Kijev nem tagadja a magyarországi beavatkozást...

Az ukrán vezetők nem tagadták egyértelműen a magyar kormány elleni tevékenységek finanszírozását, viszont részletekkel sem szolgáltak, későbbre ígértek felvilágosítást – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára, Magyar Levente csütörtökön az M1 reggeli műsorában.

 Magyar Levente kedden utazott az ukrán fővárosba, ahol magyarázatot kért az ukrán vezetőktől a lejárató akció ügyében.

Az államtitkár most az M1 műsorában közölte, hogy egyelőre nem kapott magyarázatot az akcióra. Mint mondta, kíváncsian várja az ukrán félt magyarázatát, ugyanakkor úgy véli, nem sok ilyet fognak kapni. Hozzátette:

ha ez így lesz, akkor természetesen életbe kell léptetni azokat a válaszlépéseket, amelyeket kilátásba helyezett a magyar kormány.

Az államtitkár szót ejtett a kétoldalú kapcsolatokat 2014 óta domináló, a kárpátaljai magyarságot súlyosan érintő jogfosztó intézkedéssorozatról is, amely az Ukrajnában élő magyar kisebbséget „még rosszabb helyzetbe hozta, mint a szovjet időkben volt”. „Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Budapest számára, hiszen mi felelősséget érzünk az összes határon túli magyar közösségért, és hogyha valamelyik közösségünket ilyenfajta jogfosztás éri, főleg a 21. században, akkor az ilyen jelenségek ellen nekünk föl kell lépni”– fogalmazott.

Magyar Levente jelezte, hogy tíz éve nincsen megoldás a magyar nyelvhasználat kérdésére, amely mellé most megjelent a magyar kormány elleni tevékenységek finanszírozása. Kijelentette:

amennyiben ezt a két ügyet nem tudják rendezni belátható időn belül, Magyarországnak vissza kell térnie ahhoz a korábbi politikájához, hogy Ukrajna euroatlanti integrációs folyamatát, például az Európai Unióval folyó tárgyalási folyamatot blokkolja.

Az államtitkár eközben a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az a hatalmas pénzmennyiség, ami beáramlott Ukrajnába, nem kizárólag a frontra megy, nem a fegyverkezésbe és a háborús erőfeszítésbe megy, hanem jelen van az ország gazdaságában is, aminek kézzelfogható, látványos jelei vannak. Úgy vélte, a támogatások egy jelentős része „beleforog a háborús gazdaságba, és megjelenik a fogyasztásban”: elképesztő kínálat van a boltokban, sok tekintetben elképesztő jólétet sugall Kijev belvárosa.

Magyar Levente megjegyezte: mindezt senki nem sajnálja az ukránoktól, mert „iszonyatos árat fizetnek ezért a geopolitikai csatáért, ami a fejük fölött zajlik, illetve amely az ukrán vezetés részvételével zajlik az országért”. Megemlítette, hogy Magyarország a háború kezdete óta minden humanitárius eszközzel segíti Ukrajnát és az ukrán menekülteket, mégis folyamatosan megpróbálják Magyarországot különféle provokációkkal bevonni a konfliktusba, amelynek hazánk ellenáll.

Az államtitkár Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetésével kapcsolatban elmondta, hogy óriási áttörés történt, mert „a két vezető egyeztette a békéhez vezető utat”. Jelezte, Magyarország régóta ezt szorgalmazza, de a korábbi amerikai adminisztráció idején erre nem volt lehetőség, úgyhogy minden remény megvan arra, hogy a béke „karnyújtásnyi távolságra” kerüljön.

„A kormány megvédi az országot minden külső befolyásolási kísérlettől, hiszen nekünk nincs előrébb való, mint a magyar érdek” – közölte Magyar Levente kedden a közösségi oldalára feltöltött videójában, amelyben Kijevből jelentkezett be.

Az MTI beszámolója szerint az államtitkár azt mondta, hogy az egymást követő kijevi nacionalista kormányok drasztikus módon szűkítették a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogait. „Mégis, mikor elindult az orosz invázió 2022 februárjában, a magyar kormány meghozta azt a döntést, hogy ezeket a nézeteltéréseket félreteszi és Kijev segítségére siet” – fogalmazott az államtitkár. Mint emlékeztetett, ennek jeleként először is megnyitották Magyarország határait: minden olyan ukrán állampolgár, aki Magyarországon vagy Magyarországon keresztül utazva Európában keresett menedéket, jogosult volt arra, hogy belépjen, másodsorban elindították Magyarország legnagyobb humanitárius akcióját, amelynek keretében közintézményeket, óvodákat, iskolákat építettek újjá Ukrajnában. 

Úgy folytatta, hogy a harmadik lába ennek a segítségnek az volt, hogy Magyarországon belül indítottak olyan programokat, amelyek a Magyarországon tartózkodó ukránok életét voltak hivatottak megkönnyíteni: iskolát szerveztek nekik, és minden szempontból támogatták a magyarországi ideiglenes tartózkodásukat, integrációjukat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország Ukrajna nyugati támogatóinak nagy részével szemben nem a háború éltetésében, elhúzódásában érdekelt. „Szeretnénk ezt minél hamarabb lezártnak tudni, szeretnénk az emberi szenvedésnek minél hamarabb véget vetni, ezért a humanitárius politikánkat, a támogatáspolitikánkat ezen elvhez igazítottuk, az újjáépítésben veszünk részt, és ezt a politikánkat rendszeresen egyeztettük is Ukrajna vezetőivel a legfelsőbb szinttől kezdve” – fogalmazott Magyar Levente.

Az államtitkár kiemelte: ilyen előzmények után nem lehet máshogy értékelni, mint hátba szúrásként azt, ha Kijev aktívan finanszíroz és támogat olyan akciókat, amelyek a magyar kormány bel- és külpolitikai térben való lejáratására irányulnak.

Ez utóbbiról a magyar titkosszolgálatok osztottak meg információkat egy parlamenti szakbizottság zárt ülésén az előző héten, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hozta nyilvánosságra először az információt.

„Nyilvánvaló, hogy egy ilyen durva külső beavatkozást Magyarország belpolitikai viszonyaiba nem lehet határozott válasz nélkül hagyni. A mostani kijevi utam célja, hogy az ukrán vezetésből magyarázatot kérjek mindenre, és magyarázat hiányában kilátásba helyezzem Magyarország lehetséges válaszlépéseit. Ez a helyzet nem a kormányról szól, még csak nem is arról szól, hogy belpolitikai vitáinkban kinek van igaza” – fogalmazott a videóban Magyar Levente.

Mint mondta, „ez a történet Magyarország tekintélyéről szól”. Magyarországnak továbbra is érdekében áll, hogy jó viszonyt ápoljon Ukrajnával, ehhez azonban Ukrajna részéről is két feltételnek teljesülnie kell, vissza kell adni a kárpátaljai magyarságnak elvett jogait, és Kijevnek azonnal fel kell hagynia minden olyan tevékenységgel, amely a magyar kormányzat ellen irányul, és vissza kell térnie az őszinte párbeszédhez – összegezte véleményét az államtitkár.

A magyar kormány iskolát, óvodát, rendelőintézetet, okmányirodát, illetve szolgáltató központot épített újjá Kijev környékén – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán a közösségi oldalán.

Magyar Levente közlése szerint a háború óta negyedszer jár Kijevben; míg kedden a politikai konzultációké volt a nap, a szerda azoknak a humanitárius akcióknak, tevékenységeknek az áttekintésével telt, amelyeket itt, Kijev környékén végeznek, hiszen Kijev környéke Ukrajna azon részei közé tartozik, amelyek nagyon súlyos háborús pusztítást szenvedtek el még a háború első hónapjaiban.

„Amikor kivonultak az orosz erők, kiszorultak innen 2022 nyarára, akkor Magyarország az elsők között volt Ukrajna partnerei sorában, amelyek megjelentek itt és felmérték a károkat, elkezdték a helyi hatóságokkal a konzultációkat arról, hogy mire van valójában szükség, ha humanitárius segítséget tudunk hozni a térségbe” – idézte fel az államtitkár.

Mint hangsúlyozta, „Magyarország fegyverrel nem támogatja Ukrajnát, fegyverrel nem támogatja ezt a háborút.

Mi azt a fajta emberközeli segítséget szeretnénk megadni napi szinten a nélkülözőknek, amelyekkel életeket tudunk jobbá tenni, és ezt a tevékenységet folytatjuk is következetes módon immár harmadik éve”.

Az államtitkár szólt arról, hogy „Kijev környéke, noha messze esik a Kárpátoktól, messze esik attól a világtól Ukrajnában, amit mi igazán ismerünk, Kárpátaljától, egy nélkülöző térséggé vált a háború okán. Itt éppen most hallottam a legfrissebb számokat: a 720 iskolából Kijev megyében 250 pusztult el, vagy szenvedett nagyon súlyos károkat a harcokban. El lehet képzelni, hogy ez hány gyereket érint”.

Hozzátette, hogy gyerekek tízezreiről van szó, akik nem tudtak akár éveken keresztül iskolába vagy óvodába járni.

„Tehát mi a gyerekekre koncentrálva itt ebben a térségben egy nagyszabású programot indítottunk, óvodát építettünk újjá, iskolát építettünk újjá, rendelőintézetet, olyan okmányirodát a szülőknek és olyan szolgáltató központot, hivatalt, ahol tudják az ügyeiket intézni anélkül, hogy a gyerekeiktől távol kéne lenniük” – emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar kormány célja a mindennapi élet megkönnyítése volt a régióban.

„Ennek jegyében vagyunk ma itt, abban az iskolában, amelyet néhány hónap múlva vissza tudunk adni az itteni gyermekeknek, hogy szeptemberben megkezdhessék tanulmányaikat” – zárta szavait Magyar Levente.