárása pozitívan alakul Ukrajna számára, akkor az jót tesz Zelenszkijnek, ha azonban nem, akkor tovább romlik a megítélése.

A legnagyobb bizonytalansági faktor azonban Valerij Zaluzsnij személye – véli a szakértő.

Az Ukrán Fegyveres Erők Londonba száműzött egykori főparancsnoka jelenleg a leginkább közkedvelt személy Ukrajnában, népszerűségi adatait 70 és 80 százalék között mérik.

Ugyancsak nagy népszerűségnek örvend Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Ők azonban nem politikusok, és nem tudni, hogy vannak-e politikai ambícióik. Amennyiben vannak ilyen törekvéseik, Zelenszkij nagy bajban lesz a választáson, ha viszont nincsenek, akkor nagy eséllyel újraválasztanák a jelenlegi ukrán elnököt.

Gyakran felmerül a nyugati sajtóban Andrij Jermak neve is Volodimir Zelenszkij lehetséges utódjaként. A Bloomberg korábban egy olyan szürke háttéremberként mutatta be az ukrán elnök kabinetfőnökét, akinek az indokoltnál jóval nagyobb hatalom koncentrálódik a kezében. Bendarzsevszkij Anton ennek ellenére nem gondolja, hogy Jermak veszélyt jelent Volodimir Zelenszkij hatalmára, mivel szerinte az ukrán elnök jobbkezének valószínűleg a parlamenti választásokkal kapcsolatban szánnak nagyobb szerepet.

„Gyakorlatilag biztos vagyok benne, hogy Zelenszkij pártja – a Nép Szolgája – nem fog abban a formátumban újraindulni, vagy nem olyan formában fog újraindulni, mint ahogy 2019-ben részt vett a választásokon. Miközben Zelenszkijnek megmaradt a magas támogatottsága, a pártja megsínylette a háborút, és mindenképpen egy ilyen »újrabrandelésre« van szüksége, és valószínűleg ezt az újramarketingelést majd Jermak fogja véghez vinni”

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a Nép Szolgája várhatóan olyan jelölteket indít a választáson, akik a jelenlegi parlament munkájában nem vesznek részt.